Könyv

Mágikus realista regény Izlandból

2012.04.24. 14:04
Ajánlom
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából Budapestre látogatott Izland egyik legismertebb írója, Sjón, akit a magyar közönség leginkább Björk vagy Lars von Trier alkotótársaként ismerhetett meg. A szerző a könyvfesztiválon adott interjújában mesélt leghíresebb könyvéről, itthon a Magvető Kiadónál megjelentett Macskaróka című regényéről, a múltba nézésről és a mágikus realizmusról is.

Az író az izlandi hiedelemvilágot megidéző A macskaróka születéséről elmondta, a történetre akkor bukkant, amikor egy másik könyvhöz végzett kutatásokat. "Izlandi vadászatokról kerestem leírásokat, aztán felfedeztem egy rókavadászatról szóló történetet" - mesélte, hozzátéve, hogy az izlandi róka különbözik az európai vörös rókától. "A hegyekben él, képes túlélni a legkeményebb fagyokat is. Különleges személyiség kell ahhoz, hogy erre a rókára vadássz" - fogalmazott Sjón, majd megjegyezte, őt nem is annyira a vadászat izgalma nyűgözte le, hanem az, ahogy a vadászok a rókáról írnak, mintha rokonságban állnának vele. "Olyan volt, mintha valami sámánista mesét olvastam volna, észak-amerikai indián mitológiát. Az emberek nagy tisztelettel viszonyultak az állatokhoz" - vélekedett az író, aki a regényéért elnyerte a neves Északi Tanács Irodalmi díjat.

Izlandon sokan hiszik, hogy a rókák különleges erővel rendelkeznek, többen félnek tőlük - említette az alkotó. Szerinte a rókák a legrégebbi emlősök Izlandon, az ember az egyedüli riválisa. "Érthető, hogy nem igazán kedveltek meg minket" - tette hozzá. "Amikor befejeztem az első rész írását, amelyben a róka a vadász elől menekül, arra jöttem rá, hogy a vadász valójában egy pap. És, ha adott egy róka, egy pap, már jön a különleges háttértörténet is. Számomra ez volt az ajtó a 19. századi Izland történetéhez" - magyarázta. A regényben két történetszál fut: az elsőben a falusi tiszteletes napokon át tartó vadászatába, a másikban egy kis közösség életébe, hiedelmeibe, babonáiba, pillanthat bele az olvasó, abba, miként érintette az izlandi embereket az európai modernizáció. Sjón arról is beszélt, hogy a könyv különös szerkezetét egy vonósnégyes, a Brodsky Quartet lemeze ihlette. "Arra jöttem rá, hogy egy novella és egy regény között pont olyan a viszony, mint a vonósnégyes és a szimfónia között. Úgy döntöttem, hogy a klasszikus vonósnégyes szerkezetét követem" - mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy a nosztalgia vezeti-e folyton a múltba a könyvei cselekményét, azt felelte, hogy szereti ütköztetni a múltat a jelennel. "Azért megyek vissza a múltba, hogy eleve adott gondolatokat kérdőjelezzek meg, és a jelen nehéz kérdéseiről beszéljek. Például A macskarókában szisztematikusan megölik és eltüntetik a Down-szindrómás gyerekeket. Izlandon ez nagyon aktuális téma, mert a beteg magzatokat elhajtják. Erről nagyon nehéz lenne egy jelenben játszódó regényben beszélni, az olyan lenne, mint az újságírás" - magyarázta. A magyar kritikusok párhuzamot vontak a dél-amerikai mágikus realizmus és az izlandi író könyve között. Ezzel kapcsolatban Sjón azt mondta, ez boldoggá teszi őt. "Szerintem egy izlandi író számára az egyetlen lehetséges realizmus a mágikus realizmus. Mi ezt már a 13. században felfedeztünk, mert az izlandi mondakörben pontosan azt találjuk, amit az ötvenes évekbeli latin-amerikai regényben. Nagy narratívák, amelyek az egyik szinten valóságosnak tűnnek, de az álmok és más furcsa dolgok folyton felemelik a történeteket földről. Például a Njáls sagában a hosszú realista leírás után hirtelen véreső kezd ömleni, az emberek az égre néznek, ahol egy lovast látnak elvágtatni. Aztán a sztori folytatódik, és senki sem jegyzi meg, hogy ilyesmi nem történhet" - tette hozzá.

Sjón részt vett az izlandi művészközösség egyik legismertebb formációja, a Sugarcubes zenekar munkájában is. A kérdésre, hogy újra összeáll-e a Björk karrierjét is elindító együttes, azt felelte, hogy 2006-ban volt egy fellépésük ugyan, de a koncerttel a nemzedéküket, a művészek, zenészek, írók sikereit akarták megünnepelni. "Sosem voltam tagja az együttesnek, inkább csak a barátja. Tinédzser korunkban együtt indultunk el a pályán, egy baráti társaságként. Szerettünk együtt dolgozni, voltak közös projektjeink, performanszaink, és ez a nyitottság, együttműködés hozzájárult, hogy mindannyian erős művészekké váljunk. A koncert, ha úgy vesszük, egy generáció születésnapi bulija volt. Nem tudom, a Sugarcubes összejön-e még, de az nagyon fontos, hogy legyenek még közös munkáink" - tette hozzá. Sjón arról is beszélt, hogy még ma is együtt dolgozik olykor a Sugarcubes tagjaival, például Björk legutóbbi lemezére három dalszöveget is írt, emellett részt vett az album koncepciójának kidolgozásában is. "Ez a kis csapat meg fogja változtatni a világot" - mondta nevetve.

Björk legutóbbi albumáról, a Biophiliáról úgy vélekedett, hogy ugyanaz a koncepció szülte, mint például A macskarókát is, azaz a helyi kulturális örökséget "viszi játékba" az avantgárddal. "Játszunk a művészettel és a tudománnyal, a világ tudományos és hivatalos nézőpontját ütköztetjük az álmok és a vágyak univerzumával. Izlandi szürrealisták vagyunk, megtehetjük" - tette hozzá. Sjón már új regényén dolgozik, amely 1962-ben kezdődik - abban az évben, amikor született - és 2012-ben ér véget. "Remélhetőleg nem ez lesz a halálom éve, de a könyv legalábbis ekkor fog befejeződni. Olyan dolgot csinálok, amit korábban még sosem: generációs regényt írok" - árulta el.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Vizuál

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tóth Krisztina könyvét ismerte el a PEN

Fordítói támogatásra méltónak találta Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötetét a nagy-britanniai PEN Translates, amely a szigetország könyvpiacának sokszínűsítését tűzte ki céljául. A Peter Sherwood által fordított kötet decemberben jelenik meg.
Könyv podcast

„Nem az a kérdés, hogy egy anya kiég-e, hanem hogy hányszor” – Goodwill Barbara a Lírástudókban

Női szerepekről, azok egyensúlyáról és a mindennapok kihívásainak megküzdési stratégiáiról, no meg legújabb könyvéről beszélgetett Goodwill Barbarával a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.
Könyv hír

Fiatal versíróknak indított pályázatot a MANK

Tóth Krisztinától, Kemény Istvántól, Géczi Jánostól vagy épp Győrffy Ákostól is tanulhatnak a MANK versíró pályázatának győztesei. A fiatal, kötet nélküli szerzők kéziratait augusztus 19-ig várják, a tíz nyertes írásból antológia is készül. 
Könyv gyász

Elhunyt Konrád Áron

36 éves korában elhunyt Konrád Áron, aki gimnazista korában az egyik legígéretesebb költői tehetségnek számított. Konrád Áron három évvel édesapja, Konrád György halála után távozott.