Könyv

Mit csináltak nagy művészeink az I. világháborúban?

2015.12.20. 12:05
Ajánlom
Az első háború mindenkit érintett, akár harcolt, akár nem. Különösen érdekes azonban olyan emberek szemszögéből, akik művészként más érzékenységgel szemlélik a világot. Éppen ezért hiánypótló Ludmann Mihály könyve, amely az első világháború és a korabeli magyar művészek viszonyát tárja fel.

A Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent Művészek a háborúban (1914-1918) című kötet ritkán látott teljességét öleli fel a magyar kultúrtörténet e nagy fejezetét. A festőművészek, szobrászok, építészek többsége nem önként ment a frontra: behívták őket a sajtóhadiszállásra, feladatul kapva, hogy örökítsék meg a háború eseményeit, de akadtak, akik nem haditudósítóként, hanem katonaként vészelték át az 1914-1918 közötti éveket – és voltak, akik nem élték túl az ütközeteket.

művészek a háborúban

művészek a háborúban

A könyvből több érdekesség is kiderül: Aba-Novák Vilmos 24 évesen szabályosan elkeseredett, mikor a sorozáskor az orvosi vizsgálaton levetkőztették, és először szembesült a ténnyel, hogy katona lett belőle. Stróbl Alajos 58 éves volt 1914-ben, ennek ellenére, valamint a minisztérium tiltakozása, a sok lebeszélés és családja könyörgése ellenére lelkesen vonult be százados parancsnokként a brassói népfelkelőkhöz. Állítólag úgy harcolta végig a csatákat, mint a kölykét védő oroszlán.

Márffy Ödön katonaiskolát vezetett, annak feloszlása után a galíciai frontra küldték hadifestőnek. Ő volt a kiképzőtisztje Kisfaludi Strobl Zsigmondnak is, aki abban a szerencsében részesült, hogy egy pártfogója elintézte, hogy a frontszolgálat helyett az Andrássy úti hadikórházba kerüljön kosztfelírónak, ahol egész nap csak alkothatott. Vaszary János a sajtóhadiszálláson dolgozott, a szerb, majd a galíciai fronton előszeretettel rajzolt orosz katonákat; később azonban a harctéren látott szenvedés megdöbbentette, stílusa, művészete átalakult.

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915 (Fotó/Forrás: MNG)

Rippl-Rónai Józsefet a háború kitörése Franciaországban érte, és ellenséges ország polgáraként hónapokig fogva tartották. Később öt hetet töltött a fronton hadifestőként, ahol találkozott Oskar Kokoschkával. Ő ekkor már ismert bécsi művész volt, de későbbi fejsérülése miatt amnéziát szenvedett, és teljesen elfelejtette Rippl-Rónait. „Ellenséget soha, sehol sem láttam, nem is rajzoltam. Csak a mieink érdekeltek leginkább” – vallotta a hadszíntéren töltött időszakról.

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

A könyv a számtalan izgalmas történet mellett bemutatja a magyar művészek harctéren, illetve harci élmények hatására készült  alkotásait is, amelyeket utoljára  száz évvel ezelőtt, a hadikiállításokon láthatott a nagyközönség.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv fésűs éva

„A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe” - Elhunyt Fésűs Éva író

Életének 93. évében érte a halál a Kossuth-díjas írónőt, akinek pályafutása során húsznál is több mesekönyve, három évvel ezelőtt pedig egy felnőtteknek szóló verseskötete is megjelent.
Könyv márai sándor

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.
Könyv vers

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?
Könyv magazin

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Könyv gyász

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.