Könyv

Mit csináltak nagy művészeink az I. világháborúban?

2015.12.20. 12:05
Ajánlom
Az első háború mindenkit érintett, akár harcolt, akár nem. Különösen érdekes azonban olyan emberek szemszögéből, akik művészként más érzékenységgel szemlélik a világot. Éppen ezért hiánypótló Ludmann Mihály könyve, amely az első világháború és a korabeli magyar művészek viszonyát tárja fel.

A Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent Művészek a háborúban (1914-1918) című kötet ritkán látott teljességét öleli fel a magyar kultúrtörténet e nagy fejezetét. A festőművészek, szobrászok, építészek többsége nem önként ment a frontra: behívták őket a sajtóhadiszállásra, feladatul kapva, hogy örökítsék meg a háború eseményeit, de akadtak, akik nem haditudósítóként, hanem katonaként vészelték át az 1914-1918 közötti éveket – és voltak, akik nem élték túl az ütközeteket.

művészek a háborúban

művészek a háborúban

A könyvből több érdekesség is kiderül: Aba-Novák Vilmos 24 évesen szabályosan elkeseredett, mikor a sorozáskor az orvosi vizsgálaton levetkőztették, és először szembesült a ténnyel, hogy katona lett belőle. Stróbl Alajos 58 éves volt 1914-ben, ennek ellenére, valamint a minisztérium tiltakozása, a sok lebeszélés és családja könyörgése ellenére lelkesen vonult be százados parancsnokként a brassói népfelkelőkhöz. Állítólag úgy harcolta végig a csatákat, mint a kölykét védő oroszlán.

Márffy Ödön katonaiskolát vezetett, annak feloszlása után a galíciai frontra küldték hadifestőnek. Ő volt a kiképzőtisztje Kisfaludi Strobl Zsigmondnak is, aki abban a szerencsében részesült, hogy egy pártfogója elintézte, hogy a frontszolgálat helyett az Andrássy úti hadikórházba kerüljön kosztfelírónak, ahol egész nap csak alkothatott. Vaszary János a sajtóhadiszálláson dolgozott, a szerb, majd a galíciai fronton előszeretettel rajzolt orosz katonákat; később azonban a harctéren látott szenvedés megdöbbentette, stílusa, művészete átalakult.

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915

Vaszary János: Orosz foglyok barakkban, 1915 (Fotó/Forrás: MNG)

Rippl-Rónai Józsefet a háború kitörése Franciaországban érte, és ellenséges ország polgáraként hónapokig fogva tartották. Később öt hetet töltött a fronton hadifestőként, ahol találkozott Oskar Kokoschkával. Ő ekkor már ismert bécsi művész volt, de későbbi fejsérülése miatt amnéziát szenvedett, és teljesen elfelejtette Rippl-Rónait. „Ellenséget soha, sehol sem láttam, nem is rajzoltam. Csak a mieink érdekeltek leginkább” – vallotta a hadszíntéren töltött időszakról.

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

Rippl-Rónai József: Katonaarcképek

A könyv a számtalan izgalmas történet mellett bemutatja a magyar művészek harctéren, illetve harci élmények hatására készült  alkotásait is, amelyeket utoljára  száz évvel ezelőtt, a hadikiállításokon láthatott a nagyközönség.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv recenzió

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.
Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.