Könyv

Mindenki ezt olvassa, akkor is, ha tagadja – Bestsellerek

2020.01.05. 17:55
Ajánlom
Nemere István önmagában is legenda 700 fölötti kiadott kötetével, Vavyan Fable, vagyis Molnár Éva és Lőrincz L. László pedig nemcsak a kilencvenes években produkáltak hihetetlen eladott példányszámokat, de ma is ők álltak a magyar bestseller-szerzők listájának élén.

A szórakoztató irodalom, vagy lektűr műfaja ma szinte csak az ironikus hozzáállással és a „bűnös élvezetek” címke ráaggatásával legalizálható, holott a – szintén szinonimaként használt - bestseller kifejezés maga is elárulja: ezeket az olvasmányokat tömegek vásárolják. Az utóbbi években nem ritkák a könnyebb műfajból érkező és rendhagyó klasszikusként kanonizálódó művek sem. Mentegetőzés és szégyen helyett vessünk egy pillantást az irodalom mostohagyerekének tekintett könnyű műfaj hazai művelőire, közülük is azokra, akik évtizedek óta folyamatosan meghatározzák a magyar könyves piac ezen szegletét.

 

Nemere István

Az igazi közönség – most nevetni fog – a romantikus szerelmes regények olvasói.

Nemere1-164834.jpg

Nemere István egyik álnéven kiadott szerelmesregénye (Fotó/Forrás: Facebook)

Azokból jelenik meg a legtöbb és a legnagyobb példányszámban egy évben” – dönti romba előítéleteinket a köztudatban még mindig főleg krimi és sci-fi szerzőként élő Nemere István. „Ezeket Melissa Moretti néven írom. Néhány hete adtam le belőle a kilencvenötödiket, de nem függenek össze, csak a szerző neve (álneve) köti össze őket.”

Álnévből pedig akad még 45, a szerző hivatalos honlapja szerint a saját nevén és az anonim módon kiadott művei mellett.

A 73 éves Nemere István a szórakoztató irodalom megkerülhetetlen alakja, 700-nál is több kötetének egyikébe garantáltan belefutott szinte mindenki. A mai napig évente közel 20 kötettel jelentkező szerző hihetetlen termékenysége íráskényszeréből fakad. „Azt szoktam mondani – talán nagyképűen – hogy én akkor élek, amikor írok és addig élek, amíg írok. Az írásért és az írásból élek. Szerencsésen összejött, hogy ez adja a megélhetésemet és a legfőbb gyönyörűséget az életben.

Nekem az a természetes, hogy minden reggel 5-kor nekiülök és délutánig írok. De úgy értse, hogy szombat, vasárnap, a születésnapomon, vagy január elsején is.”

Első könyve 1974-ben jelent meg. Az akkor harmincéves szerző több szempontból is hátrányból indult: nem budapesti volt, sőt nem is itt járt egyetemre, hat évig külföldön élt. Ismeretség és háttér híján, munka mellett vágott neki az irodalmi karriernek. „Ebben az időszakban az állami kiadók az íróknak előre kinyomtatott szerződéseket adtak, ahol az író lakhelyéhez már eleve oda volt nyomtatva, hogy Budapest, kipontozva milyen utca, milyen házszám. Fel sem merült, hogy egy író lakhat máshol is, mint Budapesten” – vázolta a helyzetet egy gyakorlati példával.

Nemere-164834.jpg

Nemere István és könyveinek töredéke (Fotó/Forrás: Facebook)

Részben emiatt döntött úgy, hogy sokaknak fog írni, vagyis olyat ír, ami népszerű. „Ekkoriban még kevés volt Magyarországon a krimi, a sci-fi és a kettő sajátos ötvözete. Ilyeneket itthon korábban ritkán, csak Nyugatról lefordított könyvekben olvashattak.” 1980-ban jelent meg az első ifjúsági regénye. A számtalan álnév szinte ugyanennyi külön irányt is jelent. Történelmi monográfiáktól és regényektől a tudományok határterületeit érintő Titkok könyve-sorozatig számos műfajban kalandozott. A közös pont pedig a sztori: „Valamilyen történetnek mindig kell lennie, bármit is ír az ember!

Legyen benne egy sztori, ami felkelti az érdeklődést és ébren tartja egészen az utolsó lapig.

Nem vagyok híve a lila történeteknek, amik olyanok, mint a szerzői filmek. Úgy írok, hogy az érdekes legyen, az olvasó érezze a hiányát és térjen vissza erre később is.”

nemere2-164834.jpg

Nemere István (Fotó/Forrás: Facebook)

A megfeszített munkatempó a belső kényszer mellett gazdasági is: ”Ha nem írnék ennyit, nem biztos, hogy meg tudnék élni belőle, mert a kiadók nem tudnak nagy haszonra szert tenni, sokszor még reklámra se telik nekik. Kiadnak egy könyvet 3000 példányban, és ha 1500-at eladnak belőle, akkor a kiadó fél lábon körbeugrálja a városnegyedet örömében. A 85 milliós német piac egész másképp néz ki, a szerzők is más összeget kapnak. Egy New York-i szemetes 2 hét alatt kap annyit, mint én egy regényért.

Még most is nagyon kevesen vannak, akik írásból meg tudnak élni. A nyolcvanas években összesen tizenöten voltunk.

Mi még így is jól olvasó nemzet vagyunk."

 

Lőrincz L. László

160 ezer eladott kötet egyetlen kiadásból. Lőrincz L. Lászlónak – alias Leslie L. Lawrence-nek – ez volt a legmagasabb példányszámban eladott könyve. Legalábbis amiről tud. Volt ugyanis egy időszak a rendszerváltás előtt, amikor a kiadók nem tájékoztatták az írókat a könyveik példányszámáról.

leslie-l-lawrence-omosi-mama-sipja_zkbbkj0b-164432.jpg

Lőrincz L László: Omosi Mama sípja (Fotó/Forrás: Leslie L. Lawrence hivatalos oldala)

Elképzelhetetlen, milyen könyvéhség volt a kilencvenes években” – a fenti számokat produkáló 1991-es Omosi mama sípja kiugró sikere előtt a szerző is értetlenül állt.

„Ez az időszak egy kiugró csúcs volt, egy anomália a magyar könyvfogyasztás és kiadás történetében is. Ennyi könyvet ilyen hosszú időn keresztül kiadni úgy, hogy olvasóra is találjon, az eleve lehetetlen. Ez most már nincs, nem is lesz. Én még az egyik utolsó olyan mohikán vagyok, akinek nagyobb számban kelnek el könyvei.” Lőrincz elmondása szerint akkoriban az emberek mindent olvastak. A Moszkva téri könyves pavilon előtt hosszú sor kígyózott például mikor megjelent Trockij önéletrajza. Azóta alaposan visszaestek az eladások, most egy jól futó Leslie L. Lawrence-kötet 40 ezer példány körül mozog, de van, ami csak 20 ezret ér el. A különbség a típusokból adódik: a kaland- és fantasztikus regények olvasótábora nem fedi teljesen egymást.

Az első kötete, egy Keleten játszódó ifjúsági regény 1973-ban jelent meg. Ezt még öt-hat hasonló követte, ezekből lett később a Leslie L. Lawrence néven jegyzett sorozat. Az ifjúsági regények után jöttek az egyes szám első személyben elmesélt kalandregények, szintén sok keleti elemmel.

Azóta már száz fölött jár a műveinek száma és általában évente két újjal gyarapodik.

Kollégájához hasonlóan az orientalista is mindennap dolgozik: délelőtt ír, délután szerkeszt. "Nagyon gyorsan írok, nagyon hibásan és nagyon meg kell húzni. Általában a kézirat egyharmadát ki kell húzni.”

ilkepekegyeb21-164433.jpg

Lőrincz L László (Fotó/Forrás: Leslie L. Lawrence hivatalos oldala)

Lőrincz történelem-mongol szakon diplomázott, majd a Kelet-kutató Intézet tudományos főmunkatársa és az ELTE előadója volt, főállása mellett írogatott. Szakmai útjai remek témákat és helyszíneket szolgáltattak. Úgy gondolja, az emberek megérezték, hogy az író valóban járt a helyszíneken, nemcsak a lexikonból szedett, vagy légből kapott információi vannak, hanem valódi helyismerete. „Korábban csak a diplomaták és a külkereskedők utazhattak. Ha valaki egy távolabbi egzotikus országról írt, az már jó pont volt.

A kilencvenes években úgy gondolták izgalmasabb, ha egy gyilkosság a Himalájában játszódik le, nem Piliscsabán.”

1978-ban már kifejezetten egy Izlandon játszódó regényhez utazott el anyagot gyűjteni. A történethez szüksége volt ötven izlandi névre is, amiket egyszerűen a kapucsengőkről böngészgetett ki éjszaka egy notesszel. „Egyszer csak azt vettem észre, hogy két hapsi jön utánam. Utolértek,

mondták, hogy ők a rendőrség és megkérdezték, hogy mi a túrót csinálok itt. Mondtam, hogy én meg író vagyok és neveket gyűjtök.

leslie2-164432.jpg

Lőrincz L Lászlót Nepálban (Fotó/Forrás: Leslie L. Lawrence hivatalos oldala)

Ezt ők kapásból nem hittek el. Így látogatást tettem egy éjszakára a reykjavíki rendőrségen.” A szerzőt másnap végül kiengedték, de miután tisztázta magát, gondosan begyűjtötte a jelenlévők neveit is, hiszen huszonötnél letartóztatták. „Megvolt a romantikája. Régen cédulákra írtam, a kutatáshoz hetekre bevettem magam az Akadémiai Könyvtárba. Ma egy kattintás és megkapom az anyagot számítógépen.”

Nemcsak a helyszínek, de a kulturális vagy vallási utalások is hitelesek.

„Igyekeztem úgy írni, hogy mindenki megértse a könyvet, aki magyarul tud. Mit ér az egész, ha azok, akiknek írja az ember, nem tudják elolvasni, mert olyan stílusban van? Agyon lehetett volna vágni az egészet, ha nem olvasmányos. Olyan dolgokat írtam, amik könnyen emészthetőek. Elvileg úgy is olvashatók, mintha tudományos népszerűsítő könyvek lennének, mert csak az van benne, ami igaz. Nem találtam ki isteneket, démonokat. 30 évet eltöltöttem az orientalisztikában, elég jó szakembernek érzem magam, igyekeztem úgy írni a könyveket, hogy hülyeség ne legyen bennük.”

 

Vavyan Fable

Vavyan Fable, polgári nevén Molnár Éva 1987-ben robbant be a magyar olvasók életébe és adott nekik egy belevaló női karaktert A Halkirálynő és a kommandó című regényével. Azóta a Halkirálynő sorozattá bővült, a szerző repertoárjában kaland- és akcióregények mellé felsorakoztak a fantasyk, a „burleszkek és bohóságok”. „Ez talált rám, ebben tudok kibomlani, ez a lelki, érzelmi, gondolati közegem” - indokolja a műfajválasztást.

Ha valaki csak annyit lát az "életművemből", hogy krimi, fantasy és/vagy röhögős, nem érti, amit most mondtam. Segáz, akkor nyilván nem neki mondtam.”

Hogy akad, aki érti, azt a 3,5 millió – utánnyomásokkal és második, harmadik kiadásokkal együtt - eladott könyvön kívül a szerző kultstátusza is bizonyítja. „Stílusa ujjlenyomat-szerűen egyedi, összetéveszthetetlen, ám (vagy éppen ezért) képes "folklorizálódni": számosan élnek jellegzetes fordulatainak szándékos, de önkéntelen idézésével is” - foglalta össze a Fable-jelenséget állandó szerkesztője, Fodor Ákos költő.

vavyan4-163743.jpg

Vavyan Fable (Fotó/Forrás: http://www.fabyen.hu/)

Olvasnivalót többnyire a neten rendelek. Vagy írok magamnak”

- válaszolja a saját olvasási szokásait és az e-bookkal kapcsolatos véleményét firtató kérdésre. „Amíg íródik egy regényem, horpadtra bámulom a képernyőt, minden elkészült és készülő fejezetet többször elolvasok. Így aztán nekem ez jelenti az e-book-olvasást. Minden egyebet papírformátumban akarok olvasni, tapintani, szagolni. A könyv illata még mindig erogénes számomra.”

A férfi kollégáitól eltérően nem szigorú napirend szerint alkot. „Sosem tudnék éjjel-nappal, "penzumszerűen" írni. Nem rettegek attól, hogy ha kimaradna néhány nap, uramatyám, több hét, elfelejtenék írni, elhervadna e képességem.

vavyan1-163743.jpg

Vavyan Fable (Fotó/Forrás: http://www.fabyen.hu/)

Mivel csakis akkor ülök le "dolgozni", amikor elvarázsolódom, vagyis amikor közlendőm, mesélnivalóm támad, nem fenyeget a kiégés réme.

Két regény között persze szükségem van feltöltődésre, ez meg is történik, természetjárás, lovaglás, olvasás, utazás stb. formájában.”

A regények pedig idén már 33. éve érkeznek rendületlenül. Nem próbál azonban tudatosan idomulni a közönség igényeihez. „Nem tudom, kell-e alakítani rajtuk, lehet-e bármit követelni az íróktól, akik elméletileg szabad gondolkodók. Ha elkezdenek a kor követelményeinek megfelelni, fel kell adniuk a szabadságot, ne adj’isten a gondolkodást is.

Személyiségromboló lehet, ha valaki elvárásoknak, korkövetelményeknek akar megfelelni.

Írják azt, amiről ők úgy érzik, hogy írniuk kell. A korkövetelményeknek inkább a kötelező olvasmányok feleljenek meg szerintem. Olyan könyveket olvastassanak a diákokkal, amelyeken nem alszanak el, mert nem értik a nyelvezetét, stílusát. S ha már megkedvelték az olvasást emészthetőbb művek jóvoltából, jöhetnek a klasszikusok. Erre tán-tán magától is igényük támad, ha jó az indítás.”

vavyan3-163743.jpg

Vavyan Fable (Fotó/Forrás: http://www.fabyen.hu/)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyerekirodalom

Astrid Lindgren mesehőse segít a háború elől menekülő gyerekeknek

A mai Harisnyás Pippi címmel indít kampányt a gyerekekért Astrid Lindgren lánya és unokái, hogy "a világ legerősebb kislánya" erejével segítsék többek között a Save the Children nevű szervezet munkáját.
Könyv fekete istván

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Könyv hír

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Könyv hír

Íme az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjei!

A 15. átadóra átalakul a kiválasztás menete. Mutatjuk a rövidlista húsz jelöltjét!
Könyv hír

Negyvenöten kapnak Térey-ösztöndíjat

A középgenerációs (35-65 év közti) írókat megcélzó, frissen alapított ösztöndíjat nagyvenöt alkotó kapja meg két évre.