Könyv

Milan Kundera idén 90. éve viseli a lét könnyűségét

2019.04.01. 15:00
Ajánlom
A Tréfa, A lét elviselhetetlen könnyűsége és A nevetés és felejtés könyve szerzője egy ideig zenésznek készült, majd váltott az irodalomra, előbb ott is a költészetre. Kérdés, hogy az április 1-jén kilencvenedik születésnapját ünneplő Milan Kundera megnyeri-e még a Nobel-díjat.

Brnóban született, apja zenetudós, zongorista, 1948 és 1961 között a Brnói Egyetem professzora volt.

Milan is vonzódott a zenéhez, zongorázni tanult, diákként dzsesszegyüttesben játszott,

a prágai Károly Egyetemen az irodalom, a filmművészet és az esztétika mellett zenetudományt is hallgatott. Két szemeszter után átiratkozott az Előadóművészeti Akadémia Filmművészeti Karára, ahol 1952-ben diplomázott. Ezt követően az intézményben világirodalmat tanított, tagja volt a Literarni Noviny, valamint a Listy irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. Már tizennyolc évesen belépett a kommunista pártba, de 1950-ben - miután tiltakozott a pártban kialakult személyi kultusz ellen - "pártellenes tevékenység" miatt kizárták, majd 1956-ban visszavették.

GettyImages-183975398-132741.jpg

Milan Kundera 1967 (Fotó/Forrás: Sovfoto/UIG via Getty Images)

Irodalmi pályafutását költőként kezdte, nemzedékéből elsőként emelte fel a szavát az irodalmi sematizmus ellen, az ismertséget az ötvenes években megjelent három verseskötete hozta meg számára. Első elbeszélését 1958-ban írta Én, a búbánatos Isten címmel.

Ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró),

ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott" - írta később.

Színműveket is írt, a Kulcstulajdonosok című drámáját, valamint a Denis Diderot emléke előtt tisztelgő Jakab és az ura című darabját Magyarországon is bemutatták. Az 1960-as évek első felében nagy sikert aratott három elbeszéléskötete (a Nevetséges szerelmek című ciklusa), amelyekben paradox, groteszk, tragikomikus és tragikus szerelmi epizódokat ír le.

Első regénye, az 1967-ben megjelent Tréfa (amelyből 1968-ban, a prágai tavasz idején film is készült) a személyi kultusz karikatúráját rajzolta meg.

A csehszlovák kultúrpolitika vezetői hisztérikusan reagáltak: ismét kizárták a pártból, egyetemi állását elvesztette, könyvét száműzték a boltok és a könyvtárak polcairól.

Az emberarcú szocializmus eszméjében hívő Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as "prágai tavasz" eseményeiben, ami miatt a Varsói Szerződés intervenciója után eltiltották a tanítástól, és a tiltott írók listájára került.

Következő regénye, Az élet máshol van már Franciaországban jelent meg 1973-ban, s elnyerte a Prix Médicis étranger díjat. A mű tipikus kelet-közép-európai történet, főhősének élete és halála egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnövő nemzedék életét szimbolizálja. Az egyre szorongatottabb helyzetbe került író 1975-ben emigrált Franciaországba, 1978-ig a rennes-i egyetem vendégprofesszoraként összehasonlító nyelvtudományt tanított, majd a párizsi Társadalomtudományi Főiskola tanára volt.

Búcsúkeringő című regénye 1976-ban jelent meg, ezt három év múlva követte A nevetés és felejtés könyve című regénye.

E műve miatt megfosztották csehszlovák állampolgárságától, a francia állampolgárságot 1981-ben kapta meg.

1985-ben világsikert aratott A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye, amelyből Philip Kaufman rendezett filmet. 1990-ben adták ki utolsó cseh nyelven írt regényét, a Halhatatlanságot, azóta franciául alkot (Lassúság, Azonosság, Nemtudás, A jelentéktelenség ünnepe). Több esszékötetet is közreadott: 1986-ban A regény művészete címűt, "egy gyakorló regényíró vallomását", 1992-ben az Elárult testamentumokat, amelyben azt vizsgálja, hogyan árulják el a művészek jogait az irodalmi hagyatékok gondozói, a kiadók és az ideológusok.

Kunderát hosszabb ideje az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetik. Munkásságát 1985-ben Jeruzsálem-díjjal jutalmazták. 1987-ben Nelly Sachs-, 1994-ben Csehországban Jaroslav Seifert-, 2000-ben Herder-díjat, 2001-ben Paul Morand-díjat kapott. 2009-ben életműve elismeréséül a Francia Akadémia Simone és Cino del Duca Alapítványának díjával tüntették ki.

Az író csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott újra szülőhazájába, ám mindig inkognitóban utazott, soha semmiféle nyilvános rendezvényen nem jelent meg.

2008-ban a Respekt című cseh lap publikált egy cikket, amely szerint Kundera 1950-ben feljelentést tett egy kémgyanús ismerőse ellen. Az író ezt tagadta, védelmében írótársai, köztük Václav Havel is felléptek, és a cseh tudományos akadémia is kiállt mellette. 2018-ban Andrej Babis cseh kormányfő Párizsban találkozott vele, és felajánlotta, hogy segít visszaszerezni cseh állampolgárságát. Kundera az ötletet nem kommentálta, válaszul csak annyit jegyzett meg: reméli, mindez nem fog sok adminisztrációval járni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Színház

A jelenlegi főigazgató mellett egy operettszínész és egy zeneszerző pályázik a Szegedi Nemzeti Színház élére

Barnák László ötéves mandátuma 2023. június végén jár le. A színházvezetői kiírásra az övén kívül két pályázat érkezett.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Sorsok a kalapban – Varga Bence első kötetét a Fidelio munkatársai ajánlják

Saját büszkeségünknek is tekintjük könyv- és filmrovatos kollégánk, Varga Bence (írói nevén K. Varga Bence) első kötetének megjelenését, amely 2022 végén, az Apokrif Könyvek 14. darabjaként látott napvilágot.
Könyv hír

Könyvfőváros 2023: rendhagyó irodalomórákat tartanak a Móra Kiadó szerzői

Az írás kulisszatitkairól, az olvasástanulás történetéről tudhatnak meg többet fővárosi iskolák tanulói.
Könyv podcast

„A vers az értelem és az érzelem együttese ” – Lutter Imre a Lírástudók vendége

Versmondóként, színészként és műsorvezetőként is ismert, ezúttal pedig újabb kötete ürügyén látogatott stúdiónkba Lutter Imre, aki saját költői gyakorlatáról is beszélt a Lírástudók új adásában Grisnik Petrával.
Könyv lapszemle

„Kolosszális támadás volt” – először szólalt meg Salman Rushdie a merénylet óta

Mindig is törekedett, hogy elkerülje az áldozatszerepet, de néha azért hajlamos sajnálni magát – erről is beszélt egy interjúban a Booker-díjas író, aki azonban nem szeretné, hogy az emberek a könyveit olvasva ugyanígy érezzenek.
Könyv gyász

Elhunyt Kozma Dezső irodalomtörténész

Az erdélyi magyar tudományos élet meghatározó alakja, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektorhelyettese, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) volt dékánja 87 éves korában hunyt el.