Pár évnyi csend után szépen lassan indult újra a Városháza Kiadó. Most viszont stratégiát váltottak – „offenzívan” törekednek arra, hogy megismertessenek minket Budapest olyan részleteivel, amelyeket eddig talán nem vettünk észre.

A Kiadó 1993-ban alakult, de 1994 óta igazán aktív. Előfordulhat, hogy eddig elkerülte a figyelmünket. Ahogy Schiffer János, a kiadó vezetője megfogalmazta, az ő feladatuk a városhoz kötődő könyvek kiadása: „Egyrészről olyanoké, amelyek a városról szólnak, és bizonyos dolgokat dokumentálnak a múltban és a jelenben. Másrészről pedig olyan információk összegyűjtése, amelyek fontosak a városlakók vagy az ideérkező turisták számára.”

A turizmus piaci igényeit szem előtt tartva a kiadó kötetei közül a legtöbbet lefordítják angolra és németre. „Voltak olyan könyvek, amelyek megjelentek japánul és lengyelül is” – teszi hozzá Schiffer. „De elsősorban a budapestiekhez szólunk – hiszen ennek a városnak vagyunk kiadója! Az a dolgunk, hogy megragadjuk a fontos dolgokat. Nemcsak azért, hogy oda lehessen ajándékozni valakinek, és kirakni a polcra, hanem hogy megmutassuk és megőrizzük a város bizonyos szeleteit.”

Schiffer János és Bálint György az Ünnepi Könyvhéten (Fotó/Forrás: Városháza Kiadó)

A gyors ütemű változásban, ami Budapesten zajlik, gyakran ocsúdunk arra, hogy bizonyos dolgok már nem ott vannak, ahol megszoktuk őket.

Schiffer János szerint egy városnak nagyon fontos, hogy mind a múltját, mind a jelenét dokumentálja. A megőrzés egyik legfontosabb médiuma pedig a fénykép. „Fontosnak tartom, hogy olyan régi nagy fotógyűjteményeket, amelyek még nem kerültek feldolgozásra vagy kiadásra, rendezzük és nyilvánosságra hozzuk” – említi az igazgató. Igyekeznek elérhetővé tenni olyan anyagokat, amelyeket eddig nem láthattunk, továbbá lehetőséget adni fiatal fotósoknak, hogy reflektáljanak ezekre, megmutassák, ők hogyan látják Budapestet.

A kiadó népszerű Csak képek sorozatának legújabb része december 17-én mutatkozott be a FUGA YouTube csatornáján. A sorozat koncepciója, hogy az új elemek hármasával érkeznek egy már nem élő és két kortárs fotóművész lencséjén keresztül bemutatva Budapestet. A múltat Eötvös Loránd képviseli, aki a Magyar Tudományos Akadémia épületét megmászva fölülről is fotózta Budapestet. A jelen művészei Molnár Zoltán, aki az 1990-es taxisblokád bénult városában kezdte fotós karrierjét, és Varga Benedek, aki a „talált képek” híve.

A Mi Budapestünk sorozat kevésbé képorientált – a kilencvenes évek elejétől gyűjti egybe a legapróbb részleteket a fővárosról. Külön kötetet szenteltek a város éjszakai fényeinek (Esti fények, 1993), a lakótelepnek (Lakótelepek, 2005), de összeállítottak egy kocsmatúra kézikönyvet is. Az 1993-as Rövidlépés már nem aktuális azoknak, akik szívesen nekivágnának egy budapesti éjszakának, de a szellemesen és szívből megírt kalandnapló igazi időutazás abban a világban, ahol még nem voltak uniformizált kocsmaláncok, és okostelefon sem volt, amivel öt másodperc alatt be tudta lőni az ember a legközelebbi itatót. Arról nem is beszélve, hogy „Kocsis Irma” (akinek a neve kísértetiesen hasonlít egy közepes minőségű asztali boréhoz) igazán odatette magát – lelkiismeretesen végiglátogatta és megélte az összes vendéglátóipari egységet, amit aztán papírra vetett.

„Évfordulókon érdemes megállni egy pillanatra, és azokra az értékekre fókuszálni, amikkel a város büszkélkedhet” – mondja Schiffer János. Idén például 200. születésnapját ünnepli a gőzhajózás – erre is készülnek egy különleges gyűjteménnyel. Jövőre pedig 125 éves a kis földalatti. Az ehhez kapcsolódó kötet előreláthatólag 125 olyan képet és történetet tartalmaz majd, amelyek valamilyen módon köthetők Budapest legbarátságosabb tömegközlekedési eszközéhez.

Schiffer János (b) egy könyves eseményen (Fotó/Forrás: Városháza Kiadó)

A kiadó ötletekből szinte kifogyhatatlan. A jövőben, a fiatalokat megcélozva, szeretnék bemutatni Budapest szubkultúráit, de a mostanra szimpátiánkat veszített nagykörút dicsőségesebb pillanatairól is szeretnének megemlékezni. Arra pedig, hogy ezekhez a fontos anyagokhoz hozzájuthassunk, új utakat dolgoznak ki.

Ha valaki megy valami után, azt letölti és a készülékével követi az információ útját. Ezért akartuk digitalizálni ezt a majdnem 150 könyvet, ami a Hungaricaban nagyon jól kereshető. Így az az érték, ami ezekben a könyvekben volt, most újra közkinccsé és hozzáférhetővé válik” – vélekedik Schiffer János, aki arról is beszélt, hogy az analóg világban is terjeszkednek: több könyvesbolttal kötöttek szerződést, hogy kézzel fogható élményünk is legyen a fővárossal kapcsolatos anyagokról.

Budapest Európa egyik legizgalmasabb városa. Minden kerületében más arcát mutatja, minden sarkon más izgalmas program vár minket, sötétben pedig rá sem lehet ismerni. Igaz, a város most alszik, de a Városháza Kiadó segítségével nem csak térben, időben is bebarangolhatjuk. Az eddig digitalizált gyűjtemények ingyen elérhetők. Ha a bezártság idején hiányozna a város, most egy kattintással csillapíthatjuk az űrt.