Könyv

Norvég krimiíró ötletéből merítette Agatha Christie egyik leghíresebb regényét?

2020.05.23. 09:25
Ajánlom
Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító az Ackroyd-gyilkosság egyes elemeire kísértetiesen hasonlító részletekre bukkant egy norvég krimiíró munkáiban. Kérdés, hogy Christie olvashatta-e kollégája művét?

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen (Vas szekér) című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Christie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez – olvasható a Guardian brit napilap online kiadásában.

51B2h9fZ61L_SX338_BO1204203200_-112928.jpg

Az Ackroyd-gyilkosság első, puhakötetes angol kiadása (Fotó/Forrás: wikipedia)

Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált szokatlan befejezése miatt. (Bár a kötet meglehetősen régen hozzáférhető, mint elkötelezett krimiolvasó, senkinek nem szeretném elrontani az olvasásélményét a gyilkos személyének felfedésével. Aki még nem olvasta a regényt, de kíváncsi a rejtély megoldására, kattintson ide.)  „Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki [a szokatlan befejezéssel], de íróként hírnevet szerzett Christie-nek” - mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke. –

„Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai.”

A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognen című könyvet a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta. A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.

Sven_Elvestad-112625.jpg

Sven Elvestad (1884-1934) norvég újságíró, aki Stein Riverton álnéven publikálta krimijeit (Fotó/Forrás: Oslo Museum)

Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery.

A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban.

Maga a krimi nagyasszonya két forrást említett korábban, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Lord Louis Mountbattenre hivatkozott ötletadóként, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet. Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban, vagyis ismerte az újságot.

Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt – mint hozzátette – nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén.

Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem

– mondta.

Agatha Christie 

Agatha Christie  (Fotó/Forrás: Port.hu)

Agatha Christie olvasói felfedezhetik, hogy az írónő szívesen kísérletezett az elbeszélésmódokkal, technikákkal a köteteiben. Poirot eseteit például nemcsak Hastings feljegyzéseiből ismerhetjük meg, előfordul, hogy az egyik mellékszereplő vagy más karakter meséli el. A filmek és sorozatok ezt a finomságot nem tudták követni. A szükségszerű egyszerűsítések elrejtik azt, hogy Christie többféle hangon is képes volt megszólalni. Hastings kapitány lelkesen együgyű magánnyomozásai és megfigyelései ugyanis teljesen más modorban íródtak, mint mondjuk a Gyilkosság Mezopotámiában, ahol egy ápolónő naplójából értesülünk az eseményekről.

Ezek miatt élünk a gyanúval, hogy az írónő, aki ezt a szakmát mindössze a megélhetése biztosításának tekintette, és évtizedeken keresztül megbízhatóan szállította az évi Christie-krimit, néha magát is szórakoztatta a különféle írástechnikai kísérletezgetéseivel.

Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével.

A magyar gróf pörgő rúgással teríti le az újságírókat

Kapcsolódó

A magyar gróf pörgő rúgással teríti le az újságírókat

A legfrissebb Agatha Christie feldolgozásban a balett-táncos Polunyin mutatja meg, milyen a magyar virtus, Kenneth Branagh pedig azt, hogy miként boldogulna Sherlock Holmes a Roxfort Expresszen. Gyilkosság az Orient expresszen-kritika.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.
Plusz

Ezt a törvényt csak a gyerekek kárára lehet meghozni – Művészek az örökbefogadásról

Öt ismert művész emelte fel a szavát a kormány új törvényjavaslata ellen, amely nem tenné kötelezővé, hogy az örökbefogadó szülők tanfolyamon készüljenek fel az örökbefogadásra.
Klasszikus

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.
Színház

Lakatos Márk látványvilágával készül a Dekameron 2020

Csákányi Eszter és Kulka János is szerepel a Trojka Színházi Társulás online előadásában, amely bárki számára ingyenesen elérhető lesz június 11-én este.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv Trianon100

Ilyen volt átélni Trianont

Trianon és a hozzá kapcsolódó valamennyi kérdés olyan erős politikai felhangot kapott, hogy minden, a témával kapcsolatos kutatás vagy kötet darázsfészekbe nyúl. Tudva, hogy milyen heves érzelmeket vált ki az I. világháborút lezáró egyezmény, meglepő, milyen keveset beszélünk az egyes emberekre gyakorolt hatásáról, s arról, hogy miképp csapódott le a mindennapokban, a lakosságon a területek elcsatolása. Ablonczy Balázs történész ezt a hiányosságot igyekszik pótolni a napokban megjelent az Ismeretlen Trianon című kötetével.
Könyv hír

Száztizenhárom új taggal bővülhet a DIA digitális könyvtár

Többek közt Bibó István, Borbély Szilárd, Károlyi Amy, Polcz Alaine és Szepes Mária hagyatéka kerülhet digitalizálásra, hogy aztán ingyenesen hozzáférhető legyen az intézmény honlapján.
Könyv hír

Kihirdették az Év Gyerekkönyve-díjasokat

Zalka Csenge Virág, Huszti Gergely, Paulovkin Boglárka, Havasi Attila és Varró Dániel tevékenységét is elismerték.
Könyv hír

Fiatal irodalmároknak szóló alkotói pályázatokat írtak ki

A Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett Móricz Zsigmond-, Örkény István- és Babits Mihály-ösztöndíj beadási határideje július elseje.
Könyv ajánló

Online rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált és Könyvvásárt

Szerdától vasárnapig, június 7-ig öt napon át ötven programmal várják a szervezők az irodalom, olvasás és kultúra iránt érdeklődőket. Tematikus napon, a témához kapcsolódó kötetekkel emlékeznek meg Trianonról. A Margó Extrában délutánonként művészek beszélnek az olvasáshoz fűződő viszonyukról.