Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

2018.08.14. 10:55
Ajánlom
A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.

Hosszabb interjút adott a 444.hu-nak Nyáry Krisztián, miután a Magyar Idők nevű kormánypárti napilapban hosszú ideje agresszív cikkekben próbálják aláásni a balosnak, liberálisnak kikiáltott szerzőket a magyar irodalomban. A kormánypárti oldalról indított heves kultúrkampf célkeresztbe vette Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost, Spiró Györgyöt, Grecsó Krisztiánt, sőt, Karafiáth Orsolyát nem csak rossz írónak nevezte, de csúnya nőnek is. A cikkek nagy részét Szakács Árpád közíró jegyzi, de Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első embere is tollat ragadott.

Nyáry Krisztián az interjúban leszögezte: az irodalomtörténetben többször kiderült, hogy

„akárhányszor nekibuzdultak, hogy politikai alapon átszabják a kánont (...), mindig az lett a vége, hogy nem sikerült.”

Példaként a negyvenes és az ötvenes éveket említi, amikor előbb a zsidó szerzőket akarták kihajítani, később a polgáriakat. „Bekerülni valamilyen irodalmi kánonba soklépcsős folyamat, és végső soron mindig az olvasó dönti el. (...) A kánon nem egyszerűen szerzők és irodalmi szövegek halmaza, hanem inkább egy olyan közmegegyezés, amely segít annak eldöntésében, kit tekint egy csoport fontos vagy jó írónak. Nem igazán számít, mit akar a hatalom. Csupán politikai alapon sosem sikerült még kanonizálni.”

Nyáry szerint hiába kapott például hatalmas forrásokat az Előretolt Helyőrség, eddig nem jött tőlük olyan irodalom, amely „megrázta volna a kulturális életet”. Az viszont nem baj, ha egy politikai közösségnek saját kánonja van, de Wass Albertet sem a politika fedezte fel, hanem egy piaci alapon működő kiadó. „Nagyon jó érzékkel találtak egy szerzőt, akit a szocializmus alatt nem adtak ki, és aki jól olvasható. Wass végülis lektűrszerző, könnyen érthető, nagyon sokan szeretik olyanok is, akik nem jobboldaliak.”

aegon-shortlist-jo-100027.jpg

A 2015-ös Aegon-shortlist. A legtöbb szerzőnek feketelistára kell kerülnie a Magyar Idők szerint.

Az interjúban Nyírő József is szóba kerül, aki „feketeöves nyilas volt, a nyilas parlament tagja”. Ebben az esetben hiába várjuk el, hogy az író emberként „erkölcsös, feddhetetlen, fölöttünk álló útmutató legyen”. Viszont ő egy nehezebb, összetettebb művekkel rendelkező író: „amikor Szőcs Géza elkezdte hordozgatni a táskájában a hamvakat, akkor sokan megismerték itthon is, de nem állnak sorban a könyveiért azóta sem.”

A politika gyakran próbál kisajátítani írókat, így volt ez Ady Endre esetében is,

aki „minden ízlésvilágnak, minden világnézetnek eladható, miközben – elég a publicisztikáit elolvasni – kifejezetten baloldali, szociálisan érzékeny gondolkodó volt.” Kosztolányi ellenben apolitikus, de probléma nélkül publikált szélsőjobboldali lapokban is. És ha már itt tartunk, említi Nyáry, akkor Petőfiből is csinálhatunk problémát, aki negyvennyolc márciusában azt mondta már a Batthyány-kormányról, hogy „mindet fel kéne akasztani”. Nem lehet az írókat aszerint megítélni, mi volt a politikai véleményük.

A Magyar Idők felsorolt néhány szerzőt, aki nem értéke szerint kezelt jobboldali író. „Teljesen eklektikus lista, van köztük a harmadvonalbeli ismeretlentől a teljesen kanonizált, politikától függetlenül népszerű szerzőkig, mint Bereményi Géza” – mondja Nyáry, hozzátéve, hogy őt a Líra Kiadó Zrt. (és az ide tartozó Magvető Kiadó) kreatív igazgatójaként úgy támadják, hogy közben több ilyen „jobbos” író megjelent náluk a kiadónál. „A Magvető kiadó például az egyik jelképe az Esterházy nevével fémjelzett, legyőzendő kánonnak”, de itt jelentek meg Oravecz Imre, Szőcs Géza, sőt Orbán János Dénes könyvei is.

Orbán János Dénes Magyar Idők-cikkében az is szerepel, hogy az irodalom leszállóágban van, és ez a liberális baloldali írók és irodalomszervezés bűne. Nyáry szerint ez nem igaz:

„Pillanatnyilag ez egy nagyon sikeres piac, az elmúlt négy-öt évben mindig nőtt, egyre több könyvet vásárolnak az emberek. Szépirodalmat is.”

Persze a könyvpiac ahhoz nem elég nagy és profitorientált, hogy egy oligarcha rátegye a kezét: „évente mindössze 50 milliárd forint forog itt, a haszonkulcs kicsi, a forgalom kábé tíz százaléka. Alacsony jövedelmezőség, magas szakértelemigény: nem annyira vonzó kombináció” – teszi hozzá. Nagy kárt tenne a magyar irodalomban, ha az áfakulcsot 5-ről visszaemelnék 27-re a könyvkiadóknál, és ez a pénz a nemkívánatos szereplőktől az ideológiai megfelelő irodalmi körökhöz (értsd: OJD és az Előretolt Helyőrség) kerülne.

Sajnos a Magyar Időkben vezényelt kultúrharcnak már most van hatása: „OJD megírta, hogy Karafiáth Orsolya nem csak csúnya, de rossz költő is, és máris levették egy évek óta működő irodalmi tábor önkormányzati támogatását, mert Karafiáth volt a vendég.”

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.
Zenés színház

Nem ért egyet az Operettszínház társulata és a bírálóbizottság a főigazgató személyének kérdésében

A társulat a jelenlegi igazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja, a bírálóbizottság Kiss B. Atillát látná szívesen az Operettszínház élén. A döntés Kásler Miklós, az Emmi miniszterének kezében van.
Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Klasszikus

Arvo Pärt megkönnyezte a Fesztiválzenekar játékát

A klasszikus zene főpapját meghatotta, ahogyan a Budapesti Fesztiválzenekar és a Cantemus Vegyeskar a Te Deum című művét adta elő szeptember 21-én a Müpában.
Vizuál

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszete a világ egyik legtöbb példányban reprodukált műtárgya, de nem előzmény nélküli: az óceán- és hullámábrázolás egy ősi tradíció része volt Japánban, amely Hokuszai halálával sem ért véget.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Íróként saját magam és szereplőim igazságát képviselem - Interjú Légrádi Gergellyel

Ügyvéd, író, de mindezek felett egy gondolkodó, kételyekkel élő ember. Légrádi Gergellyel harmadik, Nélkülem című kötetéről és a gondolkodás, lassítás, valamint a pillanatok megélésének fontosságáról beszélgettünk.
Könyv john updike

Először jelenik meg magyarul Updike Nyúlcipő regényének teljes szövege

John Updike életműsorozatot indít a 21. Század Kiadó 2018 őszén, ennek megnyitásaként újra kiadják a szerző Nyúl-sorozatát.
Könyv lázár ervin

Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa személyes tárgyait ajándékozták gyerekeik a PIM-nek

Az író és felesége gyermekeinek jóvoltából újabb darabokkal gyarapodik a Petőfi Irodalmi Múzeum Lázár Ervin-gyűjteménye. A hagyaték átruházásáról szóló szerződést kedden írták alá az örökösök és Prőhle Gergely, a múzeum igazgatója.
Könyv gyász

Elhunyt Rónay László irodalomtörténész

Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában hétfőn elhunyt Budapesten Rónay László József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Könyv videó

Misi Mókus és Kakuk Marci megalkotója, a füttyművész író

Százharminc éve, 1888. szeptember 12-én született Nagybányán Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író, a "virgonc szavak virgonc királya".