Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

2018.08.14. 10:55
Ajánlom
A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.

Hosszabb interjút adott a 444.hu-nak Nyáry Krisztián, miután a Magyar Idők nevű kormánypárti napilapban hosszú ideje agresszív cikkekben próbálják aláásni a balosnak, liberálisnak kikiáltott szerzőket a magyar irodalomban. A kormánypárti oldalról indított heves kultúrkampf célkeresztbe vette Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost, Spiró Györgyöt, Grecsó Krisztiánt, sőt, Karafiáth Orsolyát nem csak rossz írónak nevezte, de csúnya nőnek is. A cikkek nagy részét Szakács Árpád közíró jegyzi, de Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első embere is tollat ragadott.

Nyáry Krisztián az interjúban leszögezte: az irodalomtörténetben többször kiderült, hogy

„akárhányszor nekibuzdultak, hogy politikai alapon átszabják a kánont (...), mindig az lett a vége, hogy nem sikerült.”

Példaként a negyvenes és az ötvenes éveket említi, amikor előbb a zsidó szerzőket akarták kihajítani, később a polgáriakat. „Bekerülni valamilyen irodalmi kánonba soklépcsős folyamat, és végső soron mindig az olvasó dönti el. (...) A kánon nem egyszerűen szerzők és irodalmi szövegek halmaza, hanem inkább egy olyan közmegegyezés, amely segít annak eldöntésében, kit tekint egy csoport fontos vagy jó írónak. Nem igazán számít, mit akar a hatalom. Csupán politikai alapon sosem sikerült még kanonizálni.”

Nyáry szerint hiába kapott például hatalmas forrásokat az Előretolt Helyőrség, eddig nem jött tőlük olyan irodalom, amely „megrázta volna a kulturális életet”. Az viszont nem baj, ha egy politikai közösségnek saját kánonja van, de Wass Albertet sem a politika fedezte fel, hanem egy piaci alapon működő kiadó. „Nagyon jó érzékkel találtak egy szerzőt, akit a szocializmus alatt nem adtak ki, és aki jól olvasható. Wass végülis lektűrszerző, könnyen érthető, nagyon sokan szeretik olyanok is, akik nem jobboldaliak.”

aegon-shortlist-jo-100027.jpg

A 2015-ös Aegon-shortlist. A legtöbb szerzőnek feketelistára kell kerülnie a Magyar Idők szerint.

Az interjúban Nyírő József is szóba kerül, aki „feketeöves nyilas volt, a nyilas parlament tagja”. Ebben az esetben hiába várjuk el, hogy az író emberként „erkölcsös, feddhetetlen, fölöttünk álló útmutató legyen”. Viszont ő egy nehezebb, összetettebb művekkel rendelkező író: „amikor Szőcs Géza elkezdte hordozgatni a táskájában a hamvakat, akkor sokan megismerték itthon is, de nem állnak sorban a könyveiért azóta sem.”

A politika gyakran próbál kisajátítani írókat, így volt ez Ady Endre esetében is,

aki „minden ízlésvilágnak, minden világnézetnek eladható, miközben – elég a publicisztikáit elolvasni – kifejezetten baloldali, szociálisan érzékeny gondolkodó volt.” Kosztolányi ellenben apolitikus, de probléma nélkül publikált szélsőjobboldali lapokban is. És ha már itt tartunk, említi Nyáry, akkor Petőfiből is csinálhatunk problémát, aki negyvennyolc márciusában azt mondta már a Batthyány-kormányról, hogy „mindet fel kéne akasztani”. Nem lehet az írókat aszerint megítélni, mi volt a politikai véleményük.

A Magyar Idők felsorolt néhány szerzőt, aki nem értéke szerint kezelt jobboldali író. „Teljesen eklektikus lista, van köztük a harmadvonalbeli ismeretlentől a teljesen kanonizált, politikától függetlenül népszerű szerzőkig, mint Bereményi Géza” – mondja Nyáry, hozzátéve, hogy őt a Líra Kiadó Zrt. (és az ide tartozó Magvető Kiadó) kreatív igazgatójaként úgy támadják, hogy közben több ilyen „jobbos” író megjelent náluk a kiadónál. „A Magvető kiadó például az egyik jelképe az Esterházy nevével fémjelzett, legyőzendő kánonnak”, de itt jelentek meg Oravecz Imre, Szőcs Géza, sőt Orbán János Dénes könyvei is.

Orbán János Dénes Magyar Idők-cikkében az is szerepel, hogy az irodalom leszállóágban van, és ez a liberális baloldali írók és irodalomszervezés bűne. Nyáry szerint ez nem igaz:

„Pillanatnyilag ez egy nagyon sikeres piac, az elmúlt négy-öt évben mindig nőtt, egyre több könyvet vásárolnak az emberek. Szépirodalmat is.”

Persze a könyvpiac ahhoz nem elég nagy és profitorientált, hogy egy oligarcha rátegye a kezét: „évente mindössze 50 milliárd forint forog itt, a haszonkulcs kicsi, a forgalom kábé tíz százaléka. Alacsony jövedelmezőség, magas szakértelemigény: nem annyira vonzó kombináció” – teszi hozzá. Nagy kárt tenne a magyar irodalomban, ha az áfakulcsot 5-ről visszaemelnék 27-re a könyvkiadóknál, és ez a pénz a nemkívánatos szereplőktől az ideológiai megfelelő irodalmi körökhöz (értsd: OJD és az Előretolt Helyőrség) kerülne.

Sajnos a Magyar Időkben vezényelt kultúrharcnak már most van hatása: „OJD megírta, hogy Karafiáth Orsolya nem csak csúnya, de rossz költő is, és máris levették egy évek óta működő irodalmi tábor önkormányzati támogatását, mert Karafiáth volt a vendég.”

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Klasszikus

Egy éjszaka a hangszerek királynőjével

Nagy öröm, hogy a bezártság után a Filharmónia Magyarország szervezésében több száz programon vehetünk részt a nyáron. A fesztiválok mellett országos programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják a közönséget. Több mint 60 városban, több mint 100 koncerttel érkezik idén az OrgonaPont sorozat, augusztus 7-én pedig az Orgonák éjszakáján népszerűsítik tovább a hangszerek királynőjét. Különlegesség, hogy Ferenc pápa énekeggyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Színház

Nem akarta, hogy bárki lássa hanyatlani – Sződy Szilárd emlékére

81. életévében elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg, oktató, Sződy Szilárd szobrász- és éremművész unokája. Bicskei Kiss László színész, rendező emlékezett meg róla.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

A könyvek lapjain elevenedik meg Dante alakja

Az itáliai mester halálának évfordulója alkalmából Dante 700 címmel nyílik régi, muzeális könyveket is bemutató kiállítás július 30-án a szegedi Somogyi könyvtárban.
Könyv hír

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Könyv hír

„Messziről jön a vers, és hirtelen töri rád az ajtót” - Megjelent Kántor Péter posztumusz kötete

Elegendő ok címmel, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Kántor Péter posztumusz verseskötete. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjjal kitüntetett költő, műfordító 71 éves korában, 2021. július 21-én hunyt el. 
Könyv hír

André Ferenc nyerte a PesText szakmai díját

André Ferenc Foszfor és verejték című alkotása nyerte a Pestext világirodalmi fesztivál szakmai díját. A „Buborék” hívószóra kiírt irodalmi pályázat győztese a pénzjutalmon felül fellépési lehetőséget kap a szeptember végi fesztiválon.
Könyv interjú

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot.