Könyv

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

2021.01.10. 15:30
Ajánlom
Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.

Pár évnyi csend után szépen lassan indult újra a Városháza Kiadó. Most viszont stratégiát váltottak – „offenzívan” törekednek arra, hogy megismertessenek minket Budapest olyan részleteivel, amelyeket eddig talán nem vettünk észre.

A Kiadó 1993-ban alakult, de 1994 óta igazán aktív. Előfordulhat, hogy eddig elkerülte a figyelmünket. Ahogy Schiffer János, a kiadó vezetője megfogalmazta, az ő feladatuk a városhoz kötődő könyvek kiadása: „Egyrészről olyanoké, amelyek a városról szólnak, és bizonyos dolgokat dokumentálnak a múltban és a jelenben. Másrészről pedig olyan információk összegyűjtése, amelyek fontosak a városlakók vagy az ideérkező turisták számára.”

A turizmus piaci igényeit szem előtt tartva a kiadó kötetei közül a legtöbbet lefordítják angolra és németre. „Voltak olyan könyvek, amelyek megjelentek japánul és lengyelül is” – teszi hozzá Schiffer. „De elsősorban a budapestiekhez szólunk – hiszen ennek a városnak vagyunk kiadója! Az a dolgunk, hogy megragadjuk a fontos dolgokat. Nemcsak azért, hogy oda lehessen ajándékozni valakinek, és kirakni a polcra, hanem hogy megmutassuk és megőrizzük a város bizonyos szeleteit.”

13403096_1166240260093341_699029111886831214_o1-134104.jpg

Schiffer János és Bálint György az Ünnepi Könyvhéten (Fotó/Forrás: Városháza Kiadó)

A gyors ütemű változásban, ami Budapesten zajlik, gyakran ocsúdunk arra, hogy bizonyos dolgok már nem ott vannak, ahol megszoktuk őket.

Gyönyörű épületek tűnnek el, ikonikus lemezboltok szűnnek meg, korszakok zárulnak le anélkül, hogy különösebben feltűnne bárkinek.

Schiffer János szerint egy városnak nagyon fontos, hogy mind a múltját, mind a jelenét dokumentálja. A megőrzés egyik legfontosabb médiuma pedig a fénykép. „Fontosnak tartom, hogy olyan régi nagy fotógyűjteményeket, amelyek még nem kerültek feldolgozásra vagy kiadásra, rendezzük és nyilvánosságra hozzuk” – említi az igazgató. Igyekeznek elérhetővé tenni olyan anyagokat, amelyeket eddig nem láthattunk, továbbá lehetőséget adni fiatal fotósoknak, hogy reflektáljanak ezekre, megmutassák, ők hogyan látják Budapestet.

A kiadó népszerű Csak képek sorozatának legújabb része december 17-én mutatkozott be a FUGA YouTube csatornáján. A sorozat koncepciója, hogy az új elemek hármasával érkeznek egy már nem élő és két kortárs fotóművész lencséjén keresztül bemutatva Budapestet. A múltat Eötvös Loránd képviseli, aki a Magyar Tudományos Akadémia épületét megmászva fölülről is fotózta Budapestet. A jelen művészei Molnár Zoltán, aki az 1990-es taxisblokád bénult városában kezdte fotós karrierjét, és Varga Benedek, aki a „talált képek” híve.

A Mi Budapestünk sorozat kevésbé képorientált – a kilencvenes évek elejétől gyűjti egybe a legapróbb részleteket a fővárosról. Külön kötetet szenteltek a város éjszakai fényeinek (Esti fények, 1993), a lakótelepnek (Lakótelepek, 2005), de összeállítottak egy kocsmatúra kézikönyvet is. Az 1993-as Rövidlépés már nem aktuális azoknak, akik szívesen nekivágnának egy budapesti éjszakának, de a szellemesen és szívből megírt kalandnapló igazi időutazás abban a világban, ahol még nem voltak uniformizált kocsmaláncok, és okostelefon sem volt, amivel öt másodperc alatt be tudta lőni az ember a legközelebbi itatót. Arról nem is beszélve, hogy „Kocsis Irma” (akinek a neve kísértetiesen hasonlít egy közepes minőségű asztali boréhoz) igazán odatette magát – lelkiismeretesen végiglátogatta és megélte az összes vendéglátóipari egységet, amit aztán papírra vetett.

Az izgalmas apróságokat bemutató gyűjtemények mellett a Városháza Kiadó számára fontos, hogy jelentős eseményekre emlékeztessen.

„Évfordulókon érdemes megállni egy pillanatra, és azokra az értékekre fókuszálni, amikkel a város büszkélkedhet” – mondja Schiffer János. Idén például 200. születésnapját ünnepli a gőzhajózás – erre is készülnek egy különleges gyűjteménnyel. Jövőre pedig 125 éves a kis földalatti. Az ehhez kapcsolódó kötet előreláthatólag 125 olyan képet és történetet tartalmaz majd, amelyek valamilyen módon köthetők Budapest legbarátságosabb tömegközlekedési eszközéhez.

55798237_2358260350897516_6048924848971841536_o-134107.jpg

Schiffer János (b) egy könyves eseményen (Fotó/Forrás: Városháza Kiadó)

A kiadó ötletekből szinte kifogyhatatlan. A jövőben, a fiatalokat megcélozva, szeretnék bemutatni Budapest szubkultúráit, de a mostanra szimpátiánkat veszített nagykörút dicsőségesebb pillanatairól is szeretnének megemlékezni. Arra pedig, hogy ezekhez a fontos anyagokhoz hozzájuthassunk, új utakat dolgoznak ki.

„Az úgynevezett zsebkönyv ma már átment okostelefonba.

Ha valaki megy valami után, azt letölti és a készülékével követi az információ útját. Ezért akartuk digitalizálni ezt a majdnem 150 könyvet, ami a Hungaricaban nagyon jól kereshető. Így az az érték, ami ezekben a könyvekben volt, most újra közkinccsé és hozzáférhetővé válik” – vélekedik Schiffer János, aki arról is beszélt, hogy az analóg világban is terjeszkednek: több könyvesbolttal kötöttek szerződést, hogy kézzel fogható élményünk is legyen a fővárossal kapcsolatos anyagokról.

Budapest Európa egyik legizgalmasabb városa. Minden kerületében más arcát mutatja, minden sarkon más izgalmas program vár minket, sötétben pedig rá sem lehet ismerni. Igaz, a város most alszik, de a Városháza Kiadó segítségével nem csak térben, időben is bebarangolhatjuk. Az eddig digitalizált gyűjtemények ingyen elérhetők. Ha a bezártság idején hiányozna a város, most egy kattintással csillapíthatjuk az űrt.

A cikk eredetileg az Enbudapestem.hu oldalon jelent meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

Az amerikai bestsellerírót főként történelmi témájú kötetei tették ismertté, magyarul A Wright fivérek és az Óceántól óceánig című könyvei jelentek meg.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Aki újra életre keltette a latin-amerikai irodalmat

Vámos Miklós állandó rovatában ezúttal a kolumbiai Juan Gabriel Vásquez műveit ajánlja. Gondolatait a Dalok a tűzhöz című elbeszéléskötet szerkesztője, Császár László kommentálja.
Könyv hír

Tóth Krisztina könyvét ismerte el a PEN

Fordítói támogatásra méltónak találta Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötetét a nagy-britanniai PEN Translates, amely a szigetország könyvpiacának sokszínűsítését tűzte ki céljául. A Peter Sherwood által fordított kötet decemberben jelenik meg.
Könyv podcast

„Nem az a kérdés, hogy egy anya kiég-e, hanem hogy hányszor” – Goodwill Barbara a Lírástudókban

Női szerepekről, azok egyensúlyáról és a mindennapok kihívásainak megküzdési stratégiáiról, no meg legújabb könyvéről beszélgetett Goodwill Barbarával a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.