Könyv

Műkincsek láthatatlan kísérői – Corvina kurírok

2018.12.06. 09:30
Ajánlom
A kódexet, amely az utazást követően öt évig nem hagyhatja el a vatikáni könyvtárat, az egyetlen ottani magyar kutató kísérte Budapestre. A Corvina kurír, akinek feladatköréről a legtöbben még nem is hallottak kizárólag lapunknak mesélt munkájáról.

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítása 2018. november 6. és 2019. február 9. között látható az Országos Széchényi Könyvtárban.

A kuríroknak nincs különös ismertetőjele, munkájuk a látogatók számára láthatatlan. Míg a kódexeket rejtő speciális ládákat a szállítócég emberei kis kocsikon, külön ajtón gurítják be, addig a műtárgyak különleges kísérőit könnyen egyszerű könyvtárlátogatónak nézhetnénk. A konszolidáltan öltöző, szemüveges osztrák szakember alig különbözik az előtte érkező olvasóktól, ahogy párizsi kolléganőjét is gondolhatnánk egyetemistának. Az ő közreműködésük nélkül azonban még a dobozból sem kerülnek ki a kötetek.

A kiállításon szerepel az a Bécsből érkezett görög corvina is, amit Németh András fedezett fel 2010 környékén, amikor még az OSZK munkatársa volt. Azóta az azonosítás elfogadottá vált. Most ezt a kódexet is viszontláthatta a kiállításon.

Az OSZK A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítására Bécstől New York-ig a világ minden tájáról érkeztek Mátyás egykori könyvtárához köthető kódexek. A Vatikánban őrzött példányt pedig a Széchényi Könyvtár egy korábbi munkatársa, Németh András kísérte Budapestre. A vatikáni könyvtár görög kéziratainak kurátora egyedüli magyarként dolgozik a pápai állam gyűjteményében. A szakember csak a Fideliónak mesélt a kódexről, amelyet elkísért, és arról, hogyan került a magyar kötet a Vatikánba, de beavatott minket a kurír feladataiba is.

E kódex illusztrációit az 1400-as évek végén, Budán festették”

– emeli ki Németh András. „Nagyon fontos együttműködni a restaurátorokkal, hogy a kiállítás négy hónapját a kódex épen átvészelje. A kicsomagolás napja különösen lényeges: a kiállított tárgy állapotát közösen ellenőrizzük az OSZK restaurátoraival és kurátorával. Én felelek a küldő könyvtár szemszögéből, hogy ugyanúgy kapja vissza a Vatikán a kódexet, ahogy ide megérkezett, illetve, hogy úgy legyen kiállítva a tárgy, hogy ne sérüljön” – vázolja a teendőit, aztán kitérünk a részletekre is.

„Minden tárgyat megvisel, hogy ki van téve fénynek, vagy ki van nyitva.

Egy könyvnek nem az a természetes állapota, hogy hosszú időn keresztül nyitva legyen”

– utóbbi kijelentés első hallásra kissé ellentmondásosan hangzik, a szakértő azonban szemléletesen elmagyarázza:

„Nyitva kell lennie, de rövid időre. Mozgatni kell azokat a pontokat, ahol a kódex össze van fűzve, így a terhelés eloszlik.” Elmondása szerint egy könyvet egy adott ponton kinyitni és úgy hagyni olyan, mintha valakinek egy pózban kellene töltenie napokat vagy heteket. Először csak a háta fájna, aztán szinte mindene.

A kölcsönzéskor megkötött szerződésben éppen ezért nemcsak a tárolók, a kiállítóterem fényviszonyait vagy a páratartalmát határozzák meg, hanem olyan részletekbe is belemennek, mint a tárolás szöge, vagy, hogy hol lehet nyitva a könyv.

„Nagyméretű tárgyról van szó, az első oldalán lesz kinyitva. A sérülést ki lehet védeni megfelelő kitámasztással és technikával, de oda kell figyelni, mert ez a kódex az előző 500 évet átvészelt ebben az állapotban és szeretnénk, ha a következő 500 évben is megmaradna, hogy több kiállításra is eljusson, és a kutatók is hozzáférjenek.”

A kódexek ilyenkor már a szállítást megelőzően kikerülnek a raktárból, hogy akklimatizálódjanak, kezdjék el szokni a változást. „Az a legrosszabb, amikor sokk éri magát a tárgyat: hőmérséklet vagy páratartalom ingadozás történik, a külső környezetnek mások a klimatikus viszonyai, mint a raktárnak, a repülőgépen nyomáskülönbség alakul ki. A csomagolással minimalizáljuk a környezeti hatást, aminek ki van téve.”

Ez a sokkhatás az oka, hogy a vatikáni könyvtár azt a kötetet, amelyet kölcsön adott egy másik intézménynek, az azt követő öt évben nem utaztatja ismét. Ez egyben azt is jelenti, hogy alaposan megfontolják, melyik kötetüket mikor és kinek kölcsönzik. Ez a kódex még nem volt Magyarországon, a 2008-as Mátyás-kiállításon egy másik kötet szerepelt. Feltehetően épp emiatt kérte most ezt a kiállítás kurátora.

„A kódex nagyon jó állapotban van. A mai kommersz világunkkal ellentétben ezek a tárgyak hosszú használatra készültek. A könyvek minősége, az anyaguktól függően eltérő lehet, így a szállíthatóságuk is. Van olyan, amit nem lehet szállítani.

Ez a kódex azért kényes, mert 1480-as években illuminált lapok vannak benne.

(Az ‘illuminált’ az olyan kódexeket jelölheti, amelyek díszítésénél aranyat illetve ezüstöt használtak, mely visszaveri a fényt.). Mindenféle környezeti hatásra, fényhatásra érzékeny, ezért is kell rá nagyon odafigyelni.”

Urblat110_0029_cr_0007r01fx0000_m-115403.jpg

Aranyozott, illuminált lapok. (Fotó/Forrás: Vatikáni könyvtár - digitális gyűjtemény)

A különleges kötet kísérőjétől is megkövetelnek bizonyos kvalitásokat:

Nem mindenki lehet kurír; restaurátorokat vagy tudományos munkát végző személyeket szoktak megbízni. Én az utóbbiba tartozom”

- szögezi le a görög kéziratok szakértője. „A legfontosabb, hogy meg tudja ítélni a kódex állapotát, az itteni kollégákkal közösen el tudja dönteni azt, hogyan lehet kiállítani. Beszéljen nyelveket és tudjon kezelni olyan helyzeteket, amelyek az utazás során felmerülhetnek. Így jelentősen leszűkül a lehetséges kurírok száma. Öt éve érkeztem, így még viszonylag fiatalnak számítok a társaságban, de engem küldtek, mert Magyarországról jöttem, beszélem a nyelvet, ismerem a helyi viszonyokat, meg tudom oldani a felmerülő problémákat” – sorolja a számításba vett tényezőket Németh, aki első alkalommal érkezett vissza kurírként az előző munkahelyére. „Ez nagyon szép feladat, mert éppen egy corvinát hoztam.”

„A kurírnak alapvetően az a feladata, hogy kísérje magát a tárgyat. A műtárgyszállító cégek az őrző intézménnyel és a kiállító intézménnyel is kapcsolatban vannak és a két országban összehangolva kísérik a tárgyat, felelnek a biztonságos szállításáért. Az én feladatom, hogy könyvtár felé képviseljem a küldő intézményt és vigyázzak a tárgyra. A szállításnál mindkét fél olyan megoldást keres, ami garantálja a tárgy biztonságát, de a felelősség 100 százalékban a fogadó intézményt terheli. A könyvtár feladata, hogy egyszerre védje a kódexet és hozzáférhetővé tegye – ennek az eszköze vagyok most én: biztosítom, hogy eljusson ide a kódex, de óvom az állapotát.”

A kötet Mátyás udvarából a Vatikánig tartó útjának elejéről hiányosak a források.

1490-ben, Mátyás halálakor valószínűleg még Budán volt a kódex, mivel az illuminált lapjai Mátyás halála előtti években itt készültek.

Innen jutott el Urbinoba az ottani fejedelmi könyvtárba, majd az 1600-as évek legelején ezzel együtt a Vatikánba."

A vatikáni könyvtáron belül van egy saját, nyitott gyűjtemény, amelynek alapjait a XV. században fektették le és a mai napig folyamatosan gyarapszik. Ezen kívül uralkodói, fejedelmi családoktól, egyházi személyektől kész gyűjteményeket is megszerzett, ilyen volt az urbinoi gyűjtemény is. Ez a fejedelmi könyvtár Federico da Montefeltro nevéhez kötődik, aki nagyjából Mátyással egy időben élt, és egy hozzá méltó könyvtárat fejlesztett Itáliában, így nagyon jó párhuzam a kutatásokban. Nekem, aki a görög kódexeket kutatja azért érdekes ez, mert egyben megmaradt Federico da Montefeltro 1460-70-es évekből származó görög gyűjteménye.”

Aki esetleg nem jut el a kiállításra, vagy más kódexekre is kíváncsi, az digitálisan is belelapozhat a kötetekbe: „Magát a könyvet csak azok tekinthetik meg, akik ezt kutatják és engedélyt kapnak a vatikáni könyvtártól, mivel védett kézirat. Nagyon sok kódexet digitalizálnak, így akár otthon is lehet böngészgetni a dokumentumokat. Egy könyvnek sok oldala van, a kiállításon csak egyet lehet látni. Ezért is bátorítanám az olvasókat, hogy digitális módon az egész kódexet meg tudják tekinteni, sőt az oldalakat lapozgatni is tudják.”

(Ide kattintva pedig a magyar könyvtár kódexeibe pillanthatunk bele.)

Vatikáni könyvtár

„A vatikáni könyvtár küldetése az 1480-as évektől kezdve változatlan. IV. Sixtus pápa ekkor, a világon először lefektette a közkönyvtár alapelveit: őrizze meg a tárgyakat, illetve a tudós közönség számára tegye is hozzáférhetővé azokat. Ezt elsőként a saját gyűjteményével tette meg. Úgy gondolta, a saját könyveit nem csak ő vagy barátai olvashatják, hanem mindenki. Persze a kölcsönzésnek volt egy meghatározott módja. A világon talán először a Vatikánban fogalmazódott meg az az elv, hogy osszuk meg a könyveket azokkal, akiknek ez fontos lehet. Ehhez mind a mai napig tartja magát a könyvtár, ennek megfelelően kölcsönzi is köteteit, illetve ezek digitálisan is hozzáférhetőek.”

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kapcsolódó

Titkos jegyeket rejtő kötetek

Kalandos sorsú, vagyont érő kódexek és egy uralkodó, aki valóban forgatta őket. Mátyás király könyvtárának darabjai novemberben hazatérnek Budára. A készülő Corvina-kiállítás kurátora, Zsupán Edina árult el részleteket a titokzatos kötetekről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Margaret Atwood, a kanadai irodalom nagyasszonya 80 éves

November 18-án lett nyolcvanéves Margaret Atwood kanadai író, költő, irodalmi kritikus, "a kanadai irodalom nagyasszonya", A szolgálólány meséje című kultikus mű szerzője.
Könyv hír

Fekete István és Csontváry Kosztka Tivadar kézírása is kalapács alá kerül

Gundel Károly Szomory Dezsőnek dedikált, a vendéglátás művészetéről írt kötete, Csontváry Kosztka Tivadar, ezidáig még sosem árverezett, saját maga által kiadott, a „Lángész - Ki lehet és ki nem lehet zseni” című röpirata és még számos érdekesség a könyvaukción.
Könyv ajánló

Különleges kiadás a Harry Potter megjelenésének 20. évfordulójára

Harry Potter és a tűz serlege illusztrált kiadása, illetve a Griffendél, a Mardekár, a Hugrabug és a Hollóhát, vagyis a Roxfort varázslóházainak színeit viselő, csíkos élfestett kötetek a Harry Potter és a bölcsek kövéből.
Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.