Könyv

Misi Mókus és Kakuk Marci megalkotója, a füttyművész író

130 éve született Tersánszky Józsi Jenő
2018.09.12. 16:30
Ajánlom
Százharminc éve, 1888. szeptember 12-én született Nagybányán Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író, a "virgonc szavak virgonc királya".

"Vegyes a vérségem, mint a koldustarisznya, vagy mint ahogy ez a régi Osztrák-Magyar Monarchia igazi fiához illik"

- írta önéletírásában. Apja lengyelnek vallotta magát, anyja angol felmenőkkel dicsekedhetett. A család jómódban élt, a kisfiút korán kultúrához szoktatták, bár ő szívesebben töltötte idejét a Zazar patak mellett a tolvajok, csavargók, dologkerülők között, saját állítása szerint a kártyajátékokat és a szivarozást is hamarabb elsajátította, mint a betűvetést.

fortepan_18224-164050.jpg

Tersánszky Józsi Jenő 1960 (Fotó/Forrás: Fortepan)

Sokoldalú tehetség volt: festett, zenélt, szertornázott, ám leginkább az élet sokszínűsége érdekelte.

A gimnáziumot szülővárosában végezte, majd szülei kívánságára 1907-ben beiratkozott az eperjesi jogakadémiára. Innen Pestre vitt az útja joghallgatónak, ám a tandíjat elmulatta, és kőművessegédnek állt. A kétkezi munka mellett írogatott is, első novelláját 1910-ben a Nyugat közölte Firona címmel, a következő évben első novelláskötete is megjelent. Az első világháború idején az olasz fronton harcolt, 1918-ban fogságba esett, s csak 1919 augusztusában tért haza. A fronton írta meg a Viszontlátásra, drága című háborúellenes regényét, amely 1916-ban jelent meg, és Ady Endre is méltatta. A könyvből 1978-ban tévéfilm is készült.

A húszas évek elején sokat nélkülözött, elkeseredésében 1921 júniusában öngyilkossági szándékkal a Dunába ugrott. Az esetről megjelent cikkekre figyelt fel egy Molnár Sári nevezetű jómódú polgárlány, aki levelet írt az írónak. A levelezésből szerelem, majd csaknem negyven évig tartó házasság lett.

1921-ben jelent meg a Tersánszky fő művének tartott Kakuk Marci első kötete. A szimbolikus irodalmi figurává nőtt, a társadalom és annak törvényein kívül élő hős ízes-kellemes történetein két évtizeden át dolgozott. Kakuk Marci kalandjai 1942-ben jelentek meg két összefüggő kötetben, a műből 1973-ban játékfilm is készült.

misimokus-164316.jpg

Misi Mókus Foky Ottó bábfiguráján

1922-től a Nyugat főmunkatársa volt, emellett cikkeket, kritikákat írt a Pesti Naplóba. 1923-ban mutatták be Szidike című darabját, amelyet később Cigányok címmel dolgozott át, a művet 2010-ben a Katona József Színház tűzte műsorára. 1927-ben A céda és a szűz című kisregényéért másfél hónapig börtönben ült szemérem elleni vétség miatt. A harmincas évek elején kis regös társulatot szervezett, megalakította a Képeskönyv Kabarét, amelynek szövegeket írt, zenét szerzett, táncokat tanított, hátteret festett, s narrátorként, zenészként is fellépett. Hogy pénzt keressen, ponyvákat is írt álnéven. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott, köztük saját feleségét is.

1945 után "leporolta" kabaréját, bárokban lépett fel, a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának dolgozott.

1948-tól állami évjáradékot kapott, 1949-ben Kossuth-díjjal is kitüntették, de az 1950-es évek elejétől a dogmatikus irodalompolitika háttérbe szorította a szabad és független szellemű írót. Munkakedve töretlen maradt, báb- és mesejátékokat írt, többek között Misi mókus kalandjait is neki köszönhetjük. 1955-ben A vándor című elbeszéléskötetével tért vissza az irodalmi életbe, 1956-tól megindult életműsorozatának kiadása. 1960-ban meghalt sokáig betegeskedő felesége, akit haláláig odaadással ápolt. 1965-ben újra megnősült, második felesége Szántó Margit volt.

Nemzedéktársairól szóló szatirikus emlékezéseit a Nagy árnyakról bizalmasan című kötetében gyűjtötte össze, 1968-ban Életem regényei címmel önéletrajzi írása jelent meg. Emlékiratainak egy részletét maga olvassa fel, majd gitározik is a hangfelvételen, amit a Petőfi Irodalmi Múzeumban őriznek. Hosszas betegeskedés után 1969. június 12-én halt meg Budapesten.

(Az alábbi videóban a XXI. század adásában Szabó Ádám kollégánk mutatja be Tersánszky életét és beszélgetett többek közt Nyáry Krisztiánnal és Parti Nagy Lajossal, vagy az írót még ismerő Ungár Tamással.)

 

Tersánszky írói csoportokhoz soha nem tartozott,

filozófiájának lényege a letörhetetlen életakarat, az élet derűje, mely a tragédiát is humorral oldja fel.

Prózája az élőbeszéd frissességével hat, műveinek hősei többségükben csavargók, züllött bohémek, lumpenproletárok. Az egészséges emberi ösztönöket, az erotikát álszemérem nélkül ábrázolta (A havasi selyemfiú, A margarétás dal). A megalázottak iránti rokonszenve számos művében hangot kap (Legenda a nyúlpaprikásról), allegorikus állattörténetei (Egy vezérbika emlékiratai) társadalombírálatok is.

Legendásan bohém életművész, a női nem és a jófajta csemői bor nagy barátja volt, feltalálta a kétágú avar furulyát és tökéletesítette a bicikliféket, maga faragta csónakjával még idősen is a Dunát "járta". Emlékművét 2009-ben avatták fel Budapest XII. kerületében, nevét utca is viseli a fővárosban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Izraelbe kerülhetnek Kafka eddig elzárt, ismeretlen művei

Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után csonkán megjelent művének befejezését is.
Könyv ajánló

Elhozzuk a világot neked!

Április 25-én nyitja kapuit a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.
Könyv hír

Mostantól Háy János új novelláskötetét is zsebre vághatod

A Szteccs című novelláskötettel, valamint egy új versválogatással bővült a POKET zsebkönyvek kínálata.
Könyv interjú

„Ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam!”

Mi történik, ha a nagy szerelem rögtön az első? És ha tizenegy évesen éri az embert? Vera életében szinte minden felborul, de ennek csak közvetve van köze az új lengyel fiúhoz, Józefhez. Grecsó Krisztiánnal a nyolcvanas évek Szegedjén játszódó új regényéről beszélgettünk.
Könyv videó

Az amerikai helyettes légügyi attasé fiától a koreai kulturális attaséig mindenki magyar verset szaval

Kiderült az is, hogy a brit nagykövet több ponton is kötődik Nemes Nagy Ágneshez. A hazánkban dolgozó diplomaták így ünnepelték meg a Magyar Költészet Napját. Videók!