Könyv

Mentsük meg a kicsiket!

2019.11.27. 06:25
Ajánlom
Kell-e temetnünk a papírkönyvet vagy éppen most jön divatba? A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével, Gál Katalinnal beszélgettünk arról, miért nem terjedt el itthon az e-könyv és miért fontosak a kis kiadók és könyvesboltok.

Az online felületek elterjedésével sokan a hagyományos olvasás visszaszorulásától tartottak. Valóban kevesebb kötetet vásárolnak az emberek?

Nem csökken az érdeklődés a könyvek iránt. Bár attól függ, hogy értjük a kérdést: több darab? Nagyobb értékben? Több cím? Az utóbbi 7-8 évben 8-12 ezer között mozog az évente megjelenő új címek száma.

Óvatosabbá váltak a kiadók – nagyok és kicsik egyaránt – jobban meggondolják, mit adjanak ki. Ez sem a gazdálkodásnak, sem az olvasóközönségnek, sem a könyvből élőknek nem jelent rosszat.

De nemcsak új köteteket vesznek az emberek, sőt. A forgalom több mint fele a régebben a piacon lévő, lassabban fogyó címekből tevődik össze.

IMG_14741-152256.jpg

Gál Katalin, az MMKE elnöke (Fotó/Forrás: saját fotó)

Az ez évi forgalom 45-50 milliárd forint között lesz, hasonlóan a tavalyihoz. Ha alatta marad, az abból adódhat, hogy bár a közoktatási tankönyveket már évek óta nem a piaci szférában lévő könyvkiadók és -terjesztők adják ki, valamint forgalmazzák, hanem központilag, de még jelentős számú közoktatási tankönyvnek volt jogosítványa az elmúlt évre. Ezek most már kifutnak.

Természetesen csak olyan adatok alapján tudok nyilatkozni, amit a kiadók önkéntesen szolgáltatnak az MKKE-nek. Ez a – a könyvön szereplő – bolti ár szerinti forgalmat jelenti, vagyis amin a legritkább esetben kel el könyv.

Sok olyan tényező van, amire igazi rálátásunk nincs. Ilyenek például a szupermarketekben értékesített könyvek, ahol sem a végső árról sem a forgalomról nincs információnk.

Melyek a 2018-19-es siker könyvek vagy műfajok?

Érdemes a kimagaslóan fogyó címek mögé nézni. Például

egy szépirodalmi igényű kortárs mű esetében 3-5 ezer eladott példány fantasztikus! Olyan a jelentősége, mint egy Dan Brown-kötetnek 30 ezerben.

Két éve volt az Arany-emlékév, ami után egyszer csak megpillantottam 140 ezer Toldit a KSH eladási statisztikában. Nyilvánvalóan valamelyik szerencsés kiadót érte az a csoda, hogy minden gimnazista kispajtás kapott egy Toldit. Ebből nem gondolom azt, hogy abban az évben Arany János Toldija volt a sztárkönyv. Van néhány olyan kiadvány, ahol a nagy számok mögött nem a nagy népszerűség van, hanem például valamilyen akció.

DMOHA20190613010-102431.jpg

90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok a Duna-korzón (Fotó/Forrás: MTI/Mohai Balázs)

Még mindig növekszik a gyermek és ifjúsági irodalom. Itt felfele húzódik a korhatár, a klasszikus gyerekkönyvkiadók egyre merészebben adnak ki könyveket a young adult kategóriában.

Ez optimizmusra ad okot, hogy nincs elveszve egy generáció az olvasás számára. A fiataloknál divatba jött a kortárs költészet is,

mint Kemény Zsófi, Závada Péter. Simon Márton A rókák esküvője kötete soha nem látott mennyiségben fogyott.

Az utóbbi időben mintha divat lenne olvasni. Milyen tendenciák figyelhetőek meg az olvasási kedvben?

Felnőtt az első Harry Potter-nemzedék, akiket rászoktattak az olvasásra. Nem mindenkire jellemző, de a fiatalok között trendi az olvasás – erre példa a POKET akció is. A kis könyvesboltok is éledeznek.

Újra szokás ezekbe a kis helyekre járni, de akár saját, ajánló könyvesboltost tartani.

Szegedi Szabadtéri könyvcsomag

Szegedi Szabadtéri könyvcsomag

Vidéken is a falvak könyvtárai, a teleházzal összefogva hívnak meg írókat, tartanak irodalmi esteket. Sőt, amit már régebben láttam Amerikában és Nyugat-Európában: olvasókörök alakulnak. Kismamák összeállnak a játszótéren, megegyeznek, hogy ebben a hónapban ezt a könyvet fogják elolvasni, összeülnek és beszélnek róla. Szerintem ez az egyik leghatásosabb gerillamódszer, ami lentről építkezik.

A könyvklubok is arra utalnak, hogy az emberek mintha az olvasás kapcsán is a személyességet keresnék. A könyvfesztivál ebben a tendenciába remekül illeszkedik.

Szerintem ez nemcsak az olvasók, hanem

a kisebb kiadók számára is nagyon lényeges, mert meg tudják ismertetni a szerzőiket.

Emellett ők maguk is, akiknek esetleg nincs könyvesboltjuk, találkozhatnak a saját vásárlóközönségükkel. Felmérhetik, hogy mire van igény, mely meghatározza kiadáspolitikájukat is.

XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A nagynevű kiadó mellett a kisebbeknek is van esélyük?

Látszik, hogy a nagy kiadói konglomerátumok csak diszkréten növekednek, mégis a növekedés tömegét ők adják. A nagyon kis kiadók részben eltűnnek, lelépnek a piacról. Nem ugyanazt jelenti, ha az évente 4-5 új címet kiadó kis kiadóknak megfeleződik a kapacitása vagy egy háromszáz címet kiadó nagynak 10-20 százalékkal csökken az új könyv előállítási mutatója. Vagyis a nagyok még nagyobbak lesznek, a kicsik még kisebbek.

lipcseikönyvvásár2

könyvtorony (Fotó/Forrás: Tom Schulze / Leipziger Messe)

Pedig a kis kiadók életben tartása fontos lenne. Ezek értékes

kis műhelyek, ahol gyakran családi vállalkozásba dolgoznak értékes szakemberek. Ők még elbabáznak a szerzővel és valódi gyöngyszemek kerülnek ki a kezük közül.

Nagyon jó minőséget és olyan választékot nyújtanak, amire nem mindig hajol le egy nagy műhely.

Mi lehet a következménye a kicsik eltűnésének?

Bizonyos könyvféleségek kiadásánál, így a tudományos könyvekében, a szakkönyvekében akár 40 százalékos csökkenés is tapasztalható. Ez az egész világon csak valamilyen politikai koncepcióba beillesztve, állami támogatással oldható meg.

Enélkül el fognak tűnni ezek a könyvek és velük a szaknyelvek.

A tyúktenyésztésről nem biztos, hogy a magyar gazdák angolul akarnak olvasni. Olyan kifejezések esnének ki, amelyeket még mindig őriz a magyar szaknyelv.

reading-1249273_1920-155438.jpg

könyv és e-bookolvasó (Fotó/Forrás: Pixabay)

10 éve jelent meg az e-book. Éreztette a hatását a könyvpiacon?

Nincs igazán átütő forgalma. Még mindig 2 százalék alatt van a piacon az elektronikus könyvkiadás kategóriája. Ez nemcsak nálunk van így. Amerikában virágzik, de ez összefügg a más típusú olvasáskultúrával, a Kindle, az Amazon jelenlétével. Európában

nem ütötte ki az e-book a papírhordozós könyvet, aminek részben az az oka, hogy nem tud elég olcsó lenni. Mivel szolgáltatás, itthon 27 százalékos ÁFA terheli, bár az uniós ajánlás szerint nem lehetne nagyobb, mint a papíros könyveké.

Ez a szinkronizálás még nem történt meg, bár az egyesülés évről évre nekifut a megvalósításnak. A könyvesek sincsenek egy platformon ebben a kérdésben. Általában minden korszerű elemével együtt a könyvszakma eléggé konzervatív és védi a papírkönyveit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Könyv ajánló

A protokoll nagyasszonyával beszélget Nyáry Krisztián

Április 7-én 16 órakor Görög Ibolya magyar protokollszakértő, író, előadó lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv oldalán követhető online videósorozatban.
Könyv röhrig géza

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Könyv Csak még egy oldalt

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Könyv interjú

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.