Könyv

Magyarországra jön a Szólíts a neveden szerzője

2019.07.16. 15:40
Ajánlom
André Aciman a regény folytatásával együtt érkezik hazánkba ősszel.

Megtalállak címmel megjelenő második rész Magyarországon várhatóan október 10-étől kapható majd, az író pedig személyesen mutatja be új regényét a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 10-13. között

1718250-151714.jpg

Megtalállak (Fotó/Forrás: Athenaeum)

André Aciman könyvét, a Szólíts a nevedent legelső, 2007-es megjelenésekor Stacey D’Erasmo, a New York Times kritikusa „szerelmes levélnek, vallomásnak, különlegesen gyönyörű könyvnek” nevezte. A regényből közel háromnegyedmillió példányt adtak el, még a 2017-ben bemutatott filmváltozat előtt. Az Oscar-díjjal jutalmazott moziban Timothée Chalamet játszotta a kamasz Eliót, Armie Hammer pedig Olivert, a fiatal doktoranduszt, akivel egymásba szeretnek.

Megtalállakban először Samuellel, Elio édesapjával találkozunk: épp látogatóba utazik Firenzéből Rómába a fiához, aki időközben sikeres zongoraművész lett.

Véletlenszerű találkozása egy fiatal nővel a vonaton fenekestül felforgatja az idős Sami terveit, örökre megváltoztatva életének hátralévő részét. Nem sokkal ezután Elio Párizsba költözik, ahol ő maga is találkozik valakivel, Oliver pedig, aki időközben családos ember és főiskolai tanár lett Amerikában, hirtelen azon kapja magát, hogy szeretne visszalátogatni Európába. 

Aciman érzékeny szerző, egyetlen rejtett rezdülés, az érzelmek egyetlen árnyalatnyi változása sem kerülheti el a figyelmét, hiszen ezekből áll össze a szenvedély. A Megtalállak tovább feszegeti a kérdést, elmúlhat e valaha az igazi szerelem?

SzoltisANeveden_jelenetfoto24-150426.jpg

Szólíts a neveden - Amira Casar, Michael Stuhlbarg, Armie Hammer, Timothée Chalamet, (Fotó/Forrás: InterCom)

Az egyiptomi születésű olasz-amerikai regényíró, esszéista és a 17. századi irodalom kutatója.

Diplomáját angolból és összehasonlító irodalomtudományból a Lehman College-on, doktoriját a Harvardon szerezte, kreatív írást tanított többek közt a Princeton és a Bard egyetemeken, valamint a New York Universityn is. Jelenleg a Graduate Center of the City University of New York professzora, kiemelt területei az irodalomtörténet és a francia irodalom, Marcel Proust munkássága. Írásai számos folyóiratban megjelentek, esszéit többször beválogatták a műfaj amerikai legjobbjai közé. Több kötet szerzője. 1995-ös Out of Egypt című memoárjában arról mesél, milyen volt zsidó gyermekként a posztkoloniális országban cseperedni. Ezzel elnyerte a Whiting-díjat.

2007-ben megjelent Call Me by Your Name (Szólíts a neveden) című regényét pedig szépirodalom kategóriában Lambda Irodalmi Díjjal jutalmazták. A kötetből Luca Guadagnino rendezett nagyjátékfilmet 2017-ben, James Ivory forgatókönyvéből, Armie Hammer és Timothée Chalamet főszereplésével. A filmváltozat folytatása is készül az eredeti szereplőgárda részvételével.

Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 10-13. között, a CAFé Budapest keretében a Várkert Bazárban. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Klasszikus

Mendelssohn-variációk – először hallható zongoraest az Óbudai Zsinagógában

Villányi Dániel zongoraművész koncertjének műsora a romantika-késő romantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.
Vizuál

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Könyv

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Könyv ajánló

Nádas Péter, Spiró György, Háy János és a mesterséges intelligencia is érkezik a Tavaszi Margóra

A Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál április 4-6. között újra a margitszigeti Kristály Színtéren várja az olvasókat. A fesztivál idén a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, olyan témákkal, amelyek beépülnek a mindennapjainkba.
Könyv magazin

Beleolvasó – Viola Ardone: A nagy csoda

Viola Ardone a világsikerű Gyerekvonat – amelyből a Netflix készített azonos címmel filmet – és az Oliva Denaro című kötete után A nagy csodával zárja a huszadik század délolasz történelméről szóló regényeinek sorát. Olvasson bele ön is!
Könyv hír

Christoph Ransmayr lesz a PesText vendége

Ismét több világhírű szerző látogat Budapestre május 7–10. között. A Három Hollóban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban zajló PesText kiemelt fellépője lesz Christoph Ransmayr, a kortárs német nyelvű irodalom egyik legnagyobb alakja.
Könyv hír

Veszprémi Szilveszter kapja az idei Sziveri János-díjat

A Sziveri János Társaság indoklása szerint Veszprémi Szilveszter költészetében rétegzetten, finoman nyúl a cigány mese- és irodalmi hagyományhoz, a családi mesekincstárhoz, a családi mítoszokhoz, a szülőkről a gyerekre szálló nomadikus világkép gesztusrendszeréhez.