Könyv

Meg akarja írni a megírhatatlant – Per Olov Enquist 85

2019.09.23. 20:25
Ajánlom
A kortárs svéd irodalom legnagyobb alakja, akit itthon sokáig színpadi szerzőként ismertünk, 85 éves. Egészen addig, míg nyolc évvel ezelőtt hozzánk nem látogatott. Akkor kiderült, hogy micsoda prózát írt, és milyen sok mindent még mindig nem olvastunk tőle.

1934. szeptember 23-án, a Svédország északi részén található Hjoggböle községben született, ahonnan több író is származott. Ezzel kapcsolatban egy interjúban kifejtette, hogy ennek valószínűleg a település elzártsága az oka, illetve az, hogy az emberek sokáig csak egymás között házasodtak, s így Hjoggbölében sok az őrült és az író. „A kettőt pedig nem mindig lehet megkülönböztetni egymástól” – fűzte hozzá.

614275_5-202004.jpg

Lewi útja

Apját korán elveszítette, mélyen vallásos, szigorú anyja nevelte, aki arra kényszerítette, hogy állandóan bűnöket keressen magában, amelyeket aztán meggyónhat. Gyerekkorát alapjaiban határozta meg az a baloldali keresztény közösség, amelybe beleszületett, és amelyről később Lewi útja címmel regényt is írt. A zárt, elszigetelt világból az uppsalai egyetem és az atlétika jelentett kiutat számára: az öt legjobb svéd magasugró közé tartozott, és éppenhogy lemaradt az 1960-as római olimpiáról. Bölcsészdiplomáját 1964-ben szerezte meg a Thorsten Johnsson bűnügyi történeteiről írott disszertációjával. Írói pályafutása is a hatvanas évek elején indult, első regénye, a Kristallögat (Kristályszem) 1961-ben jelent meg. Az egyetem elvégzése után napilapokban publikált, az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt, tudósított az izraeli olimpiai csapat tagjai ellen elkövetett merényletről is.

A figyelem középpontjába 1968-as Legionärerna című könyvével került. A mű azokról a német Waffen-SS-ben szolgált balti katonákról szól, aki a háború után Svédországba menekültek, és a svédeknek kellett dönteniük arról: kiszolgáltatják-e őket a Szovjetuniónak. A könyv megírásához hatalmas kutatómunkát végzett, találkozott az egykori katonákkal is, felhasznált régi dokumentumokat, magánleveleket, interjúkat. A könyvért 1968-ban az Északi Tanács Irodalmi Díjával tüntették ki.

1970-71-ben ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben élt, 1973-ban a Los Angeles-i egyetemen volt vendégprofesszor. Ekkor írta a Magyarországon is nagy sikerrel játszott A tribádok éjszakája című darabját, amelynek központi figurája a neves 19. századi író, Auguste Strindberg. Az ő alakja később a Strindberg – Életjáték című regényében (1984) is előkerült, amelyből 6 részes televíziós sorozat is készült.

Enquist-Per-Olov-Lesung-Buchh-Bittner-220409--201555.jpg

Per Olov Enquist (Fotó/Forrás: Wiki)

Az 1970-es évek végén második feleségével Koppenhágában élt. Súlyosbodó alkoholizmusa miatt életének és pályájának legsötétebb időszaka a nyolcvanas évekre esett. Függőségétől többször is próbált megszabadulni, végül az írás ösztönző ereje segítette: 1990-ben felhagyott az ivással, belevágott Az udvari orvos látogatása című művébe, amely saját bevallása szerint az életét mentette meg. A történelmi tényeken alapuló mű a 18. század végi dán királyi udvarba kalauzolja el az olvasót, középponti figurája Johann Friedrich Struensee, a gyengeelméjű VII. Keresztély király udvari orvosa, aki a felvilágosodás szellemében próbálta modernizálni a dán társadalmi viszonyokat, de sorsát megpecsételte a királynéval folytatott szerelmi viszonya.

A mélyponton túljutva azóta is fáradhatatlanul dolgozik, művei közül több magyarul is megjelent, köztük a nácikkal rokonszenvező norvég Nobel-díjas író, Knut Hamsun motivációit kereső Hamsun - filmregény című munkája, a századforduló Párizsában játszódó Blanche és Marie könyve, A Három Barlang Hegye című meseregénye, valamint annak folytatása, A harmadik barlang titka. Drámái közül az Ének Phaidráért, A földigiliszták életéből és a Képcsinálók címűt magyar színpadokon is bemutatták.

covers_459686-202004.jpg

covers_459686-202004.jpg

Az író 2011-ben a budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, ebből az alkalomból jelent meg Egy másik élet című sajátos hangvételű önéletrajzi ihletésű regénye is, és ekkor kapta meg a Budapest Nagydíjat is. Magyarul legutóbb 2017-ben jelent meg a Példázatok könyve. Szerelmes regény című műve, az Egy másik élet „javított kiadása”, amelyben megírja a megírhatatlant.

A rendszeresen a Nobel-díjra esélyesek között emlegetett Enquist dokumentarista stílusú regényeiben és színműveiben a történelem eseményein, valós – egykor élt – személyek sorsán, történetein keresztül beszél általános érvényű problémákról.

 

Fejléckép: Ulf Andersen / Getty Images Hungary

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv frankfurti könyvvásár

Olvasmányainkkal is lépjünk ki a buborékunkból!

Kedd este kezdődött a 71. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója.
Könyv hír

Szembement a zsűri a szabályokkal: két Booker-díjast is választottak az idén

Margaret Atwood és Bernardine Evaristo megosztva vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv nobel-díj

Peter Handke "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia döntését

A 2019-es irodalmi Nobel-díjas Peter Handke osztrák írót meglepte az elismerés, és "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia csütörtöki döntését, amely a munkássága és a nyilatkozatai által kiváltott "megannyi vita után" neki ítélte a díjat.
Könyv hír

Fehér Boldizsár a Margó-díjas

Idén már ötödik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti.
Könyv hír

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.