Könyv

Merle, a világirodalom egyik legsokoldalúbb írója

2020.08.30. 10:55
Ajánlom
Merle a be nem skatulyázható írók közé tartozott. Írt történelmi regényt, társadalmi problémákat boncolgató sci-fit, háborús történetet. Volt olyan könyve, ami csak megjelenése után több évvel lett siker. 112 éve született Robert Merle.

Robert Merle 1908. augusztus 28-án született az akkor még francia gyarmat Algériában. Hétéves volt, amikor apja meghalt és ez a tragédia végigkísérte az életét, több regénye főhősének apja halt meg ugyancsak korán. Bár édesanyja nagyon szerény körülmények között nevelte három gyermekét, mivel a szegénységből való kitörésre a tanulást találta legjobb módszernek, a gyerekek jó nevű iskolába jártak. 1924 telén Robert imádott nővére, Christiane streptococcus-fertőzést kapott, ami szívizomgyulladást okozott és a lány 1925 tavaszán meghalt. A fiatal Robert a gyász elől a tanulásba menekült, országos tanulmányi versenyen kitüntetést kapott, 1926-ban pedig kiváló minősítéssel érettségizett. A Sorbonne-on elvégezte a középiskolai oktatásra jogosító képzést filozófiából, majd megcélozta az angol tanári képesítést, ehhez azonban egy évet angol nyelvterületen kellett töltenie. Ezért az Egyesült Államokba utazott és Clevelandben lett középiskolai tanár. 1933-ban bátyját is elvesztette, az akkor mindössze 29 éves Roger szívrohamban halt meg.

A középiskolai tanári pálya helyett egyetemi tanár szeretett volna lenni, ennek feltétele a doktori disszertáció elkészítése volt, aminek témájául Oscar Wilde-ot választotta. 1934-ben feleségül vette Edmée Thiriet-et és hamarosan megszületett lányuk, Élisabeth.

A második világháború kitörésekor Merle-t behívták katonának és nyelvtudása miatt az angol expedíciós hadtesthez osztották be összekötőként. 1940 májusában a francia és angol hadsereget bekerítő németek elől Dunkerque-be hátrált. Engedélyt kapott, hogy felszálljon egy kimenekítő angol hajóra, de amíg összeszedte bajtársait, a hajó elment. Néhány nappal később, június 4-én fogságba esett és három évet töltött el különböző börtönökben és hadifogolytáborokban.   

Hazatérve a hadifogságból tönkrement az addig is billegő házassága. Merle Párizsba költözött, és folytatta korábbi tanári munkáját, mellette pedig tovább írta disszertációját. Ekkor fogott bele első regényébe, a Két nap az életbe, amelyben saját háborús tapasztalatait, a dunkerque-i menekülést írta meg.

A könyv 1949 tavaszán jelent meg, és azonnal nagy feltűnést keltett nyers realizmusával, a háború borzalmainak kendőzetlen ábrázolásával.

Miközben megkapta érte a legrangosabb francai irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat, sok kritikus fanyalgott a katonák beszédmódja miatt, sőt volt olyan pap, aki megtiltotta a gyülekezetében a könyv árusítását, de ahogy az lenni szokott, a botrány csak növelte a regény ismertségét.

1952-ben jelent meg a Mesterségem a halál című könyve, amelyet részben Gustave Gilbert A diktatúra pszichológiája című műve ihletett. Merle kísérletet tett arra, hogy bemutassa a nemzetiszocialista rendszer működtetőinek mozgatórugóit. Főszereplője az auschwitzi tábor igazgatója, Rudolf Höß (a könyvben Rudolf Lang), akinek legfőbb motivációja a kötelességtudat és a felülről érkező parancs végrehajtása. Merle egyes szám első személyben írta meg a könyvet, végigköveti, hogyan jut el Lang odáig, hogy a futószalagon történő gyilkolásnak csak a technikai nehézségei érdeklik; hogyan válik szörnyeteggé, anélkül hogy észrevenné. Merle idős korában az 1952-ben megjelent Mesterségem a halál-t tartotta a legtöbbre.

Ha rágondolok, úgy érzem, hogy véghezvittem valami fontosat.

A könyv fogadtatása megint nagyon vegyes volt, csak a '60-as évek végén és a '70-es évek elején vált a koncentrációs táborokról szóló irodalom egyik klasszikusává, és későbbi kiadásai jóval nagyobb példányszámban fogytak.

1962-ben megjelent A sziget. A könyv a Bounty lázadóinak sorsát követi a Pitcairn-szigeteken. Szintén 1962-ben az Express hetilap felkérésre Kubába utazott, hogy tudósítson az ország új, forradalom utáni berendezkedéséről. Merle találkozott Fidel Castróval is, és ekkor támadt az az ötlete, hogy könyvet ír a forradalom első csatájáról, a Moncada-laktanya ostromáról. A hatóságok támogatásával 1963 nyarán interjút készített az akció túlélőivel. A dokumentarista stílusú Moncada 1965-ben jelent meg, de mivel eltért Castro leegyszerűsített, heroizált, hivatalos változatától, Kubában nem is jelent meg, és Merle baloldalisága miatt Franciaországban is hűvösen fogadták a könyvet.

1965-ben az Állati elmék írásának megkezdésével új korszakot nyitott életművében, a politikus-fantasztikus regényekét. Ebbe a sorba tartozik bele az 1972-es Malevil és a két év múlva megjelent Védett férfiak. 1975-ben jelent meg a lét értelmetlenségéről szóló és életműből kicsit ki is lógó Madrapur. 1973-ban az Állati elmék alapján készült A delfin napja című film.

Mindeközben

1970-ben jelent meg az Üvegfal mögött, amely az 1968-as diáklázadások egyik legfontosabb könyve.

1976 márciusában hozzáfogott régóta tervezett történelmi regénysorozata első kötetéhez, a Francia históriához. A sorozat összesen 13 kötetből állt, Merle 27 éven át, szinte szó szerint a haláláig írta. Közben azért jelentek meg még más könyvei, mint a Nekünk nem kell fel a Nap vagy a Majomábécé.

2000-ben leukémiát diagnosztizáltak nála, 2004 februárjában otthonában lezuhant a lépcsőről és kórházba került, ahol néhány nappal később, március 27-én szívrohamban halt meg, 92 évesen.

Fejléckép: Robert Merle 1985-ben (forrás: Wikipedia Commons)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.