Könyv

Mikor megérkezik a fejbe a fény, elfogynak a szavak: Szöllősi Mátyás új regényéről

2019.04.04. 14:25
Ajánlom
Alig kétszázötven oldal, mégis belefér a menekültválság, egy törött apa-fiú kapcsolat, egyszerre Krisztus, Simon Péter és Raszkolnyikov története. Közben pedig Szöllősi Mátyásé, az ő első regényéről írunk.

Az író logikája akkor működik jól, ha törvényszerűségbe tudja csomagolni az önkényét. Mert valljuk be, a legtöbb kisstílű tolvaj, aki hátba vág egy öreg nyanyát némi bizsuért, végül nem fog kiállni a keresztútra, mint Raszkolnyikov. Dühöngeni fog, hogy ilyen az ő szerencséje, de arra sose gondol, hogy feladja magát Ilja Petrovicsnak. Az író azonban megoldja, hogy ne csak valószerűnek érezzük, amit Raszkolnyikov tesz, hanem egyenesen azt várjuk tőle mi is. Az író beindít egy hétköznapin túli mechanizmust bennünk, amely külső világ logikája helyett a belső indíttatásainkat mozgatja.

Szöllősi Mátyás első regénye a Bűn és bűnhődésre emlékeztet. Persze ezt szörnyű hanyagság kijelenteni, mert nem „csak” ennyi. Főhőse, Simon, avagy Péter, nem kőszikla, de harminchárom éves, krisztusi korba ért. A 2016-os budapesti menekültválságot idéző események közepette találkozik a kivetettséggel, a befogadással, az idegenségérzettel, miközben ő érzi leginkább idegenül magát. Apja haldoklik, ő pedig püspöke megbízásából egy különös missziót teljesít, mivel foglalkozására nézve diakónus. Talán álmodik, talán nem, mindenesetre csupa különös helyre és hangulatba követjük őt; akár álmodhat is. A végén pedig, egy tömegjelenetben úgy próbál másokra találni, oldani ezt az idegenségérzetet, hogy bevall egy bűnt. Kérdés, ő követte-e el.

A regény hátulján ott egy mottó, amely az evangéliumi-raszkolnyikovi tengelyre szintén felhelyezhető: „A vágyban már eleve ott a büntetés is.”

Tudunk engedni Szöllősi Mátyás írói önkényének: ez egy olyan könyv, amely, hiába, hogy a nehezen bogarászható Mészöly vagy Nádas köpönyegében egyaránt bújva volt, beszippant minket, gyorsan olvasható. Néhol egyenesen túl gyorsan, teszem hozzá, bár kritikusi minőségemben sincs róla fogalmam, hogy ez dicséret vagy sem. Mondjuk, hogy az. Már csak ezért is kötöttem össze Dosztojevszkijjel, lélektani regényt akkor faltam ilyen sebességgel, amikor azt olvastam.

simon-peter-161436.jpg

Szöllősi Mátyás: Simon Péter (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

Már megint egy skatulya. Hogy lélektani regény-e a Simon Péter? Lehet, de inkább úgy fordítanám fejre a zsargont, hogy azért lélektani regény, mert tényleg elkap valamit a lélekből. Annak működéséből.

Az első részben a főhős, Simon kihallgat egy beszélgetést egy lépcsőházban, a városba érkező menekültekről van szó. Nem ez a legerősebb része a regénynek, de bárcsak erősnek számítana, teszem hozzá rögtön. Mert ahhoz képest, amit migránsügyben a magyar társadalom egy része, élén a bevándorlásellenes médiával, produkál, ez a dialógus kedélyes beszélgetés. Az alapkérdést mégis lefekteti: kik az idegenek? miért félünk az idegenségtől? s vajon ha félünk, mit árul ez el rólunk? „Magát mi tette ilyenné? Ilyen bizalmatlanná?” – teszi fel a kérdést a lépcsőházban az egyik fél.

Érdekes, hogy a bizalomnak ez a motívuma hogy bomlik ki a Simon Péterben: inherensen, észrevétlenül, szenzuális tapasztalok során, amelyeket a narráció a belső történések impresszióival tolmácsol. A bizalomról szól Simon a püspökkel folytatott beszélgetése, a bizalom, a meghittség hiányáról szól az apa és a fiú beszélgetése. Később, szimbolikus szinten ez jelenik meg abban a jelenetben, amikor a főhősnek egy befagyott tavon kell átkelnie, és transzcendens szinten akkor is, amikor egy film noir képszerűségével leírt jelenetben Simon belép egy sötét házba, és találkozik egy rejtélyes alakkal. Érdekes, hogy a Keleti pályaudvar aluljáróját idéző helyszín, amelyet menekültek leptek el, szintén ezzel a motívummal gazdagodik: Simon megment egy rohamot kapott menekültet, azonban nem tudja, hogy jót cselekedett-e.

Szöllősi Mátyás Váltóáram című regénye is esélyes a díjra.

Szöllősi Mátyás Váltóáram című prózakötete korábban Margó-díjat nyert (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Margó Fesztivál)

Nem tudom, ki hogy van vele:

nekem sokszor és sokféle módon azt üzente ez a regény, hogy bizalom nélkül sem a jövő, sem a jelen, sem az emberi kapcsolatok, de még a társadalmi, hivatalos érintkezések sem érnek semmit.

Simon nem bízhat a rendőrökben, és azok sem bíznak benne. Nem bízhat egy másik kultúrában, nem bízhat a világosban, a sötétben sem. És végül bizonyítást nyer az is, amit csak sejtünk: Simonnak van egy bűne. Hogy mi, azt tudjuk, de nem hihetjük, hogy a bűn megtörtént. De Simon, akit egyszer csak Péternek kezdenek el nevezni, „kiáll a keresztútra”, és rájön, hogy a büntetésben sem bízhat. Az utolsó jelenet hőfokában, lendületében, látásmódjával lebilincselő módon (igaz, olykor túlírva) kapcsolja össze az embertömeg hömpölygését a pszichózissal. Ahelyett, hogy az egyén és a „tömeg” szembenállásán keseregne vagy kiszolgáltatná amúgy is kiszolgáltatott hősünket e kegyetlen masszának, a tömegpszichózist állítja az egyén pszichózisa mellé.

A hosszú prózafolyam utolsó félmondatában ott a megvilágosodás, és ahogy megérkezik Simon Péterhez a fény, a szavak is elfogynak.

Kétszázötven oldal. Úgy van megírva, hogy érdemes kétszer egymás után elolvasni.

Egy 33 éves férfi számvetéséről mesél első regényében Szöllősi Mátyás

Kapcsolódó

Egy 33 éves férfi számvetéséről mesél első regényében Szöllősi Mátyás

Október elején jelent meg Szöllősi Mátyás Margó-díjas író, fotóriporter első regénye Simon Péter címmel az Európa Könyvkiadó gondozásában, amit október 20-án, az őszi Margó Fesztiválon mutat be.

Szöllősi Mátyás az idei Margó-díjas

Szöllősi Mátyás az idei Margó-díjas

A legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat Szöllősi Mátyás kapta a vasárnap zárult Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron a budapesti Teslában, a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíjasa pedig Tóth Kinga lett 2017-ben. A tizedik Margót harmadszor szervezték meg a nyári mellett ősszel is, több mint hetven új kötetet bemutatva, ingyenes irodalmi, zenei és családi programokkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.
Könyv magazin

Marilyn Monroe nemcsak falánk könyvmoly volt, hanem versírással is próbálkozott

Marilyn Monroe nevét hallva az emberek fejében bizonyára azonnal bevillan a fellibbenő fehér szoknyája után kapó szőke szexszimbólum, aki J. F. Kennedy amerikai elnök ágyában kereste a boldogságot, és akin a stúdiók ott nyerészkedtek, ahol csak tudtak. De vajon eszébe jut-e bárkinek, hogy Marilyn könyvtára több mint 400 kötetből állt, ő maga pedig előszeretettel írt verseket?
Könyv magazin

A Ricsárdgír szintise megmenti a karácsonyt, de nem úgy!

A Ricsárdgír zenekar vagány mesekönyvvel jelentkezett a karácsonyi időszakban. A mű fontos személyiségfejlődési krízishelyzeteket boncolgat, de olyan aktuális eseményekre is reagál, mint a világunkat már egy éve sújtó koronavírus.