Könyv

Mentsük meg a kicsiket!

2019.11.27. 06:25
Ajánlom
Kell-e temetnünk a papírkönyvet vagy éppen most jön divatba? A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével, Gál Katalinnal beszélgettünk arról, miért nem terjedt el itthon az e-könyv és miért fontosak a kis kiadók és könyvesboltok.

Az online felületek elterjedésével sokan a hagyományos olvasás visszaszorulásától tartottak. Valóban kevesebb kötetet vásárolnak az emberek?

Nem csökken az érdeklődés a könyvek iránt. Bár attól függ, hogy értjük a kérdést: több darab? Nagyobb értékben? Több cím? Az utóbbi 7-8 évben 8-12 ezer között mozog az évente megjelenő új címek száma.

Óvatosabbá váltak a kiadók – nagyok és kicsik egyaránt – jobban meggondolják, mit adjanak ki. Ez sem a gazdálkodásnak, sem az olvasóközönségnek, sem a könyvből élőknek nem jelent rosszat.

De nemcsak új köteteket vesznek az emberek, sőt. A forgalom több mint fele a régebben a piacon lévő, lassabban fogyó címekből tevődik össze.

IMG_14741-152256.jpg

Gál Katalin, az MMKE elnöke (Fotó/Forrás: saját fotó)

Az ez évi forgalom 45-50 milliárd forint között lesz, hasonlóan a tavalyihoz. Ha alatta marad, az abból adódhat, hogy bár a közoktatási tankönyveket már évek óta nem a piaci szférában lévő könyvkiadók és -terjesztők adják ki, valamint forgalmazzák, hanem központilag, de még jelentős számú közoktatási tankönyvnek volt jogosítványa az elmúlt évre. Ezek most már kifutnak.

Természetesen csak olyan adatok alapján tudok nyilatkozni, amit a kiadók önkéntesen szolgáltatnak az MKKE-nek. Ez a – a könyvön szereplő – bolti ár szerinti forgalmat jelenti, vagyis amin a legritkább esetben kel el könyv.

Sok olyan tényező van, amire igazi rálátásunk nincs. Ilyenek például a szupermarketekben értékesített könyvek, ahol sem a végső árról sem a forgalomról nincs információnk.

Melyek a 2018-19-es siker könyvek vagy műfajok?

Érdemes a kimagaslóan fogyó címek mögé nézni. Például

egy szépirodalmi igényű kortárs mű esetében 3-5 ezer eladott példány fantasztikus! Olyan a jelentősége, mint egy Dan Brown-kötetnek 30 ezerben.

Két éve volt az Arany-emlékév, ami után egyszer csak megpillantottam 140 ezer Toldit a KSH eladási statisztikában. Nyilvánvalóan valamelyik szerencsés kiadót érte az a csoda, hogy minden gimnazista kispajtás kapott egy Toldit. Ebből nem gondolom azt, hogy abban az évben Arany János Toldija volt a sztárkönyv. Van néhány olyan kiadvány, ahol a nagy számok mögött nem a nagy népszerűség van, hanem például valamilyen akció.

DMOHA20190613010-102431.jpg

90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok a Duna-korzón (Fotó/Forrás: MTI/Mohai Balázs)

Még mindig növekszik a gyermek és ifjúsági irodalom. Itt felfele húzódik a korhatár, a klasszikus gyerekkönyvkiadók egyre merészebben adnak ki könyveket a young adult kategóriában.

Ez optimizmusra ad okot, hogy nincs elveszve egy generáció az olvasás számára. A fiataloknál divatba jött a kortárs költészet is,

mint Kemény Zsófi, Závada Péter. Simon Márton A rókák esküvője kötete soha nem látott mennyiségben fogyott.

Az utóbbi időben mintha divat lenne olvasni. Milyen tendenciák figyelhetőek meg az olvasási kedvben?

Felnőtt az első Harry Potter-nemzedék, akiket rászoktattak az olvasásra. Nem mindenkire jellemző, de a fiatalok között trendi az olvasás – erre példa a POKET akció is. A kis könyvesboltok is éledeznek.

Újra szokás ezekbe a kis helyekre járni, de akár saját, ajánló könyvesboltost tartani.

Szegedi Szabadtéri könyvcsomag

Szegedi Szabadtéri könyvcsomag

Vidéken is a falvak könyvtárai, a teleházzal összefogva hívnak meg írókat, tartanak irodalmi esteket. Sőt, amit már régebben láttam Amerikában és Nyugat-Európában: olvasókörök alakulnak. Kismamák összeállnak a játszótéren, megegyeznek, hogy ebben a hónapban ezt a könyvet fogják elolvasni, összeülnek és beszélnek róla. Szerintem ez az egyik leghatásosabb gerillamódszer, ami lentről építkezik.

A könyvklubok is arra utalnak, hogy az emberek mintha az olvasás kapcsán is a személyességet keresnék. A könyvfesztivál ebben a tendenciába remekül illeszkedik.

Szerintem ez nemcsak az olvasók, hanem

a kisebb kiadók számára is nagyon lényeges, mert meg tudják ismertetni a szerzőiket.

Emellett ők maguk is, akiknek esetleg nincs könyvesboltjuk, találkozhatnak a saját vásárlóközönségükkel. Felmérhetik, hogy mire van igény, mely meghatározza kiadáspolitikájukat is.

XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A nagynevű kiadó mellett a kisebbeknek is van esélyük?

Látszik, hogy a nagy kiadói konglomerátumok csak diszkréten növekednek, mégis a növekedés tömegét ők adják. A nagyon kis kiadók részben eltűnnek, lelépnek a piacról. Nem ugyanazt jelenti, ha az évente 4-5 új címet kiadó kis kiadóknak megfeleződik a kapacitása vagy egy háromszáz címet kiadó nagynak 10-20 százalékkal csökken az új könyv előállítási mutatója. Vagyis a nagyok még nagyobbak lesznek, a kicsik még kisebbek.

lipcseikönyvvásár2

könyvtorony (Fotó/Forrás: Tom Schulze / Leipziger Messe)

Pedig a kis kiadók életben tartása fontos lenne. Ezek értékes

kis műhelyek, ahol gyakran családi vállalkozásba dolgoznak értékes szakemberek. Ők még elbabáznak a szerzővel és valódi gyöngyszemek kerülnek ki a kezük közül.

Nagyon jó minőséget és olyan választékot nyújtanak, amire nem mindig hajol le egy nagy műhely.

Mi lehet a következménye a kicsik eltűnésének?

Bizonyos könyvféleségek kiadásánál, így a tudományos könyvekében, a szakkönyvekében akár 40 százalékos csökkenés is tapasztalható. Ez az egész világon csak valamilyen politikai koncepcióba beillesztve, állami támogatással oldható meg.

Enélkül el fognak tűnni ezek a könyvek és velük a szaknyelvek.

A tyúktenyésztésről nem biztos, hogy a magyar gazdák angolul akarnak olvasni. Olyan kifejezések esnének ki, amelyeket még mindig őriz a magyar szaknyelv.

reading-1249273_1920-155438.jpg

könyv és e-bookolvasó (Fotó/Forrás: Pixabay)

10 éve jelent meg az e-book. Éreztette a hatását a könyvpiacon?

Nincs igazán átütő forgalma. Még mindig 2 százalék alatt van a piacon az elektronikus könyvkiadás kategóriája. Ez nemcsak nálunk van így. Amerikában virágzik, de ez összefügg a más típusú olvasáskultúrával, a Kindle, az Amazon jelenlétével. Európában

nem ütötte ki az e-book a papírhordozós könyvet, aminek részben az az oka, hogy nem tud elég olcsó lenni. Mivel szolgáltatás, itthon 27 százalékos ÁFA terheli, bár az uniós ajánlás szerint nem lehetne nagyobb, mint a papíros könyveké.

Ez a szinkronizálás még nem történt meg, bár az egyesülés évről évre nekifut a megvalósításnak. A könyvesek sincsenek egy platformon ebben a kérdésben. Általában minden korszerű elemével együtt a könyvszakma eléggé konzervatív és védi a papírkönyveit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Könyv gyász

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

Makkai Ádám 1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, majd a Forum Linguisticum folyóiratot, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia. 84 éves volt.
Könyv mti

Csabai László kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

Csabai László író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet pénteken adtak át a névadó szülővárosában, Szekszárdon.
Könyv gyász

Meghalt Christopher Tolkien, A Gyűrűk Ura írójának fia

A 95 éves korában elhunyt Christopher Tolkien az író harmadik, legfiatalabb fia volt, ő kezelte apja hagyatékát és ő rajzolta az eredeti Gyűrűk ura-térképet is.
Könyv interjú

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.