„Mindjárt nyit az állatkert” – télvégi könyvajánló a közös játék jegyében

Christi Matheson: Érintsd meg a csodafát! (Cerkabella Könyvkiadó)

Érintsd meg a csodafát (Fotó/Forrás: Cerkabella Könyvkiadó)

A zordabb időjárás miatti „benti napokon” talán a legkisebbeket a legnehezebb lekötni. Ha valami igazán figyelemfelkeltő könyvélményre vágyunk, kihagyhatatlan a Cerkabella Könyvkiadó 2022-es Érintsd meg a csodafát című lapozója, amelyet a keménytáblás kivitel miatt teljes nyugalommal adhatunk akár már a babák kezébe is. A San Franciscóban élő írónő, Christi Matheson interkativitásra sarkalló képeskönyve a színek és hangutánzó szavak egyvelegével minden érzékszervünket aktivizálja, miközben – a régóta köztudatban forgó Pötty könyvhöz hasonlóan – szülőket és gyerekeket egyaránt megmozgat.

A dinamika folyton változik a könyvben, amely hol erősebb („Rázd meg a fát”), hol gyengédebb mozdulatokat („Paskold meg a leveleket”) kér az olvasótól, és olyakor még meg is állít, türelemre is int bennünket: együtt számolhatunk, míg újra kihajtanak a levelek, vagy míg a téli, fehér csendben pihenni hagyjuk a csodafát.

Érintsd meg a csodafát (Fotó/Forrás: Cerkabella Könyvkiadó)

Minél nagyobb gyerekkel olvassuk, annál aktívabban vesznek majd részt a játékban, miközben a könyv megteremti a legkisebbeknek biztonságot nyújtó ismétlődést is. A gyerekek ugyanis a csodafa meséjén keresztül rácsodálkozhatnak az évszakok és ezzel az élet állandó körforgására, ahogy egy kopár fából új élet születik, aztán minden elmúlik és kezdődik az egész elölről. A varázslat újból és újból megteremtődik.

Kiknek ajánljuk?

Babakortól kis- és nagyóvodás korig minden gyereknek 0-tól 5 éves korig, valamint a rájuk vigyázó, tavaszváró felnőtteknek.

Sophie Schoenwald: Jelmezbál az állatkertben (Manó Könyvek)

Sophie Schonwald: Jelmezbál az állatkertben (Fotó/Forrás: Manó Könyvek)

Mi történik akkor, ha egy nap a feje tetejére áll a világ, és az állatkertben összekeverednek az állatok? Száj Lehel igazgató és sünsegédje villásreggelijének idilli hangulatát egyre erősödő hangok zavarják meg, amelyek már előre jelzik: itt valami nem stimmel, az intézmény jól szervezett világa megbillent. Nyitásra azonban rendnek kell lenni, és ahogyan azt Sophie Schonwald állatkerti sorozatából már megszokhattuk, ismét a szorgalmas sündisznóra, Menta Mártonra vár a feladat, hogy úrrá legyen a kialakult káoszon. A zavar oka jelen esetben a farsang: az állatkert lakói olyan állattá változnak át, amilyenek mindig is szerettek volna lenni. Mindez pedig egy elképesztően humoros helyzetet teremt, ahol egymás után bukkannak fel a furcsábbnál furcsább lények, úgymint zsirefánt, flamiló, papaping vagy zümifánt.

A jelmezek általában pont az őket viselő állatok ellentétes attribútumait képviselik, így döngicsél pitypangról pitypangig a hatalmas elefánt, vagy trappol kifulladva a gepárdbőrbe bújt lajhár, miközben mi már a gyerekkel együtt fuldoklunk a nevetéstől. Kinyílnak a ketrecek, elmosódnak a határok, hús- és növényevő állatok együtt vonatoznak a karneváli hangulatban. A történet végén még maga az igazgató is perspektívát vált, nem marad más, csak az önfeledt játék, az elfogadás és az előítélet-mentesség.

Günther Jakobs illusztrátor karikaturisztikus figurái remekül megadják a könyv bohókás alaphangulatát. A színes lufik és jelmezek kavalkádjában sokáig el lehet időzni, és együtt találgatni, vajon melyik állat kinek a bőrébe bújt. Az ellentétpárokkal játszva újabb, vicces lényeket is kreálhatunk, vagy a könyv végén szereplő útmutatóval farsangi inspirációként Menta Márton-álarcot is készíthetünk.

Kiknek ajánljuk?

Lelkesen farsangoló óvodásoknak, kisiskolásoknak 4 és 12 éves kor között, és mindenkinek, aki szeretne néha kicsit kibújni a bőréből.

Képtelen képrablás – Mesék a múzeumból (Pagony kiadó)

Képtelen képrablás (Fotó/Forrás: Pagony)

Egyik személyes kedvencem az a fajta gyerekkönyv, amelyben több művészeti ág találkozik, és fúziójukból valami igazán értékes produktum születik. A Képtelen képrablás című kötet esetében az irodalom és a képzőművészet talált egymásra, és szinte biztosra veszem, hogy az a kisdiák, aki hallotta, olvasta a festmények inspriálta meséket, sokkal inkább magáénak érzi majd a Magyar Nemzeti Galériában látható műalkotásokat. A Mini Textúra-sorozat keretében a Pagony ismert szerzői az MNG tizennégy képéhez írtak minidrámákat, ezek a szövegek pedig azóta mesékké transzformálódtak, hogy előadás nélkül, könyvben is elérhetőek legyenek. Ez az antológia már megjelenésében is magával ragadja a tekintetet: mivel a mesék elé bekerültek az eredeti festmények is, így akár művészeti albumként is forgathatjuk, amellyel a 18. század elejétől (Bogdány Jakab) egészen a kortárs festészetig (Roskó Gábor) kalandozhatnak a gyerekek a képzőművészet világában.

A tizennégy szerző (többek között Berg Judit, Dániel András, Gimesi Dóra, Gévai Csilla, Harcos Bálint, Kertész Erzsi, Kiss Judit Ágnes és Vadai Adrienn) kezei között formálódott történetekben Aba-Novák Vilmos körhintájáról egyszeriben leugrik a pej ló, és vágtatva belenyerít a világba, Szinyei Merse Pál műtermében a tárgyak beszélni kezdenek, Munkácsy Mihály kecses nőalakjai pedig eleven, szenvedélyekkel teli szereplőkké változnak. A statikus képek Rubik Anna illusztrációival kelnek igazán életre a mesékben: az alakok, helyszínek, tárgyak „lemásznak” a festményről, és önálló, de mégis az eredeti képet idéző formában hívják játékra a gyerekek fantáziáját, akik további képzettársításokkal akár maguk is kézbe vehetik a cselekmény vezérfonalát.

Kiknek ajánljuk?

Művészetkedvelő és a képzőművészettel még csak ismerkedő iskolásoknak, 6 és 12 éves kor között.

A két csillag – Egy vándor mesemondó történetei (Kisgombos Könyvek)

A két csillag (Fotó/Forrás: Kisgombos Könyvek)

Könyvajánlónk negyedik kötete ismét egy válogatás, amely rendhagyó módon keletkezett, és amely távoli földrészekről származó, de mindannyiunk számára ismerős üzenetet hordozó meséivel egyaránt megszólítja a gyerek- és felnőtt szíveket is. A két csillag történetei egy vándor mesemondó gyűjtésének kivonatai: a bretagne-i születésű Samuel Allo huszonöt éves korában kerekedett fel, hogy autóstoppal bejárja a világot, és az élőszóbeli mesélés hagyományán keresztül megossza történeteit, énekeit és táncait családokkal, szomszédokkal, iskolai osztályokkal vagy éppen az őt szállító sofőrökkel. Samuel húsz év alatt eddig háromszor kerülte meg a Földet, találkozásokat, kapcsolódásokat keresett, miközben maga is gyűjtötte az adott népcsoportra, tájegységre jellemző népmeséket.

A Kisgombos kiadó vezetője, Gombos Kata álmodta meg a könyv ötletét, és gondos szerkesztői-fordítói munkájának köszönhetően hét mesének adott óvó-védő „fedelet” azok közül a történetek közül, amelyeket Samueltől hallott. A Két csillag történetei – származzanak egy breton faluból, egy új-zélandi iskolából vagy éppen egy maja ékszerkészítőtől – mindannyiunk számára üzennek valamit szeretetről, barátságról, féltékenységről, haragról és megbocsájtásról.

Ezekkel a mesékkel azonban lassan kell haladnunk, egyenként fejtegetve az újabb és újabb rétegeket. Máshogy nem is lehet kézbe venni a kötetet, hiszen Szimonidesz Hajnalka káprázatos, nagyívű festményei és a pauszpapíron haladó, hol közelítő, hol távolodó lábnyomok követése megállásra, szemlélődésre késztetik az olvasót.

A két csillag (Fotó/Forrás: Kisgombos Könyvek)

Kiknek ajánljuk?

Diákoknak 7-től 18 éves korig, családoknak, tanároknak, utazóknak és a mások történetein keresztül saját útjukat is bejárni vágyóknak.

Fejléckép: (Forrás: Pixabay)