Könyv

Norvég krimiíró ötletéből merítette Agatha Christie egyik leghíresebb regényét?

2020.05.23. 09:25
Ajánlom
Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító az Ackroyd-gyilkosság egyes elemeire kísértetiesen hasonlító részletekre bukkant egy norvég krimiíró munkáiban. Kérdés, hogy Christie olvashatta-e kollégája művét?

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen (Vas szekér) című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Christie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez – olvasható a Guardian brit napilap online kiadásában.

51B2h9fZ61L_SX338_BO1204203200_-112928.jpg

Az Ackroyd-gyilkosság első, puhakötetes angol kiadása (Fotó/Forrás: wikipedia)

Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált szokatlan befejezése miatt. (Bár a kötet meglehetősen régen hozzáférhető, mint elkötelezett krimiolvasó, senkinek nem szeretném elrontani az olvasásélményét a gyilkos személyének felfedésével. Aki még nem olvasta a regényt, de kíváncsi a rejtély megoldására, kattintson ide.)  „Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki [a szokatlan befejezéssel], de íróként hírnevet szerzett Christie-nek” - mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke. –

„Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai.”

A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognen című könyvet a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta. A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.

Sven_Elvestad-112625.jpg

Sven Elvestad (1884-1934) norvég újságíró, aki Stein Riverton álnéven publikálta krimijeit (Fotó/Forrás: Oslo Museum)

Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery.

A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban.

Maga a krimi nagyasszonya két forrást említett korábban, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Lord Louis Mountbattenre hivatkozott ötletadóként, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet. Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban, vagyis ismerte az újságot.

Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt – mint hozzátette – nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén.

Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem

– mondta.

Agatha Christie 

Agatha Christie  (Fotó/Forrás: Port.hu)

Agatha Christie olvasói felfedezhetik, hogy az írónő szívesen kísérletezett az elbeszélésmódokkal, technikákkal a köteteiben. Poirot eseteit például nemcsak Hastings feljegyzéseiből ismerhetjük meg, előfordul, hogy az egyik mellékszereplő vagy más karakter meséli el. A filmek és sorozatok ezt a finomságot nem tudták követni. A szükségszerű egyszerűsítések elrejtik azt, hogy Christie többféle hangon is képes volt megszólalni. Hastings kapitány lelkesen együgyű magánnyomozásai és megfigyelései ugyanis teljesen más modorban íródtak, mint mondjuk a Gyilkosság Mezopotámiában, ahol egy ápolónő naplójából értesülünk az eseményekről.

Ezek miatt élünk a gyanúval, hogy az írónő, aki ezt a szakmát mindössze a megélhetése biztosításának tekintette, és évtizedeken keresztül megbízhatóan szállította az évi Christie-krimit, néha magát is szórakoztatta a különféle írástechnikai kísérletezgetéseivel.

Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével.

A magyar gróf pörgő rúgással teríti le az újságírókat

Kapcsolódó

A magyar gróf pörgő rúgással teríti le az újságírókat

A legfrissebb Agatha Christie feldolgozásban a balett-táncos Polunyin mutatja meg, milyen a magyar virtus, Kenneth Branagh pedig azt, hogy miként boldogulna Sherlock Holmes a Roxfort Expresszen. Gyilkosság az Orient expresszen-kritika.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Elhalasztják az Ünnepi Könyvhetet

A 92. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntése alapján 2021. szeptember 2. és 5. között rendezik meg - a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén.
Könyv hír

Kortárs versek a peronon

A Milleniumi Földalatti Vasút rendhagyó módon ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A BKV és az Aranyhíd Polgári Egyesület együttműködésében egy héten át kortárs költők versei szólnak az állomásokon.
Könyv videó

Heti groteszk: Hirtelen sötét lett

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Könyv magazin

„Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa.” – Előkerültek Pilinszky álmai

A Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat felvétele kapcsán egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő Székesfehérváron. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.
Könyv podcast

„Ezt megint nem lehet majd elmesélni” – Mesterházi Mónika a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio április 28-án, szerda este fél 8-kor induló új irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az első adás vendége Mesterházi Mónika költő, műfordító.