Könyv

Merle, a világirodalom egyik legsokoldalúbb írója

2020.08.30. 10:55
Ajánlom
Merle a be nem skatulyázható írók közé tartozott. Írt történelmi regényt, társadalmi problémákat boncolgató sci-fit, háborús történetet. Volt olyan könyve, ami csak megjelenése után több évvel lett siker. 112 éve született Robert Merle.

Robert Merle 1908. augusztus 28-án született az akkor még francia gyarmat Algériában. Hétéves volt, amikor apja meghalt és ez a tragédia végigkísérte az életét, több regénye főhősének apja halt meg ugyancsak korán. Bár édesanyja nagyon szerény körülmények között nevelte három gyermekét, mivel a szegénységből való kitörésre a tanulást találta legjobb módszernek, a gyerekek jó nevű iskolába jártak. 1924 telén Robert imádott nővére, Christiane streptococcus-fertőzést kapott, ami szívizomgyulladást okozott és a lány 1925 tavaszán meghalt. A fiatal Robert a gyász elől a tanulásba menekült, országos tanulmányi versenyen kitüntetést kapott, 1926-ban pedig kiváló minősítéssel érettségizett. A Sorbonne-on elvégezte a középiskolai oktatásra jogosító képzést filozófiából, majd megcélozta az angol tanári képesítést, ehhez azonban egy évet angol nyelvterületen kellett töltenie. Ezért az Egyesült Államokba utazott és Clevelandben lett középiskolai tanár. 1933-ban bátyját is elvesztette, az akkor mindössze 29 éves Roger szívrohamban halt meg.

A középiskolai tanári pálya helyett egyetemi tanár szeretett volna lenni, ennek feltétele a doktori disszertáció elkészítése volt, aminek témájául Oscar Wilde-ot választotta. 1934-ben feleségül vette Edmée Thiriet-et és hamarosan megszületett lányuk, Élisabeth.

A második világháború kitörésekor Merle-t behívták katonának és nyelvtudása miatt az angol expedíciós hadtesthez osztották be összekötőként. 1940 májusában a francia és angol hadsereget bekerítő németek elől Dunkerque-be hátrált. Engedélyt kapott, hogy felszálljon egy kimenekítő angol hajóra, de amíg összeszedte bajtársait, a hajó elment. Néhány nappal később, június 4-én fogságba esett és három évet töltött el különböző börtönökben és hadifogolytáborokban.   

Hazatérve a hadifogságból tönkrement az addig is billegő házassága. Merle Párizsba költözött, és folytatta korábbi tanári munkáját, mellette pedig tovább írta disszertációját. Ekkor fogott bele első regényébe, a Két nap az életbe, amelyben saját háborús tapasztalatait, a dunkerque-i menekülést írta meg.

A könyv 1949 tavaszán jelent meg, és azonnal nagy feltűnést keltett nyers realizmusával, a háború borzalmainak kendőzetlen ábrázolásával.

Miközben megkapta érte a legrangosabb francai irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat, sok kritikus fanyalgott a katonák beszédmódja miatt, sőt volt olyan pap, aki megtiltotta a gyülekezetében a könyv árusítását, de ahogy az lenni szokott, a botrány csak növelte a regény ismertségét.

1952-ben jelent meg a Mesterségem a halál című könyve, amelyet részben Gustave Gilbert A diktatúra pszichológiája című műve ihletett. Merle kísérletet tett arra, hogy bemutassa a nemzetiszocialista rendszer működtetőinek mozgatórugóit. Főszereplője az auschwitzi tábor igazgatója, Rudolf Höß (a könyvben Rudolf Lang), akinek legfőbb motivációja a kötelességtudat és a felülről érkező parancs végrehajtása. Merle egyes szám első személyben írta meg a könyvet, végigköveti, hogyan jut el Lang odáig, hogy a futószalagon történő gyilkolásnak csak a technikai nehézségei érdeklik; hogyan válik szörnyeteggé, anélkül hogy észrevenné. Merle idős korában az 1952-ben megjelent Mesterségem a halál-t tartotta a legtöbbre.

Ha rágondolok, úgy érzem, hogy véghezvittem valami fontosat.

A könyv fogadtatása megint nagyon vegyes volt, csak a '60-as évek végén és a '70-es évek elején vált a koncentrációs táborokról szóló irodalom egyik klasszikusává, és későbbi kiadásai jóval nagyobb példányszámban fogytak.

1962-ben megjelent A sziget. A könyv a Bounty lázadóinak sorsát követi a Pitcairn-szigeteken. Szintén 1962-ben az Express hetilap felkérésre Kubába utazott, hogy tudósítson az ország új, forradalom utáni berendezkedéséről. Merle találkozott Fidel Castróval is, és ekkor támadt az az ötlete, hogy könyvet ír a forradalom első csatájáról, a Moncada-laktanya ostromáról. A hatóságok támogatásával 1963 nyarán interjút készített az akció túlélőivel. A dokumentarista stílusú Moncada 1965-ben jelent meg, de mivel eltért Castro leegyszerűsített, heroizált, hivatalos változatától, Kubában nem is jelent meg, és Merle baloldalisága miatt Franciaországban is hűvösen fogadták a könyvet.

1965-ben az Állati elmék írásának megkezdésével új korszakot nyitott életművében, a politikus-fantasztikus regényekét. Ebbe a sorba tartozik bele az 1972-es Malevil és a két év múlva megjelent Védett férfiak. 1975-ben jelent meg a lét értelmetlenségéről szóló és életműből kicsit ki is lógó Madrapur. 1973-ban az Állati elmék alapján készült A delfin napja című film.

Mindeközben

1970-ben jelent meg az Üvegfal mögött, amely az 1968-as diáklázadások egyik legfontosabb könyve.

1976 márciusában hozzáfogott régóta tervezett történelmi regénysorozata első kötetéhez, a Francia históriához. A sorozat összesen 13 kötetből állt, Merle 27 éven át, szinte szó szerint a haláláig írta. Közben azért jelentek meg még más könyvei, mint a Nekünk nem kell fel a Nap vagy a Majomábécé.

2000-ben leukémiát diagnosztizáltak nála, 2004 februárjában otthonában lezuhant a lépcsőről és kórházba került, ahol néhány nappal később, március 27-én szívrohamban halt meg, 92 évesen.

Fejléckép: Robert Merle 1985-ben (forrás: Wikipedia Commons)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Vizuál

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv ünnepi könyvhét

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!