Könyv

Meg lehet-e változtatni valaki identitását?

Cameron Post rossz nevelése könykritika
2019.04.04. 01:45
Ajánlom
Nemrég itthon is közéleti vita keveredett a kérdésből: betegség-e a homoszexualitás? Az ügy során a Cameron Post rossz nevelése is előkerült – elolvastuk Emily M. Danforth bestsellerét.

Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság? Nem, kérem, ne legyintsenek, és ne forduljanak el indulatosan azzal a gondolattal, hogy: »Ugyan, kit érdekelnek ők?«

- hangzott el a köztévé egyik kulturális vitaműsorának intrójában, amely azzal foglalkozott, lehet-e gyógyítani a homoszexuálisokat. Az adás hatalmas vitát váltott ki, az Athenaeum kiadó pedig jól irányzott PR-fogással rá is csapott a lehetőségre, és elküldte a műsor szerkesztőinek és vendégeinek egyik friss megjelenését, Emily M. Danforth regényét, amely hasonló témával foglalkozik. Ezután szabályos olvasáscsata alakult ki a kiadó és a műsor között: utóbbi képviselői postázták előbbieknek Joseph J. Nicolosi Szégyen és kötődésvesztés című könyvét.

(...) a néhai amerikai szakember nevével fémjelzett pszichológiai irányzat képviselői kizárólag olyan, a homoszexualitásukkal megbékélni nem tudó/akaró személyeknek kínálnak (tudományosan megalapozott) segítséget, akik önkéntesen fordulnak hozzájuk

- fogalmaztak.

cameronpostkonyv-114327.jpg

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése (Fotó/Forrás: Athenaeum kiadó)

Az Athenaeum hivatkozott könyve, a Cameron Post rossz nevelése hibái ellenére is hatásos mű – és nem azért, mert hatásvadász módon mutatja be, mekkora baromság az elvakultság vagy milyen borzalmasak a rossz emlékű átnevelőtáborok.

A főhős, Cameron Post átlagos tizenéves a vidéki Montanában, aki épp csak elkezdi felfedezni szexualitását, amikor elveszti szüleit egy autóbalesetben. A tragédia összefonódik Cameron azon felfedezésével, hogy ő végső soron a lányokat szereti. Az írónő ügyesen szövi össze az identitásválság különböző okait, így olvasóként sem lehetünk soha biztosak, hogy a főszereplő csak saját fájdalmát szeretné enyhíteni, vágyait kiélni, vagy egyszerűen úgy viselkedik, mint minden zavart tinédzser. És valójában nem is kell eldöntenünk. Cameron Post életében több lány is felbukkan, van, akivel viharos szerelmi afférba bonyolódik, mással inkább csak a leszbikusság külső jellemzőit vitatja meg, és olyan is akad, aki számára épp Cameron jelenti azt a tükröt, aki segít neki szembenézni önmagával.

A sztori tele van olyan klisés eseményekkel és szereplőkkel, amelyek tálcán kínálják magukat valami elcsépelt fordulathoz.

moviereview1-1-114625.jpg

Részlet a Cameron Post rossz nevelése című filmből (Fotó/Forrás: IMDb)

Miután Cameron árván marad, távoli nénikéje veszi át a gyámságot felette. Ruth néni régimódi, karót nyelt és mélyen vallásos. Danforth mégsem csinál belőle gonosz mostohát, vagy fanatikus és erőszakos térítőt. Persze ő az, aki az Isteni ígéret nevű táborba küldi Cameront, de nincs benne rossz vagy ártó szándék: egyszerűen tényleg úgy véli, hogy ez a legmegfelelőbb hely egy indentitásválságban szenvedő tinédzser számára. A regény ezzel épp azt igyekszik bemutatni, hogy nem csak velejéig romlott emberek képesek rossz vagy gonosz tettekre - néha elég az is, ha megingathatatlanul hisz valaki az igazában. Még akkor is, ha ezzel csak jót akar - ahogy Ruth néni is.

A tábor is ugyanígy jelenik meg előttünk: egy elnyomó, a lelket bedaráló rendszerként, ami megingathatatlan és kritikát nem tűrő "jó szándékkal" van kikövezve. Persze egyszerűbb lenne egy elnyomó, diktatórikus rendszert ábrázolni, ahol a koncetrációs táborokhoz hasonló testi kínzásokkal, borzalmas körülmények között igyekszenek kiűzni az ördögöt a fiatalokból. Ez lenne a könnyebb út - de az író mást választott. Az Isteni ígéret azért rémisztő, mert néha még az ott lévők is azt érzik, hogy a helyükre kerültek és otthonra leltek. Az egyik vezető például egy érzékeny énekes-prédikátor, aki saját bevallása szerint sikeresen megküzdött a homoszexualitással. Az itt lakók barátokra lelnek és lassan maguk is elhiszik, hogy "meggyógyulhatnak" - ők is bedőlnek ennek a bizonyos "jó szándéknak". 

A másik tábori vezetőt, Lydia minden bizonnyal a Száll a kakukk fészkére Ratched nővére ihlette. Azért tud gonosz figuraként kiemelkedni, mert ő az egyetlen, aki egy percre sem kérdőjelezi meg saját igazát és azt, hogy az alkalmazott módszerei hatásosak - ő képviseli ezt a puha diktatúrát, ami nem azonnal eltipor, hanem szép lassan kúszik a bőr alá, felemésztve a táborlakók lelkét. Ez a módszer sokkal félelmetesebb, mintha egyszerű fizikai erőszakkal és agresszióval igyekeznének megtéríteni a fiatalokat.

Lydián kívül azonban a Cameron Post rossz nevelésében szinte mindenki bizonytalan: magában, az érzéseiben, abban, hogy helyes-e amit tesz.

The-Miseducation-of-Cameron-Post-d7f130b-114927.jpg

Részlet a Cameron Post rossz nevelése című filmből (Fotó/Forrás: IMDb)

A regény azt mutatja be, hogy az igazán rossz dolgok akkor történnek, amikor az ember elveszti ezt a kételkedését, és eltéríthetetlen meggyőződésévé válik, hogy az egyetlen helyes dolog az, amit ő tesz. 

Bár a visszafogottsága életszagúvá teszi a művet, sokat ront annak drámaiságán: a cselekmény lassan vánszorog, a főhős életét megváltoztató tragikus események pedig súlytalanná válnak. Bár Cameron szimpatikus, az érzékeny narrálás pedig közel hozza figuráját, nincs ellenpólusa. Senkit sem utálunk, nincs igazán meghatározó antihős, rajta kívül egyetlen karakter sem vált ki belőlünk érzelmeket. 

A regényből tavaly készült film Chloe Grace Moretz főszereplésével, ami elnyerte a zsűri díját a Sundance Filmfesztiválon.

A regény körülbelül fele-fele arányban foglalkozik Cameron leszbikus kalandjaival és montanai életével, valamint a tábori eseményekkel. Előbbi nemcsak szórakoztatóbb, de sokkal érzelmesebb és érzékenyebb is. A film azonban szinte teljes egészében a táborban játszódik, és a főhős élete is csak flashbackekben elevenedik meg. Dramaturgiailag abszolút érthető döntés, azonban ezzel pont Cameron jellemfejlődését lúgozták ki, vagyis a könyv legjobb részét.

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
Athenaeum kiadó, 2018
fordította: Todero Anna

Fejléckép: Részlet a filmadaptációból (forrás: IMDb)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv ünnepi könyvhét

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Könyv gyász

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A 77 éves Groom szerdán halt meg alabamai otthonában, Fairhope-ban. Forrest Gump című regényéből Tom Hanks főszereplésével forgattak népszerű hollywoodi filmet.
Könyv kosztolányi dezső

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Könyv interjú

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.