Könyv

Meghalt Ámosz Oz világhírű izraeli író

2018.12.28. 16:05
Ajánlom
79 éves korában elhunyt Ámosz Oz világhírű izraeli író, a Szeretetről, sötétségről, a Párduc a pincében és a Júdás szerzője.
amos_oz-161747.jpg

Ámosz Oz

Ámosz Oz, a legismertebb kortárs izraeli író, akinek műveit több mint negyven nyelvre fordították le, pénteken hunyt el. Lánya tájékoztatása szerint rákbetegségben halt meg, írja a Jerusalem Post .

Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott író prózája erősen kötődött a szürrealizmus irányzatához. Mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűsége és nyelvi virtuozitása.

1939-ben született Jeruzsálemben litván apa és lengyel anya gyermekeként. Tizenkét éves volt, amikor az anyja öngyilkosságot követett el, két évvel később a fiú elhagyta az otthonát, és csatlakozott egy kibuchoz, ekkor vette fel az Oz vezetéknevet is.

Nem vallásos családban nevelkedett, figyelme később mégis a hit felé fordult. „Tizenhat évesen ráébredtem, hogy ha nem olvasom el az evangéliumokat, soha nem jutok el a reneszánsz művészetig, Bach zenéjéig és Dosztojevszkij regényeiig. Szóval esténként, mikor a többiek kosárlabdáztak vagy lányokat hajtottak – egyikben sem voltam nyerő –, én Jézusban találtam vigaszt.”

A jeruzsálemi Héber Egyetemen irodalmat és filozófiát tanult, a 26 éves szerző első könyve kritikai sikernek örvendett. A nemzetközi áttörést a Miháél, Miháél hozta meg számára 1968-ban, amelyet több mint 30 nyelvre fordítottak le.

Az első közismert személyiségek között volt, akik a támogatták a kétállami megállapodást Palesztinával. Évtizedeken át bírálta az izraeli kormányt, amiért nem hajlottak a megegyezésre.

Ámosz Ozt rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat.

18 könyve jelent meg héber nyelven. Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről. (Ez utóbbinak filmfeldolgozását 2015-ben Natalie Portman főszereplésével mutatták be.) Írásainak gyakori színtere a kibucok világa, főhősei olyan emberek, akiket komplikált viszony fűzi Izraelhez, illetve az izraeli politikához és közélethez.

A legkedvesebb történetem a Talmudban két jámbor rabbiról szól,

Jehoshua és Tarfon rabbiról, akik bírói minőségükben nem értenek egyet a Tóra, a szent törvény bizonyos értelmezésében. A legnemesebb zsidó hagyomány szerint vitáznak éjjel és nappal, nappal és éjjel, nem esznek, nem alusznak, csak vitáznak. Hét nap és hét éjszaka elteltével Isten megkönyörül rajtuk, mert megérti, hogy bele fognak halni a vitába, így hát közbeavatkozik. Megszólal egy hang fentről: „Jehoshua rabbinak igaza van, Tarfon rabbi téved. Most menjetek aludni.” (A „menjetek aludni” nincs a szövegben, de a kontextusban benne van.) Ám a történetnek nincs vége. A vesztes, Tarfon rabbi az égre néz: „Mindenható Isten, te adtad a Tórát az embereknek, kérlek, maradj ki a vitából.” És az égből nem sújt le a villám! Sőt Isten azt mondja, szerintem pillanatnyi döbbent csend után: „A fiaim legyőztek engem.”

- Hogyan gyógyítsuk a fanatikust, Európa Kiadó, 2015. 59. o.

A fejléckép forrása: Elisabetta A. Villa/Getty Images Hungary

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.