A Járkálj csak, halálraítélt című vers kézirata. Nagyobb méretért KATTINTS!
A Központi Antikvárium oldalán írnak a vers keletkezésének történetéről. Mint olvasható, Gyarmati Fanni naplójában örökítette meg a mű születését. 1935. november 22-i bejegyzésében szinte csak mellékesen jegyzi meg: „Kész egy szép vers: Járkálj, csak halálraítélt!” Egy nappal később, a kézirat keltezésének napján is említést tesz róla: „Korrektúrák Nyugat-i három versről, az utolsó, amit Babitshoz vitt [Radnóti], sajnos nincs köztük, az a legszebb pedig”. Amint az idézetből is kitűnik, a vers nem a Nyugatban jelent meg először nyomtatásban, hanem a Gondolat 1936-os első számában. Ezután más folyóiratok is közölték, valamint ez évben jelent meg Radnóti azonos című verseskötete, amelyért később jutalmat is kapott. Számos antológiába beválogatták a verset, valamint megannyi nyelvre lefordították: az angol, francia és német mellett oroszra, románra, finnre és litvánra is.
Az árverésre bocsátott kézirat különlegessége, hogy van benne egy átsatírozott sor.
„Azt kell tudni Radnótiról, hogy piszkozatot nem őrzött meg. Tehát az ő alkotói folyamatát nem nagyon lehet reprodukálni, mert minden piszkozatot megsemmisített" – mutatott rá Bálinger Béla, a Központi Antikvárium üzletvezetője az M5 híradójában. A műsorban elhangzott, hogy az antikvárium munkatársainak sikerült megfejteniük az átsatírozott verssort. Az eredeti verzióban a költő "villannak holnap a kaszák" sort írta, de végül ezt kisatírozta, és megszületett a végleges szöveg: "ejtik árnyuk a vadlibák".
A Központi Antikvárium oldalán olvasható elemzés szerint feltehetőleg tartalmi szempontok késztették arra Radnótit, hogy változtasson a szövegen.
Elképzelhető ugyanis, hogy az eredeti sor rendkívül erős képe fennakadt volna a cenzúrán.
Zsugorodj őszi levél hát!
zsugorodj, rettentő világ!
az égről hideg sziszeg le
és rozsdás, merev füvekre
(villannak holnap a kaszák)
ejtik árnyuk a vadlibák.
A vers címét Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége adta, aki naplójában a "legszebb" jelzővel emlegette ezt a művet. A vers először a mindössze pár kiadást megélt Gondolat című folyóiratban látott napvilágot.
A kézirat ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül tízmillió forintért kelt. Az aukción a kézirat mellett autográf levelek, műfordítások, fényképek és különleges Biblia-kiadvány is szerepelt.
hírlevél
