Az 1936-ban Budapesten született Pauk Györgyöt korosztálya legjelentősebb hegedűsei között, a magyar hegedűiskola örököseként és folytatójaként tartja számon a világ. Zeneakadémiai tanulmányait mint tehetséges kisfiú Zathureczky Ede növendékeként kezdte. Nemzetközi karrierje az 1956-os genovai Paganini-verseny, majd a párizsi Jacques Thibaud-verseny első díjával kezdődött. 1957-ben Frankl Péterrel együtt megnyerte a müncheni szonátaversenyt. 1958-ban Hollandiába emigrált, 1961 óta Londonban él. A londoni Királyi Zeneakadémia professzoraként hegedűsök nemzedékeit nevelte fel.
Kapcsolódó
Pauk György: "A magyar hegedűsök jövője érdekel” II.
A világhírű hegedűművész több évtized után június 23-29. között tartott mesterkurzust Budapesten az Óbudai Társaskörben. A művész-pedagógussal a szakmai kihívások és a felnövekvő hangszeres generáció lehetőségei mellett, tanítási módszerről, személyes éléményekről és élettapasztalatokról is beszélgettünk. INTERJÚ
Kroó György az 1973-as budapesti zeneakadémiai koncertről
„Pauk igazi Naturtalent: természetes, ösztönös tehetség, az a ritka, jó hallású muzsikus, akinek az ujjai azért mennek jó helyre, mert belső hallása tévedhetetlen, és azonnal korrigál minden apró hamisságot.”
Fischer Iván
„Zenélésünk alapvető ismertetőjegye, hogy nem kellett néznem őt. Vele soha nem volt szükség vizuális kontaktusra. Ha elindított egy hangot, tudtam, mi lesz a következő. Ez nagyon ritka.”
Eötvös Péter
A könyvről Lovas György és Rolla János tartanak nyilvános beszélgetést a szerző jelenlétében október 26-án 19:00 órai kezdettel a BMC-ben.