Jó hír a szerencsejáték és az irodalom szerelmeseinek: már lehet fogadni arra, ki nyeri 2022-ben az irodalmi Nobel-díjat. A világ legismertebb irodalmi elismerésének idei győztesét október 6-án, magyar idő szerint 13 órakor jelenti be a Svéd Akadémia, amelyet élőben is követhetünk a Nobel-díj hivatalos oldalán.
Mielőtt azonban megrohamoznánk az online fogadóirodákat, érdemes tisztában lennünk vele, hogy ezek a számok – nyilvánvalóan – nem jelentenek garanciát, információk híján ők is csak az irodalomban jártas szakemberek véleményére és a közhangulat változásaira alapozzák becsléseiket.
A tavalyi év nyertese, a tanzániai író, Abdulrazak Gurnah például nem is szerepelt a NicerOdds listáján 2021-ben.
Azt megelőzően az amerikai költő Louise Glückre 25/1 es volt a szorzó. A 2019-es díjazottak, a lengyel Olga Tokarczuk és az osztrák Peter Handke esetében már közelebb jártak: előbbi esetében ez a szám 10/1, míg utóbbi esetében 20/1 volt.
A NicerOdds a különböző fogadóirodák becsléseit összesíti, amely alapján
a két legesélyesebb szerző az idei díjra a francia Michel Houellebecq, illetve a brit-amerikai Salman Rushdie.
Mindketten évek óta előkelő helyen szerepelnek ezeken a listákon.
Salman Rushdie (Fotó/Forrás: Mark H. Milstein / Northfoto)
Emlékezetes, Rushdie-re 1988-ban az akkori iráni vezető vérdíjat tűzött ki a Sátáni versek című regénye miatt, idén augusztusban pedig New Yorkban egy férfi késsel támadt az íróra, súlyos sérüléseket okozva neki. Talán nem túlzás azt feltételezni, hogy ez az eset is hatással volt arra, hogy a fogadóirodák újra a legesélyesebbek közt tartják számon.
Kapcsolódó
Rushdie támadója két oldalt olvasott A sátáni versekből
Nem ismerte el bűnösségét Hadi Matar, az 24 éves férfi, akit a Salman Rushdie elleni merénylet elkövetésével vádolnak. A férfi nemrég interjúban beszélt indítékairól, amelyben azt mondta, az írót rossz embernek tartja, aki megtámadta az iszlám hitet.
Houellebecq a kortárs francia irodalom „fenegyereke”, akit rengeteg díjjal ismertek már el, de ugyanakkor sokak számára ellentmondásos figura, egyebek közt az iszlámmal szemben megfogalmazott kritikái miatt.
Michel Houellebecq 2016-ban (Fotó/Forrás: Michele Tantussi/Getty Images Hungary)
Évek óta esélyesnek tartják Ngũgĩ Wa Thiong’o kenyai írót, aki szintén előkelő helyen szerepel. Az akadémiát gyakran kritizálják azért, amiért a győztesek között erősen alulreprezentáltak az afrikai szerzők, többnyire az ő nevét hozva fel példaként.
A listán számos, nemzetközileg ismert szerző szerepel, akiknek a győzelmére minden évben várnak a rajongók. Meglehetősen jól áll idén a világ talán legismertebb írója, Stephen King, illetve az itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Annie Ernaux. És persze ott vannak az örök esélyesek is: Haruki Murakami, Ljudmila Ulickaja, Margaret Atwood, Karl Ove Knausgård, illetve Milan Kundera.
Ngũgĩ Wa Thiong’o (Fotó/Forrás: Wikipedia)
Nekünk magyaroknak azonban mindennél fontosabb most egy név a listán: a fogadóirodák ugyanis az idén 80 éves Nádas Péter győzelmére is egész jó esélyeket látnak: a magyar szerző a mezőny első felében foglal helyet. Egy esetleges győzelemmel ő lehetne a második magyar Kertész Imre után, aki megkapja az elismerést.
A Nemzetközi Man Booker-díjas Krasznahorkai László neve idén nem szerepel a NicerOdds listáján, azonban nem kell sokat keresgélnünk, hogy megtaláljuk egy másik fogadóiroda esélyesei közt:
a Ladbrokes ugyanis előkelő helyen szerepelteti a Sátántangó szerzőjét, 16/1-es szorzóval.
Érdekesség, hogy ezen a listán Houellebecq ugyanennyivel áll.
Krasznahorkai László a Booker díjjal (Fotó/Forrás: Stuart C. Wilson / Getty Images Hungary)
Mint ismert, az irodalmi Nobel-díjról döntő bizottság – ellenben a legtöbb elismeréssel – nem közöl sem szűkített listát, sem pedig a jelöltek nevét, sőt 50 évre titkosítja azokat. A Nobel-díj honlapján elérhető egy interjú Ellen Mattson svéd íróval, aki tagja a döntőbizottságnak. Ebben egyebek közt elárulja, miként válhat valaki az irodalmi Nobel-díj jelöltjévé. Mint mondja, a bizottságnak szerte a világon vannak emberei – kritikusok, tudósok, irodalmi szervezetek szóvivői, korábbi díjazottak és a Svéd Akadémia tagjai –, akik jogosultak jelölni szerzőket. Az interjú során leginkább azt hangsúlyozza:
a döntő szempont a kiválóság, olyan életművek elismerése, amelyek minőségileg kiemelkednek a legjobbak közül is.
Ellen Mattson arról is beszél, hogy szerinte ilyen író nem válhat akárkiből: az elkötelezettség és alázat mellett egyfajta vele született tehetségre utal. „A romantikusok isteni szikrának neveznék. Számomra ez egyfajta hang, amit meghallok az adott írásban, amit az adott szerző munkájában találhatok csak meg, sehol máshol. Nagyon nehéz megmagyarázni, mi is ez pontosan, de mindig tudom, ha megtalálom. Olyasmi, ami veled születik. Tehetség, ami extra dimenzióját nyitja meg az adott író munkájának.”
Nos, lehet, hogy elfogultak vagyunk, de szerintünk ez a leírás éppen illik Nádas Péterre és Krasznahorkai Lászlóra.
Fejléckép: Krasznahorkai László, Michel Houellebecq, Nádas Péter, Salman Rushdie (Fotó/Forrás: Carlos R. Alvarez/WireImage/Getty Images Hungary; Michele Tantussi/Getty Images Hungary; Nádas Péter Facebook-oldala; David Levenson/Getty Images Hungary)
hírlevél
