Mécs Anna: Gyerekzár (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál)

Mécs Anna kapta a 2018-as Margó-díjat Gyerekzár című kötetéért. "Egy kislány, aki szeretne megtanulni zongorázni, de a zongoratanárnő inkább az ujjaira csapja a zongora fedelét" - olvasható a könyv leírásában. "Egy fiatal lány, aki valami öröklődő génhiba folytán nem tud megállni a növekedésben. Egy fiatal lány, aki keresztény akar lenni, de sehogy sem sikerül. Egy fiatal lány, aki zsidó akar lenni, de sehogy sem sikerül. Fiatal lányok, akik egyszerre keresztények és zsidók. Fiatal lányok, akiket nem érdekel az egész. Fiatal nők, akik szeretnék megérteni az apjukat, de sehogy sem jön ki a matek. Fiatal nők, akik szeretnék megérteni a férfiakat, de sehogy sem jön ki a matek. Egy fiatal nő novellái, aki egy matematikus lírai arányérzékével ír, és akinek figurái sebezhetőségükben is önazonosak." 

Mécs Anna 1988-ban született. Matematika-magyar tanári mesterszakon végzett az ELTE-n. Foglalkozott tudományos újságírással, jelenleg kreatív szövegíróként dolgozik. 2015-ben jelent meg első komolyabb irodalmi publikációja az ÉS-ben, azóta több helyen publikált. Egyszer, iskolás korában elfelejtett bukfencezni - egy egész nyáron át próbálta újra megtanulni, sikerült. (Scolar Kiadó)

Negyedik alkalommal adták át a legjobb első prózakötet szerzőjének járó Margó-díjat csütörtök délután a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár ünnepélyes megnyitóján. Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára pedig Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért. 

Idén 52 pályaművet neveztek, amelyek közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri (Nagy Kata, a József Attila Kör elnöke, Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága alelnöke, Antal Nikolett, a Fiatal Írók Szövetsége társelnöke, Dián Viktória KKM-Publishing Hungary program vezetője, valamint Valuska László, a Margó Fesztivál igazgatója) dönti el a shortlistet, illetve a nyertest.

Margó-díjra jelölt kötetek 2018-ban

A listára felkerült a fociért rajongó Csepelyi Adrienn felnövéstörténete, aki egy stadionnyi férfiszurkoló között is megharcol azért, hogy hallani lehessen, amit egy nő mond. Ceaușescu Romániájába, vagyis a saját gyerekkorába kalauzol első novelláskötetében Csutak Gabi. Megismerhetjük Donáth Mirjamvisszatéréstörténetét, aki New Yorkból költözött haza, mert bár közel került az amerikai álomhoz, mégsem volt boldog. Frank Márton nagyszabású regényében a világ minden diákjával tesztet íratnak, majd másnap tizenhárom fiú eltűnik.

A létszámleépítés áldozata lesz Fekete Judit marketinges főhőse, aki az állásinterjúk, munkaügyi hivatalok világát írja meg kellő öniróniával. Hargitai Miklós regénye egy elképzelt papról és egy elképzelt országról szól, ahol a politikusok őszintén elárulnak mindent a gyóntatófülkében. A szocioprózában debütáló Juhász Tibor Salgótarján reménytelennek látszó világát írja meg szinte dokumentarista stílusban. Mécs Annanovelláskötetében lendületesen és izgalmasan ír nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szívásról, szexről vagy autóvezetésről, egy generáció mindennapi kérdéseire hoz néha színes, néha sötétebb történeteket. Mezei Márk regénye 1944. január 14-én játszódik Budapesten: a valós és fiktív szereplőket az köti össze, hogy mindannyian a Nagyatádi Szabó utca 32. szám alatti bérház lakói. Az Európai Unió már felbomlott, a helyét túlszabályozott városállamok vették át Zágoni Balázs scifijében, aminek főhőse egy Gömbbe menekül, amely engedelmeskedik az akaratának.