Könyv

Madách és a klímaváltozás – rendhagyó közösségi zenei játék a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében

2024.07.09. 14:15
Ajánlom
A hagyományos koncert kereteit lebontó Bélaműhely a zenélés ősi, felszabadító és közösségi élményéhez vezeti vissza a közönséget. Ezúttal egy izgalmas projektbe fogtak, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum egy kiállításhoz készülnek közösségi zenei játékkal. Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítás Madách művét a jelenkor legégetőbb problémái felől olvassa. A Bélaműhely is elővette a Tragédiát, leporolta és arra vállalkoznak, hogy július 11-én 19 órától a PIM kertjében a szövegből közösségi zenei játékot alkotnak. Olyat, ami egész biztosan magával ragadja a nézőt, aki így már nem is marad néző, hanem aktív alakítója lesz a folyamatnak.

A Bélaműhely 2007 óta foglalkozik hangkeltő eszközök építésével, és az eszközökön való hangszeres játékkal. Kísérleteznek zenei játékok fejlesztésével, valamit kutatják az emberek hangokhoz, zenéhez, hangkeltéshez való viszonyát. Ipari hulladékokból, kimustrált használati tárgyakból, hordókból, csövekből készítenek hangkeltő eszközöket Terebessy Tóbiással és a Medence Csoporttal közösen. Céljuk, hogy a koncertjeiken, performanszaikon és workshopjaikon visszavezessék a résztvevőket az önkéntelen, szabad gyermeki cselekvésekhez és a mindenen, mindennel való zenéléshez.

A közösségi zenélést a Petőfi Irodalmi Múzeum Madách Imre Az ember tragédiája történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszáló kiállítása ihlette. A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách több olyan problémát és kérdést is tematizált, amely napjainkban is megjelenik a klímaváltozáshoz köthető közbeszédben és tudományos diskurzusokban. A Bélaműhely tagjai egy-egy részletet választottak ki a műből, amelyeket majd egyben és atomjaira bontva is használnak. 

Ha elhisszük Weöres Sándornak, hogy a nyelv zeneisége megelőzi a mögöttes tartalmakat, akkor a hangjaira cincált Tragédia finom minőségeit is megkaphatjuk,

persze nem úgy, mint egy színházi előadásban. Meglehet, hogy kívülről totálisan érthetetlen, de benne lenni élmény és tapasztalat” – emelte ki Rimóczi István, a Bélaműhely alapítója, aki aktív részvételre biztatja a nézőket, hiszen ezt inkább csinálni jó, mint kívülről nézni. 

A július 11-i zenei játékon többek között lesz litofon, metalofon, xilofon, keramikofon, ablakcitera és hangburger is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a résztvevők merjenek hangot kelteni, játszani. A rendes hangszereknél visszatarthat a megszólaltatásuktól a tudás hiánya, míg ezeknél elég csupán a mozdulat. A nézők mellett a Bélaműhely zenészei is részt vesznek a hangkeltésben, illetve Egger Géza színművész is csatlakozik a produkcióhoz. 

„Nem cél, hogy szép, jó és igaz legyen. A cél az, hogy történjen. A cselekvés itt fölülírja az esztétikát, sőt inkább az határozza meg.

A gyerekek, ha jót játszanak, akkor az elején megbeszélik, hogy mi legyen. Aztán csak csinálják, nincs duma meg gondolkodás, csak eggyé válás. Erre alkalmas a mi zenei játékunk is

– tette hozzá Rimóczi István.

A Bélaműhely Tragédia trendsetting című eseménye a PIM MUSE Set programsorozatának a része, ahol olyan experimentális zenei produkciókra számíthatnak a résztvevők, amelyeket a múzeum aktuális kiállításai inspiráltak, és szoros együttműködésben készülnek a kiállítások kurátoraival és a múzeum rendezvényszervezőivel. Augusztus 8-án a TERIKE from Budapest a Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten kiállításhoz készült performanszát tekinthetik meg, míg szeptember 12-én a Slow Village-ből ismert Tink lép fel az állandó Petőfi-kiállításhoz készített produkciójával a PIM kerti színpadán. 

További információ itt érhető el. >>>

Fejléckép: Bélaműhely (forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv podcast

Arról álmodtam, hogy Pöttyös Könyveket fogok írni – Turbuly Lilla a Lírástudók vendége

Nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is nevelni szeretné a könyveivel Turbuly Lilla, akinek új ifjúsági regénye, a Kész cirkusz! két tinédzser barátnőről szól. A szerzővel Grisnik Petra beszélgetett a Lírástudók új epizódjában.
Könyv ajánló

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Könyv ajánló

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Könyv ajánló

Interaktív térbejárás, felolvasóest, zenei performansz – experimentális irodalmi programok várnak a PIM-ben

Idén nyáron kísérleti kerti programokkal is várja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum a látogatókat, alternatív olvasatokat kínálva olyan művekhez, mint Madách Imre Az ember tragédiája vagy Hamvas Béla novellái.
Könyv magazin

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.