Könyv

Milan Kundera idén 90. éve viseli a lét könnyűségét

2019.04.01. 15:00
Ajánlom
A Tréfa, A lét elviselhetetlen könnyűsége és A nevetés és felejtés könyve szerzője egy ideig zenésznek készült, majd váltott az irodalomra, előbb ott is a költészetre. Kérdés, hogy az április 1-jén kilencvenedik születésnapját ünneplő Milan Kundera megnyeri-e még a Nobel-díjat.

Brnóban született, apja zenetudós, zongorista, 1948 és 1961 között a Brnói Egyetem professzora volt.

Milan is vonzódott a zenéhez, zongorázni tanult, diákként dzsesszegyüttesben játszott,

a prágai Károly Egyetemen az irodalom, a filmművészet és az esztétika mellett zenetudományt is hallgatott. Két szemeszter után átiratkozott az Előadóművészeti Akadémia Filmművészeti Karára, ahol 1952-ben diplomázott. Ezt követően az intézményben világirodalmat tanított, tagja volt a Literarni Noviny, valamint a Listy irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. Már tizennyolc évesen belépett a kommunista pártba, de 1950-ben - miután tiltakozott a pártban kialakult személyi kultusz ellen - "pártellenes tevékenység" miatt kizárták, majd 1956-ban visszavették.

GettyImages-183975398-132741.jpg

Milan Kundera 1967 (Fotó/Forrás: Sovfoto/UIG via Getty Images)

Irodalmi pályafutását költőként kezdte, nemzedékéből elsőként emelte fel a szavát az irodalmi sematizmus ellen, az ismertséget az ötvenes években megjelent három verseskötete hozta meg számára. Első elbeszélését 1958-ban írta Én, a búbánatos Isten címmel.

Ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró),

ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott" - írta később.

Színműveket is írt, a Kulcstulajdonosok című drámáját, valamint a Denis Diderot emléke előtt tisztelgő Jakab és az ura című darabját Magyarországon is bemutatták. Az 1960-as évek első felében nagy sikert aratott három elbeszéléskötete (a Nevetséges szerelmek című ciklusa), amelyekben paradox, groteszk, tragikomikus és tragikus szerelmi epizódokat ír le.

Első regénye, az 1967-ben megjelent Tréfa (amelyből 1968-ban, a prágai tavasz idején film is készült) a személyi kultusz karikatúráját rajzolta meg.

A csehszlovák kultúrpolitika vezetői hisztérikusan reagáltak: ismét kizárták a pártból, egyetemi állását elvesztette, könyvét száműzték a boltok és a könyvtárak polcairól.

Az emberarcú szocializmus eszméjében hívő Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as "prágai tavasz" eseményeiben, ami miatt a Varsói Szerződés intervenciója után eltiltották a tanítástól, és a tiltott írók listájára került.

Következő regénye, Az élet máshol van már Franciaországban jelent meg 1973-ban, s elnyerte a Prix Médicis étranger díjat. A mű tipikus kelet-közép-európai történet, főhősének élete és halála egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnövő nemzedék életét szimbolizálja. Az egyre szorongatottabb helyzetbe került író 1975-ben emigrált Franciaországba, 1978-ig a rennes-i egyetem vendégprofesszoraként összehasonlító nyelvtudományt tanított, majd a párizsi Társadalomtudományi Főiskola tanára volt.

Búcsúkeringő című regénye 1976-ban jelent meg, ezt három év múlva követte A nevetés és felejtés könyve című regénye.

E műve miatt megfosztották csehszlovák állampolgárságától, a francia állampolgárságot 1981-ben kapta meg.

1985-ben világsikert aratott A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye, amelyből Philip Kaufman rendezett filmet. 1990-ben adták ki utolsó cseh nyelven írt regényét, a Halhatatlanságot, azóta franciául alkot (Lassúság, Azonosság, Nemtudás, A jelentéktelenség ünnepe). Több esszékötetet is közreadott: 1986-ban A regény művészete címűt, "egy gyakorló regényíró vallomását", 1992-ben az Elárult testamentumokat, amelyben azt vizsgálja, hogyan árulják el a művészek jogait az irodalmi hagyatékok gondozói, a kiadók és az ideológusok.

Kunderát hosszabb ideje az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetik. Munkásságát 1985-ben Jeruzsálem-díjjal jutalmazták. 1987-ben Nelly Sachs-, 1994-ben Csehországban Jaroslav Seifert-, 2000-ben Herder-díjat, 2001-ben Paul Morand-díjat kapott. 2009-ben életműve elismeréséül a Francia Akadémia Simone és Cino del Duca Alapítványának díjával tüntették ki.

Az író csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott újra szülőhazájába, ám mindig inkognitóban utazott, soha semmiféle nyilvános rendezvényen nem jelent meg.

2008-ban a Respekt című cseh lap publikált egy cikket, amely szerint Kundera 1950-ben feljelentést tett egy kémgyanús ismerőse ellen. Az író ezt tagadta, védelmében írótársai, köztük Václav Havel is felléptek, és a cseh tudományos akadémia is kiállt mellette. 2018-ban Andrej Babis cseh kormányfő Párizsban találkozott vele, és felajánlotta, hogy segít visszaszerezni cseh állampolgárságát. Kundera az ötletet nem kommentálta, válaszul csak annyit jegyzett meg: reméli, mindez nem fog sok adminisztrációval járni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Zenés színház

Cecilia Bartoli operaigazgató lett

Az olasz operaénekesnő az első nőként veszi át a monte-carlói operaház, a La Salle Garnier vezetését 2023-tól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Harag Anita az egyik legfontosabb hazai irodalmi ösztöndíj győztese

Harag Anita lett a hetedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei győztese. Az író a Évszakhoz képest hűvösebb című kötetéért részesült az elismerésben.
Könyv galéria

Régi idők karácsonyai az Országos Széchényi Könyvtárban

Múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, régi ajándékokkal, játékokkal, korra jellemző érdekességekkel idézi fel az OSZK tárlata az ünnepek hangulatát.
Könyv mkke

Bizalmas adatok is járnak a kiadóktól a kötelespéldányok mellé?

A könyvkiadók érzékeny adataihoz is hozzáférne a kötelespéldányokra vonatkozó új szabályok szerint az OSZK és ezáltal az intézményt felügyelő miniszteri biztos, Demeter Szilárd. A példányszámok, az írók és a jogtulajdonosok személyes adatai sem lennének titok az állam előtt.
Könyv gyilkosság

A KGB ölte meg Albert Camus-t egy új könyv szerint

60 évvel azután, hogy Albert Camus halálos autóbalesetet szenvedett, egy új kutatás szerint KGB-ügynökök végeztek az antikommunista író-filozófussal.
Könyv magazin

Nádasdy Ádám, a költőnovellista

Vámos Miklós decemberben is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ráadásul kivételesen egy verseskötettel ismerteti meg olvasóit.