1934. szeptember 23-án, a Svédország északi részén található Hjoggböle községben született, ahonnan több író is származott. Ezzel kapcsolatban egy interjúban kifejtette, hogy ennek valószínűleg a település elzártsága az oka, illetve az, hogy az emberek sokáig csak egymás között házasodtak, s így Hjoggbölében sok az őrült és az író. „A kettőt pedig nem mindig lehet megkülönböztetni egymástól” – fűzte hozzá.

Lewi útja

Apját korán elveszítette, mélyen vallásos, szigorú anyja nevelte, aki arra kényszerítette, hogy állandóan bűnöket keressen magában, amelyeket aztán meggyónhat. Gyerekkorát alapjaiban határozta meg az a baloldali keresztény közösség, amelybe beleszületett, és amelyről később Lewi útja címmel regényt is írt. A zárt, elszigetelt világból az uppsalai egyetem és az atlétika jelentett kiutat számára: az öt legjobb svéd magasugró közé tartozott, és éppenhogy lemaradt az 1960-as római olimpiáról. Bölcsészdiplomáját 1964-ben szerezte meg a Thorsten Johnsson bűnügyi történeteiről írott disszertációjával. Írói pályafutása is a hatvanas évek elején indult, első regénye, a Kristallögat (Kristályszem) 1961-ben jelent meg. Az egyetem elvégzése után napilapokban publikált, az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt, tudósított az izraeli olimpiai csapat tagjai ellen elkövetett merényletről is.

A figyelem középpontjába 1968-as Legionärerna című könyvével került. A mű azokról a német Waffen-SS-ben szolgált balti katonákról szól, aki a háború után Svédországba menekültek, és a svédeknek kellett dönteniük arról: kiszolgáltatják-e őket a Szovjetuniónak. A könyv megírásához hatalmas kutatómunkát végzett, találkozott az egykori katonákkal is, felhasznált régi dokumentumokat, magánleveleket, interjúkat. A könyvért 1968-ban az Északi Tanács Irodalmi Díjával tüntették ki.

1970-71-ben ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben élt, 1973-ban a Los Angeles-i egyetemen volt vendégprofesszor. Ekkor írta a Magyarországon is nagy sikerrel játszott A tribádok éjszakája című darabját, amelynek központi figurája a neves 19. századi író, Auguste Strindberg. Az ő alakja később a Strindberg – Életjáték című regényében (1984) is előkerült, amelyből 6 részes televíziós sorozat is készült.

Per Olov Enquist (Fotó/Forrás: Wiki)

Az 1970-es évek végén második feleségével Koppenhágában élt. Súlyosbodó alkoholizmusa miatt életének és pályájának legsötétebb időszaka a nyolcvanas évekre esett. Függőségétől többször is próbált megszabadulni, végül az írás ösztönző ereje segítette: 1990-ben felhagyott az ivással, belevágott Az udvari orvos látogatása című művébe, amely saját bevallása szerint az életét mentette meg. A történelmi tényeken alapuló mű a 18. század végi dán királyi udvarba kalauzolja el az olvasót, középponti figurája Johann Friedrich Struensee, a gyengeelméjű VII. Keresztély király udvari orvosa, aki a felvilágosodás szellemében próbálta modernizálni a dán társadalmi viszonyokat, de sorsát megpecsételte a királynéval folytatott szerelmi viszonya.

A mélyponton túljutva azóta is fáradhatatlanul dolgozik, művei közül több magyarul is megjelent, köztük a nácikkal rokonszenvező norvég Nobel-díjas író, Knut Hamsun motivációit kereső Hamsun - filmregény című munkája, a századforduló Párizsában játszódó Blanche és Marie könyve, A Három Barlang Hegye című meseregénye, valamint annak folytatása, A harmadik barlang titka. Drámái közül az Ének Phaidráért, A földigiliszták életéből és a Képcsinálók címűt magyar színpadokon is bemutatták.

covers_459686-202004.jpg

Az író 2011-ben a budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, ebből az alkalomból jelent meg Egy másik élet című sajátos hangvételű önéletrajzi ihletésű regénye is, és ekkor kapta meg a Budapest Nagydíjat is. Magyarul legutóbb 2017-ben jelent meg a Példázatok könyve. Szerelmes regény című műve, az Egy másik élet „javított kiadása”, amelyben megírja a megírhatatlant.

A rendszeresen a Nobel-díjra esélyesek között emlegetett Enquist dokumentarista stílusú regényeiben és színműveiben a történelem eseményein, valós – egykor élt – személyek sorsán, történetein keresztül beszél általános érvényű problémákról.

Fejléckép: Ulf Andersen / Getty Images Hungary