Könyv

Nádas Péter: „Hazudni bizonyos helyzetekben kötelesség”

2017.04.05. 12:02
Ajánlom
Világló részletek című új könyvében Nádas Péter saját és családja élete nyomán a közelmúltunkról írt. A kétkötetes, több mint 1200 oldalas memoár április 4-én jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, ennek kapcsán mesélt.

"Az egyik munka szüli a másikat. Miközben írtam a Párhuzamos történeteket, nagyon sok kötelező, tehát a munkához tartozó olvasmányom volt. Ez az információs anyag és a családom élete, az én személyes életem érintkezett egymással" - idézte fel a hosszú előkészítő munka után tíz évig tartó memoárírás kezdeteit a szerző, aki

művében a főváros ostroma és az 1956-os forradalom közötti időszakot rekonstruálja saját és családtagjai emlékei, valamint történelmi dokumentumok alapján.

"Az elbeszélő nem tud nem elbeszélni, az elbeszélő megpróbál úrrá lenni a saját fantáziáján, tehát nem a fantáziájának, hanem a tényeknek, a dokumentumoknak teret adni. Ennyiben ez az egész eddigi gyakorlatommal szemben egy ellenáram" - fűzte hozzá, kiemelve a könyv alcímét: Emléklapok egy elbeszélő életéből.

Nádas Péter

Nádas Péter (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

Úgy vélte: az egyént születése pillanatától köti a történelem, a társadalom és a családja realitása, származástörténete, amelyben - hasonlóan Az élet sója című, tavaly megjelent könyvében ábrázolt városka fejlődéséhez - összecsúsznak a társadalmi rétegek, vallások és nemzetiségi csoportok.

"Nagyon is van determináció, de szerintem sokkal több minden hat a determináció ellen" - fogalmazott Nádas Péter, aki szerint az egyik nagy kitörési pont a kamaszkor, amikor a gyermek ellenőrzi, hogy a szülei által beléplántált fogalomrendszer igaz-e.

A gyermek ilyenkor a szülei szemébe vágja, hogy hazudnak, és tényleg sok mindenben hazudnak, és sok mindent kénytelenek elhallgatni. 

Mindebből aztán hatalmas háborúskodások kezdődnek, apák a fiúk ellen és anyák a lányok ellen, amelyek csak akkor érnek véget, amikor mindkét fél megtörik és megbocsátóvá válik, vagy végleg szakít" - mondta a szerző, aki előre elhatározta, hogy emlékirata a kamaszkorral fog végződni.

"A saját életemmel vagy a családom életével azt csinálok, amit akarok. A családtagjaim többsége halott.

De az olyan ismerőseim, szerelmeim, barátaim életével, akik a felnőtt életemhez tartoznak, nem tehetem ugyanezt. Az ő jogaikhoz kellene tartanom magamat, el kellene kezdeni torzítani és hazudni. Enyhíteni, barátságosabbá tenni, de ennek nem látom értelmét"- hangsúlyozta.

Saját életéről szólva elmondta: kamaszként nem a szülei életében fontos szerepet játszó kommunizmus eszmerendszerével szakított, hiszen egy olyan diktatórikus rendszerben éltek, amelynek "a kommunizmushoz semmi köze nem volt". Mint fogalmazott, a kommunisták a pályafutásukat már az ötvenes években befejezték, átadták a helyüket a moszkovitáknak, akik gyakorlatilag a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeit hajtották végre.

Az autoriter vagy diktatórikus hatalom mindenemet bántotta. És ezt nem fogadtam el.

Egyébként a szüleim sem fogadták el, mégis csinálták. Ők sem fogadták el ezt a moszkvai kényszert, a moszkvai minta másolását, de nem mondták azt, hogy nem. Hanem belepusztultak a maguk módján. Az egyikük meghalt korán, a másikuk öngyilkos lett. Ők valóságosan kommunisták voltak, de az ő eszményrendszerük egészen más jellegű volt, mint ami ellen 56-ban felkelt Budapest lakossága" - mutatott rá.

Munkamódszeréről szólva elmondta, hogy az emlékek egy része, a hozzájuk tapadó érzelmi, szellemi benyomások, az emlékezet általi torzítások szándékosan nem lehívhatóak, de a véletlen feltárhatja őket. Alapélménye 1993-as infarktusa, amikor három és fél percet töltött a klinikai halál állapotában, mielőtt az orvosok újraélesztették. Ebben az állapotban bizonyos értelemben feltárul a test előtt a tudat szerkezete, láthatóvá válik, hogy a tudat milyen formában őrzi meg az emlékeket - fogalmazott.

"Ha valaki 10 éven át az emlékeivel foglalkozik, kiismeri a tudat járatait.

Másrészt íróként egész életemben ez volt a dolgom, tehát igazán volt időm tapasztalatot szerezni ebben. Utolsó sorban említem, de végigcsináltam a Freud szerint tiltott önanalízist, tehát körülbelül tudom, minek mi az értéke, mit hol kell keresni, mi fedi el az álom vagy emlékezés tárgyát" - mesélte. Hozzáfűzte: az elmét "szükséges lyukrendszer" védi, hiszen ha az egyén mindig mindenre emlékezne, belehalna. Ugyanolyan ez, mint a hazugság, ha valaki hazugság nélkül él, nem életképes. Hazudni bizonyos helyzetekben kötelesség - tette hozzá.

Nádas Péter

Nádas Péter (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

Nádas Péter elmondta, hogy a Párhuzamos történetek című "szövegmonstruma" óta kitért a fikció elől. A 2005-ben megjelent, mintegy 1600 oldalas regény azzal a tanulsággal szolgált a saját életanyagának megírására nézve, hogy a nyitott szerkezet sokkal járhatóbb út számára, mint a zárt szerkezetű fikció, amelynek van eleje és vége.

A kérdésre, hogy vannak-e olyan témák, amelyeket került a memoárban, a szerző úgy felelt: 

léteznek olyan emlékek, amelyek annyira fájdalmasak, hogy nem tudja elmondani.

"Egy írásnak mindig van saját ökonómiája, ami meghatározza, mi az a pont, amíg még érthető az ember, és mi az, amikor már nem, amikor már zavaros lesz a kép. Nem baj, ha egy emberről alkotott képnek homályos pontjai vannak, hiszen az ember örök titok, fény és idegenség. (...) Egy műalkotásban is megvannak ezek a határok, hogy az intimitásban hol kell megállni. A határok egy irodalmi műnél tágasabbak, mint a magánéletben. De a saját élet más, ott az intimitás túlzó mértéke megbotránkoztató a többiek számára. Ha nincs esztétikai értéke, nem felfogható, tanulsága sincs" - fogalmazott.

Nádas Péter elmondta, hogy a könyv borítóján Izland legrégebbi acélhajója, a Gardar BA 64 látható Literáti-Nagy Ferenc felvételén:

Ez egy megfeneklés. Egy megfeneklett élet, egy megfeneklett halászhajó."

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Vizuál

A Netflix hozza Sophia Loren új filmjét

A Netflix vásárolta meg az Előttem az élet című világhírű regényből, Sophia Loren főszereplésével készülő új produkció forgalmazási jogait.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Könyv magazin

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Könyv kiállítás

A fiatal Kertész Imrét mutatja be ez a kiállítás a Szabó Ervin Könyvtárban

Részben eddig kiadatlan fotókon és vallomásokon keresztül, digitális tartalmakkal kiegészülve tekinti át Kertész Imre Nobel-díjas író tanulóéveit a Kertész Imre Intézet utazó kiállítása, amely csütörtökön nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) auditóriumában.
Könyv interjú

Vámos szemérmetlenebb új kötetében, mint megszokhattuk

Hetvenedik születésnapja apropóján Vámos Miklós tőle szokatlan műfajjal lepte meg olvasóit: a Hetvenkedő kötetben limerickjeit gyűjtötte össze. Ahelyett, hogy mit olvassunk, házi szerzőnket most az ötsorosokba szedett vallomásokról, a regénnyé váló lakóhelyéről és az összegzésről kérdeztük.
Könyv hír

Százharminc éves Debrecen első nyilvános könyvtára

 A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 130 évvel ezelőtt megnyitotta olvasótermét, ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára.