Könyv

Margaret Atwood, a kanadai irodalom nagyasszonya 80 éves

2019.11.18. 16:20
Ajánlom
November 18-án lett nyolcvanéves Margaret Atwood kanadai író, költő, irodalmi kritikus, "a kanadai irodalom nagyasszonya", A szolgálólány meséje című kultikus mű szerzője.

Háromgyermekes családban született Ottawában 1939-ben. Apja entomológus (rovarbiológus), anyja dietetikus és étkezési tanácsadó volt. Mivel apja elsősorban erdei rovarokat tanulmányozott, Margaret kiskorában sok időt töltött az észak-québeci erdőkben. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába, de nagyon sokat olvasott, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket és a képregényeket. Hatéves korában kezdett el írni, és alig volt tizenhat éves, amikor úgy döntött: író lesz.

1957-ben kezdte meg tanulmányait a torontói Victoria Egyetemen, rendszeresen publikált cikkeket és verseket az intézmény Acta Victoriana című irodalmi lapjában. 1961-ben szerzett alapfokú diplomát irodalomból, filozófiából és francia nyelvből, az év őszén Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. 1962-ben felsőfokú diplomát (MA) szerzett, és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait.

Doktorátusát soha nem kapta meg, mert "Az angol metafizikus romantika" című disszertációját nem fejezte be.

GettyImages-1068225770-161806.jpg

Margaret Atwood (Fotó/Forrás: Randy Shropshire / Getty Images Hungary)

1964 és 1973 között különböző egyetemeken tanított, Vancouverben, Montrealban, Albertában és Torontóban is. A nyolcvanas években rövid ideig amerikai egyetemek oktatója volt, Alabamában, New Yorkban, San Antonióban tartott kurzusokat.

Első verseskötetét magánköltségen jelentette meg Double Persephone címmel, és rögtön ki is tüntették érte az E. J. Pratt-éremmel. A The Circle Game című második kötetét 1966-ban publikálta, ezzel pedig a kanadai főkormányzó díját nyerte el. 1969-ben jelent meg első regénye, a The Edible Woman című társadalmi szatírát sokan feminizmusának korai példájaként emlegetik. 1977-ben publikálta első novellagyűjteményét Dancing Girls címmel, amelyért többek közt megkapta a St. Lawrence-díjat, 1978-ban megjelent első, gyermekeknek szóló könyve, az Up in the Tree.

Az azóta eltelt négy évtizedben ötvennél több regényt, verses- és esszékötetet publikált, műveit negyvennél több nyelvre fordították le.

Írásai tematikailag is sokrétűek: foglalkoztatja Kanada nemzeti identitása, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata, az emberi jogok, a környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiség társadalmi felfogása.

GettyImages-1178072852-161806.jpg

Margaret Atwood (Fotó/Forrás: Aaron Chown / Getty Images Hungary)

Hírnév

Az irodalmi világhírt az 1985-ös A szolgálólány meséje című, orwelli ihletésű disztópiája (negatív utópia) hozta el számára, amely a nők elleni elnyomás szimbóluma lett. A mű egy képzeletbeli világban játszódik: Amerikában a demokrácia helyét autoriter teokrácia veszi át, amelyben a nőket elnyomás és diszkrimináció sújtja, egyetlen szerepük, hogy a vallást, az államot és a szaporodást szolgálják. A regényért megkapta az Arthur C. Clarke-díjat, a kanadai főkormányzói díjat, és Booker-díjra is jelölték. A művet 1990-ben Volker Schlöndorff vitte filmvászonra Natasha Richardson, Faye Dunaway és Robert Duvall főszereplésével. A könyvből 2017-ben Bruce Miller rendezésében nagy sikerű amerikai tévésorozat is készült, amely számos Emmy-díjat kapott, 2018-ban a Golden Globe-gálán a legjobb drámasorozat díját is elnyerte. A mű magyarul is megjelent, először 2006-ban, majd 2017-ben a javított kiadás, mindkettő Mohácsi Enikő fordítása.

Atwoodnak több műve is olvasható magyarul, többek között a Fellélegzés (1984), A vak bérgyilkos (2003), Pénelopeia (2007), Boszorkánymagzat (2017), Alias Grace (2017), valamint egyik legnagyobb szabású disztópiája, a MaddAddam trilógia (Guvat és Gazella, Az Özönvíz éve, MaddAddam), amelyben egy esetleges világégés társadalmi és vallási aspektusait járja körbe. Legutóbbi kötete, a The Testaments 2019 szeptemberében került a boltok polcaira, A szolgálólány meséjének folytatásaként, és a tervek szerint ebből is tévésorozat készül.

A kanadai írónő, akit évek óta a Nobel-díj várományosai között emlegetnek, több rangos díj birtokosa, a többi közt 2000-ben megkapta a Man Booker-díjat, 2017-ben a Német Könyvkereskedők Békedíját, valamint a Franz Kafka-díjat. Idén a nigériai-brit Bernardine Evaristóval megosztva Booker-díjjal jutalmazták, októberben II. Erzsébet brit uralkodó a brit becsületrend tagjává avatta.

Szembement a zsűri a szabályokkal: két Booker-díjast is választottak az idén

Kapcsolódó

Szembement a zsűri a szabályokkal: két Booker-díjast is választottak az idén

Margaret Atwood és Bernardine Evaristo megosztva vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.

Atwoodnak két házasságából egy lánya született, második férje, Graeme Gibson kanadai író 2019 szeptemberében hunyt el.

Fejléckép: Margaret Atwood (fotó: Rosdiana Ciaravolo / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv mti

Csabai László kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

Csabai László író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet pénteken adtak át a névadó szülővárosában, Szekszárdon.
Könyv gyász

Meghalt Christopher Tolkien, A Gyűrűk Ura írójának fia

A 95 éves korában elhunyt Christopher Tolkien az író harmadik, legfiatalabb fia volt, ő kezelte apja hagyatékát és ő rajzolta az eredeti Gyűrűk ura-térképet is.
Könyv interjú

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv hír

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Könyv hír

Egy repülőből csináltak könyvtárat gyerekeknek

Ifjúsági könyvtárrá alakítottak egy Boeing 737-es repülőgépet Mexikóvárosban.