Könyv

Misi Mókus és Kakuk Marci megalkotója, a füttyművész író

130 éve született Tersánszky Józsi Jenő
2018.09.12. 16:30
Ajánlom
Százharminc éve, 1888. szeptember 12-én született Nagybányán Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író, a "virgonc szavak virgonc királya".

"Vegyes a vérségem, mint a koldustarisznya, vagy mint ahogy ez a régi Osztrák-Magyar Monarchia igazi fiához illik"

- írta önéletírásában. Apja lengyelnek vallotta magát, anyja angol felmenőkkel dicsekedhetett. A család jómódban élt, a kisfiút korán kultúrához szoktatták, bár ő szívesebben töltötte idejét a Zazar patak mellett a tolvajok, csavargók, dologkerülők között, saját állítása szerint a kártyajátékokat és a szivarozást is hamarabb elsajátította, mint a betűvetést.

fortepan_18224-164050.jpg

Tersánszky Józsi Jenő 1960 (Fotó/Forrás: Fortepan)

Sokoldalú tehetség volt: festett, zenélt, szertornázott, ám leginkább az élet sokszínűsége érdekelte.

A gimnáziumot szülővárosában végezte, majd szülei kívánságára 1907-ben beiratkozott az eperjesi jogakadémiára. Innen Pestre vitt az útja joghallgatónak, ám a tandíjat elmulatta, és kőművessegédnek állt. A kétkezi munka mellett írogatott is, első novelláját 1910-ben a Nyugat közölte Firona címmel, a következő évben első novelláskötete is megjelent. Az első világháború idején az olasz fronton harcolt, 1918-ban fogságba esett, s csak 1919 augusztusában tért haza. A fronton írta meg a Viszontlátásra, drága című háborúellenes regényét, amely 1916-ban jelent meg, és Ady Endre is méltatta. A könyvből 1978-ban tévéfilm is készült.

A húszas évek elején sokat nélkülözött, elkeseredésében 1921 júniusában öngyilkossági szándékkal a Dunába ugrott. Az esetről megjelent cikkekre figyelt fel egy Molnár Sári nevezetű jómódú polgárlány, aki levelet írt az írónak. A levelezésből szerelem, majd csaknem negyven évig tartó házasság lett.

1921-ben jelent meg a Tersánszky fő művének tartott Kakuk Marci első kötete. A szimbolikus irodalmi figurává nőtt, a társadalom és annak törvényein kívül élő hős ízes-kellemes történetein két évtizeden át dolgozott. Kakuk Marci kalandjai 1942-ben jelentek meg két összefüggő kötetben, a műből 1973-ban játékfilm is készült.

misimokus-164316.jpg

Misi Mókus Foky Ottó bábfiguráján

1922-től a Nyugat főmunkatársa volt, emellett cikkeket, kritikákat írt a Pesti Naplóba. 1923-ban mutatták be Szidike című darabját, amelyet később Cigányok címmel dolgozott át, a művet 2010-ben a Katona József Színház tűzte műsorára. 1927-ben A céda és a szűz című kisregényéért másfél hónapig börtönben ült szemérem elleni vétség miatt. A harmincas évek elején kis regös társulatot szervezett, megalakította a Képeskönyv Kabarét, amelynek szövegeket írt, zenét szerzett, táncokat tanított, hátteret festett, s narrátorként, zenészként is fellépett. Hogy pénzt keressen, ponyvákat is írt álnéven. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott, köztük saját feleségét is.

1945 után "leporolta" kabaréját, bárokban lépett fel, a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának dolgozott.

1948-tól állami évjáradékot kapott, 1949-ben Kossuth-díjjal is kitüntették, de az 1950-es évek elejétől a dogmatikus irodalompolitika háttérbe szorította a szabad és független szellemű írót. Munkakedve töretlen maradt, báb- és mesejátékokat írt, többek között Misi mókus kalandjait is neki köszönhetjük. 1955-ben A vándor című elbeszéléskötetével tért vissza az irodalmi életbe, 1956-tól megindult életműsorozatának kiadása. 1960-ban meghalt sokáig betegeskedő felesége, akit haláláig odaadással ápolt. 1965-ben újra megnősült, második felesége Szántó Margit volt.

Nemzedéktársairól szóló szatirikus emlékezéseit a Nagy árnyakról bizalmasan című kötetében gyűjtötte össze, 1968-ban Életem regényei címmel önéletrajzi írása jelent meg. Emlékiratainak egy részletét maga olvassa fel, majd gitározik is a hangfelvételen, amit a Petőfi Irodalmi Múzeumban őriznek. Hosszas betegeskedés után 1969. június 12-én halt meg Budapesten.

(Az alábbi videóban a XXI. század adásában Szabó Ádám kollégánk mutatja be Tersánszky életét és beszélgetett többek közt Nyáry Krisztiánnal és Parti Nagy Lajossal, vagy az írót még ismerő Ungár Tamással.)

 

Tersánszky írói csoportokhoz soha nem tartozott,

filozófiájának lényege a letörhetetlen életakarat, az élet derűje, mely a tragédiát is humorral oldja fel.

Prózája az élőbeszéd frissességével hat, műveinek hősei többségükben csavargók, züllött bohémek, lumpenproletárok. Az egészséges emberi ösztönöket, az erotikát álszemérem nélkül ábrázolta (A havasi selyemfiú, A margarétás dal). A megalázottak iránti rokonszenve számos művében hangot kap (Legenda a nyúlpaprikásról), allegorikus állattörténetei (Egy vezérbika emlékiratai) társadalombírálatok is.

Legendásan bohém életművész, a női nem és a jófajta csemői bor nagy barátja volt, feltalálta a kétágú avar furulyát és tökéletesítette a bicikliféket, maga faragta csónakjával még idősen is a Dunát "járta". Emlékművét 2009-ben avatták fel Budapest XII. kerületében, nevét utca is viseli a fővárosban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Jazz/World

Macskák között forgatta új klipjét a Fenyves Quartet

A zenekar novemberben megjelenő új, negyedik nagylemezükkel ünnepli ötödik születésnapját november 30-án az Opus Jazz Clubban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Nógrádi Gábor: „Aki nem tud pontosan fogalmazni, az veszít”

Idén a Prima Primissima Díj jelöltjei között szerepel Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában Nógrádi Gábor is, akinek eddig ötven könyve jelent meg, köztük verseskötetek, gyerek- és ifjúsági regények, humoros írások és alkalmazott szépirodalmi művek baleset- és bűnmegelőzés témakörben. A népszerű írót a hirklikk.hu kérdezte.
Könyv ajánló

Történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság dimenziói tárulnak fel Rakovszky Zsuzsa új regényében

Az idők jelei című könyv az 16. századi Münsterbe kalauzolja el az olvasókat, abba az időszakba, amikor a felekezetek közti feszültség egyre élesebb lett a városban. A szerző szikár líraisága és a groteszk részletek iránti érzékenysége leginkább Mikszáth Kálmán és Kemény Zsigmond világához hasonlítható.
Könyv hír

Ünnepi dedikálássokkal várja az olvasókat a Líra

Mások mellett Bereményi Géza, Tóth Krisztina, Vámos Miklós, Grecsó Krisztián, Szabó T. Anna, Závada Pál, Erdős Virág, Darvasi László vagy épp Dragomán György is várja az irodalom szerelmeseit a Magvető Caféban, illetve a Fókusz Könyváruházban.
Könyv hír

Tóth Krisztina kapja idén a Bertók László Költészeti Díjat

A művész életpályája elismeréseként veheti át a díjat december 6-án. Az elismerést odaítélő bizottság hangsúlyozta, Tóth Kriszina írói, műfordítói, drámaírói és gyermekirodalmi munkássága is jelentős.
Könyv lapszemle

Kiss Tibor Noé elköltözött Magyarországról

Csaknem fél éve Szlovéniában él a Hazai Attila-díjas író, aki egy körkérdésre válaszolva fejtette ki, miért költözött el az országból. Elmondása szerint rengeteg támadást kapott transzneműsége miatt, egy alkalommal szinte bűnözőnek állították be