Az online felületek elterjedésével sokan a hagyományos olvasás visszaszorulásától tartottak. Valóban kevesebb kötetet vásárolnak az emberek?
Nem csökken az érdeklődés a könyvek iránt. Bár attól függ, hogy értjük a kérdést: több darab? Nagyobb értékben? Több cím? Az utóbbi 7-8 évben 8-12 ezer között mozog az évente megjelenő új címek száma.
Óvatosabbá váltak a kiadók – nagyok és kicsik egyaránt – jobban meggondolják, mit adjanak ki. Ez sem a gazdálkodásnak, sem az olvasóközönségnek, sem a könyvből élőknek nem jelent rosszat.
De nemcsak új köteteket vesznek az emberek, sőt. A forgalom több mint fele a régebben a piacon lévő, lassabban fogyó címekből tevődik össze.
Gál Katalin, az MMKE elnöke (Fotó/Forrás: saját fotó)
Az ez évi forgalom 45-50 milliárd forint között lesz, hasonlóan a tavalyihoz. Ha alatta marad, az abból adódhat, hogy bár a közoktatási tankönyveket már évek óta nem a piaci szférában lévő könyvkiadók és -terjesztők adják ki, valamint forgalmazzák, hanem központilag, de még jelentős számú közoktatási tankönyvnek volt jogosítványa az elmúlt évre. Ezek most már kifutnak.
Természetesen csak olyan adatok alapján tudok nyilatkozni, amit a kiadók önkéntesen szolgáltatnak az MKKE-nek. Ez a – a könyvön szereplő – bolti ár szerinti forgalmat jelenti, vagyis amin a legritkább esetben kel el könyv.
Sok olyan tényező van, amire igazi rálátásunk nincs. Ilyenek például a szupermarketekben értékesített könyvek, ahol sem a végső árról sem a forgalomról nincs információnk.
Melyek a 2018-19-es siker könyvek vagy műfajok?
Érdemes a kimagaslóan fogyó címek mögé nézni. Például
egy szépirodalmi igényű kortárs mű esetében 3-5 ezer eladott példány fantasztikus! Olyan a jelentősége, mint egy Dan Brown-kötetnek 30 ezerben.
Két éve volt az Arany-emlékév, ami után egyszer csak megpillantottam 140 ezer Toldit a KSH eladási statisztikában. Nyilvánvalóan valamelyik szerencsés kiadót érte az a csoda, hogy minden gimnazista kispajtás kapott egy Toldit. Ebből nem gondolom azt, hogy abban az évben Arany János Toldija volt a sztárkönyv. Van néhány olyan kiadvány, ahol a nagy számok mögött nem a nagy népszerűség van, hanem például valamilyen akció.
90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok a Duna-korzón (Fotó/Forrás: MTI/Mohai Balázs)
Még mindig növekszik a gyermek és ifjúsági irodalom. Itt felfele húzódik a korhatár, a klasszikus gyerekkönyvkiadók egyre merészebben adnak ki könyveket a young adult kategóriában.
Ez optimizmusra ad okot, hogy nincs elveszve egy generáció az olvasás számára. A fiataloknál divatba jött a kortárs költészet is,
mint Kemény Zsófi, Závada Péter. Simon Márton A rókák esküvője kötete soha nem látott mennyiségben fogyott.
Az utóbbi időben mintha divat lenne olvasni. Milyen tendenciák figyelhetőek meg az olvasási kedvben?
Felnőtt az első Harry Potter-nemzedék, akiket rászoktattak az olvasásra. Nem mindenkire jellemző, de a fiatalok között trendi az olvasás – erre példa a POKET akció is. A kis könyvesboltok is éledeznek.
Újra szokás ezekbe a kis helyekre járni, de akár saját, ajánló könyvesboltost tartani.
Szegedi Szabadtéri könyvcsomag
Vidéken is a falvak könyvtárai, a teleházzal összefogva hívnak meg írókat, tartanak irodalmi esteket. Sőt, amit már régebben láttam Amerikában és Nyugat-Európában: olvasókörök alakulnak. Kismamák összeállnak a játszótéren, megegyeznek, hogy ebben a hónapban ezt a könyvet fogják elolvasni, összeülnek és beszélnek róla. Szerintem ez az egyik leghatásosabb gerillamódszer, ami lentről építkezik.
A könyvklubok is arra utalnak, hogy az emberek mintha az olvasás kapcsán is a személyességet keresnék. A könyvfesztivál ebben a tendenciába remekül illeszkedik.
Szerintem ez nemcsak az olvasók, hanem
a kisebb kiadók számára is nagyon lényeges, mert meg tudják ismertetni a szerzőiket.
Emellett ők maguk is, akiknek esetleg nincs könyvesboltjuk, találkozhatnak a saját vásárlóközönségükkel. Felmérhetik, hogy mire van igény, mely meghatározza kiadáspolitikájukat is.
XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
A nagynevű kiadó mellett a kisebbeknek is van esélyük?
Látszik, hogy a nagy kiadói konglomerátumok csak diszkréten növekednek, mégis a növekedés tömegét ők adják. A nagyon kis kiadók részben eltűnnek, lelépnek a piacról. Nem ugyanazt jelenti, ha az évente 4-5 új címet kiadó kis kiadóknak megfeleződik a kapacitása vagy egy háromszáz címet kiadó nagynak 10-20 százalékkal csökken az új könyv előállítási mutatója. Vagyis a nagyok még nagyobbak lesznek, a kicsik még kisebbek.
könyvtorony (Fotó/Forrás: Tom Schulze / Leipziger Messe)
Pedig a kis kiadók életben tartása fontos lenne. Ezek értékes
kis műhelyek, ahol gyakran családi vállalkozásba dolgoznak értékes szakemberek. Ők még elbabáznak a szerzővel és valódi gyöngyszemek kerülnek ki a kezük közül.
Nagyon jó minőséget és olyan választékot nyújtanak, amire nem mindig hajol le egy nagy műhely.
Mi lehet a következménye a kicsik eltűnésének?
Bizonyos könyvféleségek kiadásánál, így a tudományos könyvekében, a szakkönyvekében akár 40 százalékos csökkenés is tapasztalható. Ez az egész világon csak valamilyen politikai koncepcióba beillesztve, állami támogatással oldható meg.
Enélkül el fognak tűnni ezek a könyvek és velük a szaknyelvek.
A tyúktenyésztésről nem biztos, hogy a magyar gazdák angolul akarnak olvasni. Olyan kifejezések esnének ki, amelyeket még mindig őriz a magyar szaknyelv.
könyv és e-bookolvasó (Fotó/Forrás: Pixabay)
10 éve jelent meg az e-book. Éreztette a hatását a könyvpiacon?
Nincs igazán átütő forgalma. Még mindig 2 százalék alatt van a piacon az elektronikus könyvkiadás kategóriája. Ez nemcsak nálunk van így. Amerikában virágzik, de ez összefügg a más típusú olvasáskultúrával, a Kindle, az Amazon jelenlétével. Európában
nem ütötte ki az e-book a papírhordozós könyvet, aminek részben az az oka, hogy nem tud elég olcsó lenni. Mivel szolgáltatás, itthon 27 százalékos ÁFA terheli, bár az uniós ajánlás szerint nem lehetne nagyobb, mint a papíros könyveké.
Ez a szinkronizálás még nem történt meg, bár az egyesülés évről évre nekifut a megvalósításnak. A könyvesek sincsenek egy platformon ebben a kérdésben. Általában minden korszerű elemével együtt a könyvszakma eléggé konzervatív és védi a papírkönyveit.
hírlevél
