Könyv

Műkincsek láthatatlan kísérői – Corvina kurírok

2018.12.06. 09:30
Ajánlom
A kódexet, amely az utazást követően öt évig nem hagyhatja el a vatikáni könyvtárat, az egyetlen ottani magyar kutató kísérte Budapestre. A Corvina kurír, akinek feladatköréről a legtöbben még nem is hallottak kizárólag lapunknak mesélt munkájáról.

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítása 2018. november 6. és 2019. február 9. között látható az Országos Széchényi Könyvtárban.

A kuríroknak nincs különös ismertetőjele, munkájuk a látogatók számára láthatatlan. Míg a kódexeket rejtő speciális ládákat a szállítócég emberei kis kocsikon, külön ajtón gurítják be, addig a műtárgyak különleges kísérőit könnyen egyszerű könyvtárlátogatónak nézhetnénk. A konszolidáltan öltöző, szemüveges osztrák szakember alig különbözik az előtte érkező olvasóktól, ahogy párizsi kolléganőjét is gondolhatnánk egyetemistának. Az ő közreműködésük nélkül azonban még a dobozból sem kerülnek ki a kötetek.

A kiállításon szerepel az a Bécsből érkezett görög corvina is, amit Németh András fedezett fel 2010 környékén, amikor még az OSZK munkatársa volt. Azóta az azonosítás elfogadottá vált. Most ezt a kódexet is viszontláthatta a kiállításon.

Az OSZK A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítására Bécstől New York-ig a világ minden tájáról érkeztek Mátyás egykori könyvtárához köthető kódexek. A Vatikánban őrzött példányt pedig a Széchényi Könyvtár egy korábbi munkatársa, Németh András kísérte Budapestre. A vatikáni könyvtár görög kéziratainak kurátora egyedüli magyarként dolgozik a pápai állam gyűjteményében. A szakember csak a Fideliónak mesélt a kódexről, amelyet elkísért, és arról, hogyan került a magyar kötet a Vatikánba, de beavatott minket a kurír feladataiba is.

E kódex illusztrációit az 1400-as évek végén, Budán festették”

– emeli ki Németh András. „Nagyon fontos együttműködni a restaurátorokkal, hogy a kiállítás négy hónapját a kódex épen átvészelje. A kicsomagolás napja különösen lényeges: a kiállított tárgy állapotát közösen ellenőrizzük az OSZK restaurátoraival és kurátorával. Én felelek a küldő könyvtár szemszögéből, hogy ugyanúgy kapja vissza a Vatikán a kódexet, ahogy ide megérkezett, illetve, hogy úgy legyen kiállítva a tárgy, hogy ne sérüljön” – vázolja a teendőit, aztán kitérünk a részletekre is.

„Minden tárgyat megvisel, hogy ki van téve fénynek, vagy ki van nyitva.

Egy könyvnek nem az a természetes állapota, hogy hosszú időn keresztül nyitva legyen”

– utóbbi kijelentés első hallásra kissé ellentmondásosan hangzik, a szakértő azonban szemléletesen elmagyarázza:

„Nyitva kell lennie, de rövid időre. Mozgatni kell azokat a pontokat, ahol a kódex össze van fűzve, így a terhelés eloszlik.” Elmondása szerint egy könyvet egy adott ponton kinyitni és úgy hagyni olyan, mintha valakinek egy pózban kellene töltenie napokat vagy heteket. Először csak a háta fájna, aztán szinte mindene.

A kölcsönzéskor megkötött szerződésben éppen ezért nemcsak a tárolók, a kiállítóterem fényviszonyait vagy a páratartalmát határozzák meg, hanem olyan részletekbe is belemennek, mint a tárolás szöge, vagy, hogy hol lehet nyitva a könyv.

„Nagyméretű tárgyról van szó, az első oldalán lesz kinyitva. A sérülést ki lehet védeni megfelelő kitámasztással és technikával, de oda kell figyelni, mert ez a kódex az előző 500 évet átvészelt ebben az állapotban és szeretnénk, ha a következő 500 évben is megmaradna, hogy több kiállításra is eljusson, és a kutatók is hozzáférjenek.”

A kódexek ilyenkor már a szállítást megelőzően kikerülnek a raktárból, hogy akklimatizálódjanak, kezdjék el szokni a változást. „Az a legrosszabb, amikor sokk éri magát a tárgyat: hőmérséklet vagy páratartalom ingadozás történik, a külső környezetnek mások a klimatikus viszonyai, mint a raktárnak, a repülőgépen nyomáskülönbség alakul ki. A csomagolással minimalizáljuk a környezeti hatást, aminek ki van téve.”

Ez a sokkhatás az oka, hogy a vatikáni könyvtár azt a kötetet, amelyet kölcsön adott egy másik intézménynek, az azt követő öt évben nem utaztatja ismét. Ez egyben azt is jelenti, hogy alaposan megfontolják, melyik kötetüket mikor és kinek kölcsönzik. Ez a kódex még nem volt Magyarországon, a 2008-as Mátyás-kiállításon egy másik kötet szerepelt. Feltehetően épp emiatt kérte most ezt a kiállítás kurátora.

„A kódex nagyon jó állapotban van. A mai kommersz világunkkal ellentétben ezek a tárgyak hosszú használatra készültek. A könyvek minősége, az anyaguktól függően eltérő lehet, így a szállíthatóságuk is. Van olyan, amit nem lehet szállítani.

Ez a kódex azért kényes, mert 1480-as években illuminált lapok vannak benne.

(Az ‘illuminált’ az olyan kódexeket jelölheti, amelyek díszítésénél aranyat illetve ezüstöt használtak, mely visszaveri a fényt.). Mindenféle környezeti hatásra, fényhatásra érzékeny, ezért is kell rá nagyon odafigyelni.”

Urblat110_0029_cr_0007r01fx0000_m-115403.jpg

Aranyozott, illuminált lapok. (Fotó/Forrás: Vatikáni könyvtár - digitális gyűjtemény)

A különleges kötet kísérőjétől is megkövetelnek bizonyos kvalitásokat:

Nem mindenki lehet kurír; restaurátorokat vagy tudományos munkát végző személyeket szoktak megbízni. Én az utóbbiba tartozom”

- szögezi le a görög kéziratok szakértője. „A legfontosabb, hogy meg tudja ítélni a kódex állapotát, az itteni kollégákkal közösen el tudja dönteni azt, hogyan lehet kiállítani. Beszéljen nyelveket és tudjon kezelni olyan helyzeteket, amelyek az utazás során felmerülhetnek. Így jelentősen leszűkül a lehetséges kurírok száma. Öt éve érkeztem, így még viszonylag fiatalnak számítok a társaságban, de engem küldtek, mert Magyarországról jöttem, beszélem a nyelvet, ismerem a helyi viszonyokat, meg tudom oldani a felmerülő problémákat” – sorolja a számításba vett tényezőket Németh, aki első alkalommal érkezett vissza kurírként az előző munkahelyére. „Ez nagyon szép feladat, mert éppen egy corvinát hoztam.”

„A kurírnak alapvetően az a feladata, hogy kísérje magát a tárgyat. A műtárgyszállító cégek az őrző intézménnyel és a kiállító intézménnyel is kapcsolatban vannak és a két országban összehangolva kísérik a tárgyat, felelnek a biztonságos szállításáért. Az én feladatom, hogy könyvtár felé képviseljem a küldő intézményt és vigyázzak a tárgyra. A szállításnál mindkét fél olyan megoldást keres, ami garantálja a tárgy biztonságát, de a felelősség 100 százalékban a fogadó intézményt terheli. A könyvtár feladata, hogy egyszerre védje a kódexet és hozzáférhetővé tegye – ennek az eszköze vagyok most én: biztosítom, hogy eljusson ide a kódex, de óvom az állapotát.”

A kötet Mátyás udvarából a Vatikánig tartó útjának elejéről hiányosak a források.

1490-ben, Mátyás halálakor valószínűleg még Budán volt a kódex, mivel az illuminált lapjai Mátyás halála előtti években itt készültek.

Innen jutott el Urbinoba az ottani fejedelmi könyvtárba, majd az 1600-as évek legelején ezzel együtt a Vatikánba."

A vatikáni könyvtáron belül van egy saját, nyitott gyűjtemény, amelynek alapjait a XV. században fektették le és a mai napig folyamatosan gyarapszik. Ezen kívül uralkodói, fejedelmi családoktól, egyházi személyektől kész gyűjteményeket is megszerzett, ilyen volt az urbinoi gyűjtemény is. Ez a fejedelmi könyvtár Federico da Montefeltro nevéhez kötődik, aki nagyjából Mátyással egy időben élt, és egy hozzá méltó könyvtárat fejlesztett Itáliában, így nagyon jó párhuzam a kutatásokban. Nekem, aki a görög kódexeket kutatja azért érdekes ez, mert egyben megmaradt Federico da Montefeltro 1460-70-es évekből származó görög gyűjteménye.”

Aki esetleg nem jut el a kiállításra, vagy más kódexekre is kíváncsi, az digitálisan is belelapozhat a kötetekbe: „Magát a könyvet csak azok tekinthetik meg, akik ezt kutatják és engedélyt kapnak a vatikáni könyvtártól, mivel védett kézirat. Nagyon sok kódexet digitalizálnak, így akár otthon is lehet böngészgetni a dokumentumokat. Egy könyvnek sok oldala van, a kiállításon csak egyet lehet látni. Ezért is bátorítanám az olvasókat, hogy digitális módon az egész kódexet meg tudják tekinteni, sőt az oldalakat lapozgatni is tudják.”

(Ide kattintva pedig a magyar könyvtár kódexeibe pillanthatunk bele.)

Vatikáni könyvtár

„A vatikáni könyvtár küldetése az 1480-as évektől kezdve változatlan. IV. Sixtus pápa ekkor, a világon először lefektette a közkönyvtár alapelveit: őrizze meg a tárgyakat, illetve a tudós közönség számára tegye is hozzáférhetővé azokat. Ezt elsőként a saját gyűjteményével tette meg. Úgy gondolta, a saját könyveit nem csak ő vagy barátai olvashatják, hanem mindenki. Persze a kölcsönzésnek volt egy meghatározott módja. A világon talán először a Vatikánban fogalmazódott meg az az elv, hogy osszuk meg a könyveket azokkal, akiknek ez fontos lehet. Ehhez mind a mai napig tartja magát a könyvtár, ennek megfelelően kölcsönzi is köteteit, illetve ezek digitálisan is hozzáférhetőek.”

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kapcsolódó

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv galéria

Tandori jegyében indult a Lipcsei Könyvvásár

Tandori Dezső emléke előtt tisztelegve a fiatal magyar költők és a műfordítás áll a március 21-én kezdődő Lipcsei Könyvvásár magyar programjainak középpontjában. A német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválján a harmincéves évforduló alkalmából az egykori keleti blokk rendszerváltása az egyik kiemelt téma. Az idei magyar stand arculatát Farkas Anna grafikus tervezte.
Könyv videó

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Könyv hír

Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására

Az író közösségi finanszírozásból javasolja a díj felélesztését, reagálva a nemzeti ünnepen kiosztott állami kitüntetések körüli visszásságokra.
Könyv étterem

Étterem könyvekkel a menün

Az apró connecticuti autóscsárda tulajdonosa eredetileg csak a saját elburjánzó könyvtárát szerette volna csökkenteni a kötetek elajándékozásával, a kezdeményezés azonban nagyon sikeresnek bizonyult.
Könyv költészet világnapja

Szálinger Balázs képviseli Magyarországot a költészet világnapján Rómában

Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot A költészet világnapja című rendezvényen március 21-én Rómában - közölte a Római Magyar Akadémia.