Könyv

Másfélmilliós "szószakadék" keletkezik a mesét hallgató és nem hallgató gyerekek között

2019.04.08. 16:25
Ajánlom
Az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvastak mesét, másik egynegyedüknek nagyon ritkán, hetente egyszer, kétszer, pedig ez később az olvasási készségüket is javítja – állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.

Ez a több mint "egymilliós szószakadék" kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából. Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik - derült ki a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból.

fortepan_2751-114821.jpg

Az olvasást nem lehet elég korán kezdeni (Fotó/Forrás: fortepan)

"A szókincsből több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket a szavakat nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek.

Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik"

- magyarázta Jessica Logan adjunktus, a tanulmány vezető szerzője. 

A kutatás gondolata abból a korábbi tanulmányból fakadt, amely kimutatta hogy az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvastak mesét, másik egynegyedüknek nagyon ritkán, hetente egyszer, kétszer.

A kutatók együttműködtek a columbusi városi könyvtárral, amelynek munkatársai azonosították a 100 legkedveltebb gyermekkönyvet kicsinyek és iskolás kor előttiek körében. A kutatók a két korcsoportból kiválasztottak 30-30 könyvet és egyszerűen megszámolták, hány szó van bennük. A leporellók átlagosan 140 szót tartalmaztak, a gyerek képeskönyvek 228-at. 

Ebből számolták ki, hogy mekkora szókinccsel ismerkedhetnek meg a gyerekek születésüktől ötéves korukig feltételezve, hogy hároméves korig leporellókat olvasnak nekik, utána képeskönyveket, és minden meséléskor egy könyvet olvasnak el nekik szüleik. 

Számításaik szerint azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak szüleik, 4662 szót ismernek meg, a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók 63 570-et, a heti 3-5 alkalommal mesét hallgatók 169 520, a naponta olvasásban részesülők 296 660-at és 1 483 300 szót azok, akiknek naponta ötször olvasnak.

"Ez nem a mindennapos kommunikációról szól. Azok a szavak, amelyeket a könyvekből ismernek meg, jóval összetettebb, bonyolult szavak, mint azok, amelyeket a szülőkkel beszélgetve megismernek" - magyarázta a kutató. Egy gyermekkönyv szólhat az antarktiszi pingvinekről, olyan szavakat és fogalmakat ismertet meg nekik, amelyek nem jönnek elő a mindennapos beszélgetésben. És ezek a szavak különösen fontosak lehetnek az olvasás megtanulásában" - idézte Logant a Science Daily tudományos honlap.

Hat a gyerekek képességeire, ha könyvek közt nőnek fel

Kapcsolódó

Hat a gyerekek képességeire, ha könyvek közt nőnek fel

Az olvasás hatásairól már számos tanulmány született, most azonban azt vizsgálták, mi a helyzet, ha a gyerekek környezetében vannak könyvek.

A hajléktalanság emberi arca egy gyerekkönyvben – Kóbor Szálló

A hajléktalanság emberi arca egy gyerekkönyvben – Kóbor Szálló

Hetedhét Hugó földönfutó vagy többségében kullogó, aki fél a pókoktól, de jóban van egy rottweilerrel. Molnár T. Eszter könyve, a Kóbor Szálló szerethető karakterekkel ad emberi arcot a gyerekirodalomban ritkán tárgyalt kérdésnek, a hajléktalanságnak. 

Különleges magyar nők a történelemből, akikről még sosem hallott

Különleges magyar nők a történelemből, akikről még sosem hallott

Várvédő, haditudósító, űrkutató, karmester, szumóbajnok, hajóstoppos – ráadásul magyar és nő. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 különleges női életutat gyűjtött össze gyerekeknek szóló kötetében, ami a felnőttek körében is nagy sikernek bizonyult.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Rost Andrea beadta pályázatát a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

Az énekesnő közösségi oldalán erősítette meg a hírt: indul a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatán, amelynek március 28-án jár le a határideje.
Zenés színház

„El kell kezdeni az Operaház értékének visszaállítását” – Miklósa Erika is beadta pályázatát az Opera élére

Március 28-án van a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt pályázat beadási határideje. Miklósa Erika opera-énekesnő a közösségi médiában tette közzé, hogy indul a pályázaton.
Klasszikus

Keller András pályázik a Zeneakadémia rektori posztjára

Az idei évben jár le Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektorának megbízatása. Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója egy interjúban megerősítette: ő is indul a pályázaton.
Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

23 kortárs író dolgozik Budapest nagyregényén

A projektben részt vevő művészek már kiválasztották a lakosság által beküldött történeteket legjobbjait, és hozzá is láttak a fejezetek megírásához. A könyvet novemberben vehetjük kézbe.
Könyv hír

Nem adják át idén a Libri irodalmi díjakat

A Libri az olvasás népszerűsítését célzó programok létrehozását tervezi, amelynek részeként egy interaktív kampányt is elindítanak a honlapjukon.
Könyv podcast

„Senki sem látja magát a mese végén” – Boldizsár Ildikó a Lírástudók vendége

Őt hallgatva úgy tűnhet, mindent tud a mesékről, de azt állítja, mindent a mesékből tanult. Akárhogy is, mindig talál újat az ősi és modern történetekben, munkája nyomán pedig a mese a terápia élvezetes és hasznos kellékévé – lényegévé – vált.
Könyv hír

Kiss Noémi és Péntek Orsolya kapta a Békés Pál-díjat

Az elismerést olyan prózaírók kaphatják meg, akik műveikben a történetmondás hagyományának megőrzésére és megújítására tesznek kísérletet.
Könyv ajánló

Irodalom az egész családnak – Idén is megrendezik az IRKÁT

Második alkalommal rendezik meg az Irodalmi Kavalkád (IRKA) elnevezésű egynapos irodalmi és összművészeti programot, amelynek fókuszában ezúttal Petőfi Sándor költészete áll.