„Ilyen szép emberpárt még sohasem láttam” – mondta róluk Örkény István.
A 20. század második felének egyik legjelentősebb prózaírója meghatározta a II. világháborútól ezredfordulóig tartó időszak magyar szellemi életét, hatalmas irodalmi életműve számos alkotót inspirált. Ars poeticájába, melyet ő maga is megfogalmazott, ezúttal Rujder Vivien és Adorjáni Bálint színművészek, Kukorelly Endre író, Surányi András filmrendező és Juhász Anna irodalmár vezetik be az érdeklődőket.
„Világosan a homályt.
Szándéktalanabbul, mint lehet.
Keskenyebben, mint a pillanat.
Kívülről nézd,
hogyan tépik szét –
széttépve magad.”
(Mészöly Miklós: Ars poetica)
A jogászként végzett Mészöly a Sorbonne-on akart irodalmat tanulni, azonban a II. világháborúban behívták katonának és hadifogságba esett. Kisebb kitérők után (például malomellenőrként is dolgozott) végül lapszerkesztőként helyezkedett el. Az 1951-52-es évadban már a Bábszínház dramaturgjaként jegyezték, a Kádár-korszakban pedig kifejezetten mellőzött írónak számított. 1990-ben a Magyar Írószövetség vezetőségi tagja lett. 1992-ben többedmagával megalapították a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, de az ő nevéhez fűződik többek között a Digitális Irodalmi Akadémia létrehozása is. 2001-es halála után három évvel január 19-ét Mészöly Miklós Emléknappá nyilvánították, és azóta minden évben ezen a napon adják át a Mészöly Miklós-díjat és a Szekszárd által odaítélt Mészöly Miklós-emlékplakettet.
2021-ben, születésének századik évfordulójára új monográfiát jelentetnek meg Szolláth Dávid nagyszabású értelmezői munkája nyomán, a Jelenkor Kiadó jóvoltából.
A Mészöly100 est január 21-én (csütörtökön) 19 órakor az alábbi oldalon tekinthető meg.
Fejléckép: az est résztvevői (forrás: Várkert Bazár)
hírlevél
