„Mindig jobb tanítvány voltam, mint tanár” – könyv készült Szirtes Tamás életéről

A kiadó ajánlója szerint ez a kötet egyszerre életmese, színháztörténet és anekdotatár, inspirációs napló, valamint vezetői kézikönyv. Mint írják, Szirtes Tamás kortalan fiatalember, örök kíváncsi, a teremtés és a történetmesélés mestere. A Madách Színház igazgatója a könyvben mást sem tesz, mint mesél: mesterekről és tanítványokról, a legnagyobb színészlegendákról, a hazai modern zenés színház kezdeteiről és mindennapjairól. Mesél a színházcsinálásról, fél évszázadot átölelő és ma is továbbívelő rendezői pályájáról, útkeresésről és megérkezésről; mesél kora és korunk Magyarországáról. Megismerhetjük világlátását, átélhetjük teremtő szenvedélyét, megosztja beszélgetőpartnerével meggyőződéseit és persze kételyeit is.

Olvashatunk célokról, sikerekről, vezetésről, tehetségről, kudarcokról, örömről és bánatról is.

„Egy könyv tele tisztelettel, humorral, iróniával és öniróniával, színházi anekdotákkal egy mindig önazonos és örökké kíváncsi alkotótól. A történetmesélés nagymesterét, Szirtes Tamást Rényi Ádám faggatta közel egy teljes éven át, hogy az olvasó számára betekintést szerezzen egy páratlanul izgalmas élet színfalai mögé” – áll a 21. Század Kiadó közleményében.

Idézetek a kötetből

„Az emberek szívesen látják jobbnak magukat, mint amilyenek, és köszönik szépen, ha kapnak happy endet.”

„Tudom, mekkora érték mások szeretete.”

„Mindig jobb tanítvány voltam, mint tanár.”

„A tanítás egyben példamutatás.”

„Bevallom őszintén, nem tudom, mennyi munkát végeztem akkor a családban. Remélem, eleget… Mégis azt hiszem, nem voltam igazán jó apa, talán a saját apaképem hiánya miatt.”

„A legenda örök, akárcsak a magatartásminta, amit felmutat. Az emberek ezeket a kapaszkodókat a mítoszok által teremtették meg maguknak. A vonzódásunk a mesék iránt ősi, genetikus és szenvedélyes. A néző valójában a meséért jön a színházba.”

„Megsértődni nem tehetséges dolog.”

„Folyamatosan arra buzdítottam a színésznövendékeimet, hogy színész szemmel nézzék az életet. Ettől aztán az élet is egészen átalakul körülötted. Elég, ha csak megfigyelsz valakit az utcán, és talán szerep lesz belőle.”

Rényi Ádám a kötet előszavában elmeséli, Szirtes Tamást a 2000-es évek második felében ismerte meg egy televíziós tehetségkutatónak köszönhetően, a közös munka során pedig mindvégig úgy érezte, a rendező az a típusú ember, akinek jó a közelében lenni.

Ő, Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: 21. Század Kiadó)

„Az elmúlt közel húsz évben megmaradt közöttünk a kapcsolat, és úgy alakult, hogy sokat beszélgettünk. Főként én kérdeztem őt, de olyan is történt, hogy neki voltak kérdései hozzám. Inspirált az a szenvedély, az az elhivatottság, az a kíváncsiság, ami alkotóként és színházigazgatóként jellemzi. Beszélgetéseink során egyre élesebben fogalmazódott meg bennem, hogy

Szirtes Tamás színházi tudásával, filozófiájával, ismereteivel, gondolataival és személyes élményeivel a magyar színházi világról, amelynek több mint félszázada egyre fontosabb szereplője és alakítója, egyszerűen nem teheti meg, hogy mindezt megtartja magának.

Nem egyszer szembesítettem ezzel a meggyőződésemmel, ő pedig a rá jellemző udvariassággal, mosolyogva csúszott ki a kezeim közül újra és újra. Szinte észre sem vettem, és már rég másról beszélgettünk. De a gondolat nem hagyott nyugodni” – írja a szerző.

Szirtes azonban egy javaslatra végül igennel felelt: Rényi Ádám azt ajánlotta, csak beszélgessenek úgy, ahogy szoktak, miközben ott lesz velük a diktafon is, ő pedig ír ebből egy szöveget, amelyre Szirtes nyugodtan mondhat nemet végül.

„Az elmúlt egy évben gyakran felkerestem az Erzsébet körútra néző igazgatói szobájában, faggattam és hallgattam őt, beszöktem a próbákra, néztem számos előadást, figyeltem, hogyan dolgozik, hogyan működik, hogyan él a Madách Színházban. […] Régóta tiszteltem és kedveltem, de mire ez a könyv elkészült, azt hiszem, megszerettem őt. Hálás vagyok neki, hogy bőséggel adott az idejéből és a figyelméből. Ezzel a legtöbbet adta, amit egy mester, egy barát adhat” – fogalmazott Rényi Ádám.