Könyv

Mit csináltak nagy művészeink az I. világháborúban?

2015.12.20. 12:05
Ajánlom
Az első háború mindenkit érintett, akár harcolt, akár nem. Különösen érdekes azonban olyan emberek szemszögéből, akik művészként más érzékenységgel szemlélik a világot. Éppen ezért hiánypótló Ludmann Mihály könyve, amely az első világháború és a korabeli magyar művészek viszonyát tárja fel.

A Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent Művészek a háborúban (1914-1918) című kötet ritkán látott teljességét öleli fel a magyar kultúrtörténet e nagy fejezetét. A festőművészek, szobrászok, építészek többsége nem önként ment a frontra: behívták őket a sajtóhadiszállásra, feladatul kapva, hogy örökítsék meg a háború eseményeit, de akadtak, akik nem haditudósítóként, hanem katonaként vészelték át az 1914-1918 közötti éveket – és voltak, akik nem élték túl az ütközeteket.

művészek a háborúban

művészek a háborúban

A könyvből több érdekesség is kiderül: Aba-Novák Vilmos 24 évesen szabályosan elkeseredett, mikor a sorozáskor az orvosi vizsgálaton levetkőztették, és először szembesült a ténnyel, hogy katona lett belőle. Stróbl Alajos 58 éves volt 1914-ben, ennek ellenére, valamint a minisztérium tiltakozása, a sok lebeszélés és családja könyörgése ellenére lelkesen vonult be százados parancsnokként a brassói népfelkelőkhöz. Állítólag úgy harcolta végig a csatákat, mint a kölykét védő oroszlán.

Márffy Ödön katonaiskolát vezetett, annak feloszlása után a galíciai frontra küldték hadifestőnek. Ő volt a kiképzőtisztje Kisfaludi Strobl Zsigmondnak is, aki abban a szerencsében részesült, hogy egy pártfogója elintézte, hogy a frontszolgálat helyett az Andrássy úti hadikórházba kerüljön kosztfelírónak, ahol egész nap csak alkothatott. Vaszary János a sajtóhadiszálláson dolgozott, a szerb, majd a galíciai fronton előszeretettel rajzolt orosz katonákat; később azonban a harctéren látott szenvedés megdöbbentette, stílusa, művészete átalakult.

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915 (Fotó/Forrás: MNG)

Rippl-Rónai Józsefet a háború kitörése Franciaországban érte, és ellenséges ország polgáraként hónapokig fogva tartották. Később öt hetet töltött a fronton hadifestőként, ahol találkozott Oskar Kokoschkával. Ő ekkor már ismert bécsi művész volt, de későbbi fejsérülése miatt amnéziát szenvedett, és teljesen elfelejtette Rippl-Rónait. „Ellenséget soha, sehol sem láttam, nem is rajzoltam. Csak a mieink érdekeltek leginkább” – vallotta a hadszíntéren töltött időszakról.

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

A könyv a számtalan izgalmas történet mellett bemutatja a magyar művészek harctéren, illetve harci élmények hatására készült  alkotásait is, amelyeket utoljára  száz évvel ezelőtt, a hadikiállításokon láthatott a nagyközönség.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Színház

Ünnepre hív a Rózsavölgyi Szalon

Hogyan változtak meg a kommunikációs szokásaink a vírushelyzetben? Mit csinálhatunk a korlátozások ideje alatt? Milyen tervekkel vágunk bele a következő időszakba? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csiby Gergely és Józan László a Mi jár a fejedben? második adásában Vecsei H. Miklóssal, Herner Dorkával, Molnár Piroskával és Grecsó Krisztiánnal. Természetesen az adventi időszak előestéjén az ünnep is szóba került.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Végül híres és hírhedt lett – 120 éve hunyt el Oscar Wilde

1900. november 30-án hunyt el a 19. század második felének egyik legjelentősebb írója, Oscar Wilde, aki már fiatalon elhatározta: gazdag és híres lesz.
Könyv pim

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv hír

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Könyv hír

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Könyv interjú

A könyv öröme – Az első fogtól az utolsóig

Az olvasóvá nevelést már csecsemőknél el lehet kezdeni, főleg ha Marék Veronika rajzolja a Babaolvasó-füzetet és az olvasójegyet. Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója mesélt arról, hogy milyen nagy szerepe van a lelkes könyvtárosoknak egy település életében, de kiderült az is, mit szeretnek tanulni az önszerveződő nagyik.