Könyv

Nádas Péter: „Ne veszítsétek el a bizodalmat”

2022.06.09. 19:25
Ajánlom
A 93. Ünnepi Könyvhét megnyitóján Nádas Péter rendhagyó, tanmesei beszédében az emberi természet mellett az önellátás fontosságáról és a természet működéséről beszélt. Június 9. és 12. között több mint száznyolcvan kiállító kínálja a könyveit a magyar irodalom legnagyobb ünnepén.

Kilencvenharmadik alkalommal rendezték meg az Ünnepi Könyvhetet. Az idén június 9. és 12. között zajló eseményen 176 könyves pavilonban 182 kiállító kínálja a könyveit a budapesti Vörösmarty téren, illetve a Duna-korzón. A könyvárusító pavilonok minden nap 10 órától 19 óra között várják az érdeklődőket.

A rendezvény két színpadán, a Vigadó térnél és a Vörösmarty térnél több mint hatvan könyvbemutatót szerveznek, a négy nap alatt pedig mintegy ezer dedikálásra számíthatunk, jelen lesz a magyar irodalmi élet szinte teljes spektruma. lesz. Idén rendhagyó módon gyermeksarokkal is készültek a Duna-korzó területén, ahol a kiadók játékos programokkal, a szervezők állandó rajzolási lehetőséggel várják a legkisebb olvasókat.

A 93. Ünnepi Könyvhét megnyitóünnepsége a viharos időjárás miatt a Gerbaud házba költözött, Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke beszéde után bemutatták a Szép Magyar Könyv 2021 verseny díjazott könyveit, illetve az alkotókat.

Ezt követően Nádas Péter író rendhagyó megnyitóbeszédében, meglepő módon földigilisztákról, zöldségekről és madarakról szóló tanmesével lepte meg a hallgatókat. 

„Szónoki képességek híján valami olyasmiről szeretnék beszámolni, amiről ebből az alkalomból, ilyen ünnepélyesen, a könyvhetek majd száz éves történetében minden bizonnyal egyetlen nagyra becsült elődöm nem beszélt: a földigiliszták veszélyes életéről” – fogalmazott a Kossuth- és József Attila-díjas szerző.

 „A veszély én magam vagyok" – tette hozzá. Mint mondta, nem akar meglepni senkit a témával, és ne ütközzünk meg, a földigiliszta csodálatos lény.

„Mikor éjszaka a fészerhez vezető járdára lépek, s ők levegőzni kijöttek a téglák között a réseken, hogy éljék a maguk társasági életét, alig tudom elkerülni, hogy szét ne tapossam őket. Képzeljétek emberek, miattuk kell olykor a saját járdámat megkerülnöm. Én mondom néktek, aki Esterházy Péter szavai szerint az utolsó magyar paraszt író lennék” – mondta. Az író ezután felsorolta, mi mindent termeszt meg feleségével, arca verejtékével, lelke roppant örömével.

Nádas Péter úgy fogalmazott, a természeti egyenlőség elvét ki sem lehetne verni belőle, ez embertani állandója.

„Így aztán tudhatom és tudatom, hogy a termékeny talaj alfája és ómegája, mércéje, nem én vagyok, hanem a földi giliszta léte. Jóléte”

– hangsúlyozta. Ezt követően azonban azt mondta: „Ha meg éppen mégsem a földigiliszták veszélyes és csodálatos életéről találnék beszélni, hanem a harkályról, akkor nem a harkályokról úgy általában, miként nem az emberekről általában, hanem erről az egyetlen harkályról, ahogy hivatásom szigorú szabálya tőlem megkívánja, róla, és senki másról. Aki itt él valahol a közelünkben, és aki reggelente a diófánkon dolgozik.” Az író hozzátette, szándékosan beszél személyként a harkályról, ragaszkodik hozzá, hogy nem tárgy, még ha nem is ugyanaz, akit korábbról ismert, hanem az unokája vagy a dédunokája. „Az etető peremén kapaszkodik meg, ahol egyetlen más madár nem kapaszkodna így. Hosszú csőrét belevágja, egyszer-kétszer, szünet. Drága japán gyékénylemezekkel borított tetőzetét áttöri, hétre hét, szemem láttára kapja szét. Újra kell építenem, megint elölről kezdenem.

Hosszú életemben legalább hatszor kellett mindent elölről kezdeni. Romeltakarítás, újjáépítés.”  

NadasPeterMatePeter_JelenkorKiado-194420.jpg

Nádas Péter (Fotó/Forrás: Máté Péter/Jelenkor Kiadó)

Pedig az író szerint a harkály nem is szereti a napraforgót, leginkább a többiek iránti kíváncsiság vezeti csak az etetőhöz, saját külön bejáratú opportunizmusa.

Ezt követően már valóban a földigilisztákról beszélt, a lumbricus terrestrisről, amely Darwin számítása szerint hat hektáron évente összesen huszonötezer kiló földet hoz fel Anglia mélyéről Anglia felszínére. „Szájukon egész munkaidejükben folyamatosan befalják Angliát, gyűrűikkel továbbítják magukban a földjét, s baktériumukkal telt humusként bocsátják ki a másik végükön. Nélkülük a föld halott. Így aztán aki Anglia felületét gondolja könnyedén megérinteni, rögvest Anglia mélységes mélyéhez ér. Ami áll Angliára, tán hazánkra sem kevésbé. A paraszti bölcselet legfeljebb vigasztalhatja önmagát, de nem a teremtést, hogy a kettévágott féreg az ekének megbocsát” – magyarázta.

Nádas Péter a földigiliszták természetes ellenségei között említette a futóbolondokat, akik „undorodnak tőle, túl csúnyának találják, ütnek-vágnak, ásóikkal, kapáikkal mennek neki. Mert hasznukat és kárukat maguk sem tudják, szegénykék, egymásról leválasztani”.

Az író beszéde végén végül kitért ránk, emberekre is: „Bizony mondom néktek, kedves testvéreim,

embernek az ember a legnagyobb természetes ellensége, s így aztán nála tényleg nem él csodálatosabb lény e földtekén. Ha valamit mások szétszednek, földig rombolnak és meggyaláznak, ő fölépíti. Romvárost, jogot.

Ő persze mindig saját maga a mások is. Egy más ő. Legalább is emberemlékezet óta így teszi, és nem is lehet őt önmagáról soha többé leválasztani. Habár egészen odáig felér a saját kis eszével, hogy építkezéseit ajánlatos az alapoknál kezdeni. Annyiszor kell összeraknia, ahányszor a vele azonos mások szétszedik – gondolná az ember. De nem. Sajnos többször. Pontosan eggyel többször kell összeraknia. Nincs mese” – jelentette ki, mondván, a mese fogytával nincs más dolga, mint megköszönni a szíves figyelmet és a lehető legünnepélyesebben megnyitni az idei Könyvhetet.

Nádas Péter azonban zárásként még „irodalmi dizőzként” belesuttogta a mikrofonba végső üzenetét:

Ne veszítsétek el a bizodalmat. Nem tudom, miben, de elveszíteni sem éri meg.”

Nádas Péter teljes beszéde visszanézhető az Ünnepi Könyvhét Facebook-oldalán.

Az idei Könyvhét prospektusa itt, a részletes programleírás pedig ezen a linken érhető el. 

 

Fejléckép: Nádas Péter a 93. Ünnepi Könyvhét megnyitóján (fotó: Mónus Márton/MTI)

10 könyv, amit a legjobban várunk a Könyvhéten

Kapcsolódó

10 könyv, amit a legjobban várunk a Könyvhéten

Szubjektív ajánlónkban összegyűjtöttük, hogy melyik az a tíz új kötet, amit mi mindenképpen beszerzünk a 93. Ünnepi Könyvhéten. Listánk végén meglepetés várja a kortárs irodalom rajongóit, annyit elárulunk, hogy egy különleges dedikációra hívjuk fel a figyelmet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Klasszikus

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Plusz

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

81 éves korában elhunyt Czakó Gábor Kossuth-díjas író

A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze február 21-én hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család.
Könyv podcast

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Könyv gyász

Elhunyt Paul Olchváry műfordító

Paul Olchváry nevéhez számos magyar mű fordítása és amerikai kiadása fűződik. Az alkotót ötvennyolc éves korában, tragikus hirtelenséggel érte a halál.
Könyv hír

Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv miatt is megbüntették a Lírát

Francesca Cavallo és Elena Favilli könyve a hatóság indoklása szerint öncélúan népszerűsíti a születési nem megváltoztatását, ezért ötmillió forintos büntetést szabtak ki a könyvforgalmazóra, amiért kecskeméti üzletükben egy iskola kétszáz méteres körzetében árulták.
Könyv magazin

Beleolvasó – Luca Mazzucchelli: Az 1% ereje

A (rossz) szokás nagy úr, de a jó hír az, hogy a szokások tanulhatók, fejleszthetők és változtathatók. Erről szól Luca Mazzucchelli Az 1% ereje című gyakorlati útmutatója. Olvasson bele a kötetbe!