Könyv

Mit csináltak nagy művészeink az I. világháborúban?

2015.12.20. 12:05
Ajánlom
Az első háború mindenkit érintett, akár harcolt, akár nem. Különösen érdekes azonban olyan emberek szemszögéből, akik művészként más érzékenységgel szemlélik a világot. Éppen ezért hiánypótló Ludmann Mihály könyve, amely az első világháború és a korabeli magyar művészek viszonyát tárja fel.

A Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent Művészek a háborúban (1914-1918) című kötet ritkán látott teljességét öleli fel a magyar kultúrtörténet e nagy fejezetét. A festőművészek, szobrászok, építészek többsége nem önként ment a frontra: behívták őket a sajtóhadiszállásra, feladatul kapva, hogy örökítsék meg a háború eseményeit, de akadtak, akik nem haditudósítóként, hanem katonaként vészelték át az 1914-1918 közötti éveket – és voltak, akik nem élték túl az ütközeteket.

művészek a háborúban

művészek a háborúban

A könyvből több érdekesség is kiderül: Aba-Novák Vilmos 24 évesen szabályosan elkeseredett, mikor a sorozáskor az orvosi vizsgálaton levetkőztették, és először szembesült a ténnyel, hogy katona lett belőle. Stróbl Alajos 58 éves volt 1914-ben, ennek ellenére, valamint a minisztérium tiltakozása, a sok lebeszélés és családja könyörgése ellenére lelkesen vonult be százados parancsnokként a brassói népfelkelőkhöz. Állítólag úgy harcolta végig a csatákat, mint a kölykét védő oroszlán.

Márffy Ödön katonaiskolát vezetett, annak feloszlása után a galíciai frontra küldték hadifestőnek. Ő volt a kiképzőtisztje Kisfaludi Strobl Zsigmondnak is, aki abban a szerencsében részesült, hogy egy pártfogója elintézte, hogy a frontszolgálat helyett az Andrássy úti hadikórházba kerüljön kosztfelírónak, ahol egész nap csak alkothatott. Vaszary János a sajtóhadiszálláson dolgozott, a szerb, majd a galíciai fronton előszeretettel rajzolt orosz katonákat; később azonban a harctéren látott szenvedés megdöbbentette, stílusa, művészete átalakult.

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915 (Fotó/Forrás: MNG)

Rippl-Rónai Józsefet a háború kitörése Franciaországban érte, és ellenséges ország polgáraként hónapokig fogva tartották. Később öt hetet töltött a fronton hadifestőként, ahol találkozott Oskar Kokoschkával. Ő ekkor már ismert bécsi művész volt, de későbbi fejsérülése miatt amnéziát szenvedett, és teljesen elfelejtette Rippl-Rónait. „Ellenséget soha, sehol sem láttam, nem is rajzoltam. Csak a mieink érdekeltek leginkább” – vallotta a hadszíntéren töltött időszakról.

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

A könyv a számtalan izgalmas történet mellett bemutatja a magyar művészek harctéren, illetve harci élmények hatására készült  alkotásait is, amelyeket utoljára  száz évvel ezelőtt, a hadikiállításokon láthatott a nagyközönség.  

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

Az amerikai bestsellerírót főként történelmi témájú kötetei tették ismertté, magyarul A Wright fivérek és az Óceántól óceánig című könyvei jelentek meg.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Aki újra életre keltette a latin-amerikai irodalmat

Vámos Miklós állandó rovatában ezúttal a kolumbiai Juan Gabriel Vásquez műveit ajánlja. Gondolatait a Dalok a tűzhöz című elbeszéléskötet szerkesztője, Császár László kommentálja.
Könyv hír

Tóth Krisztina könyvét ismerte el a PEN

Fordítói támogatásra méltónak találta Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötetét a nagy-britanniai PEN Translates, amely a szigetország könyvpiacának sokszínűsítését tűzte ki céljául. A Peter Sherwood által fordított kötet decemberben jelenik meg.
Könyv podcast

„Nem az a kérdés, hogy egy anya kiég-e, hanem hogy hányszor” – Goodwill Barbara a Lírástudókban

Női szerepekről, azok egyensúlyáról és a mindennapok kihívásainak megküzdési stratégiáiról, no meg legújabb könyvéről beszélgetett Goodwill Barbarával a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.