Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

2018.08.14. 10:55
Ajánlom
A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.

Hosszabb interjút adott a 444.hu-nak Nyáry Krisztián, miután a Magyar Idők nevű kormánypárti napilapban hosszú ideje agresszív cikkekben próbálják aláásni a balosnak, liberálisnak kikiáltott szerzőket a magyar irodalomban. A kormánypárti oldalról indított heves kultúrkampf célkeresztbe vette Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost, Spiró Györgyöt, Grecsó Krisztiánt, sőt, Karafiáth Orsolyát nem csak rossz írónak nevezte, de csúnya nőnek is. A cikkek nagy részét Szakács Árpád közíró jegyzi, de Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első embere is tollat ragadott.

Nyáry Krisztián az interjúban leszögezte: az irodalomtörténetben többször kiderült, hogy

„akárhányszor nekibuzdultak, hogy politikai alapon átszabják a kánont (...), mindig az lett a vége, hogy nem sikerült.”

Példaként a negyvenes és az ötvenes éveket említi, amikor előbb a zsidó szerzőket akarták kihajítani, később a polgáriakat. „Bekerülni valamilyen irodalmi kánonba soklépcsős folyamat, és végső soron mindig az olvasó dönti el. (...) A kánon nem egyszerűen szerzők és irodalmi szövegek halmaza, hanem inkább egy olyan közmegegyezés, amely segít annak eldöntésében, kit tekint egy csoport fontos vagy jó írónak. Nem igazán számít, mit akar a hatalom. Csupán politikai alapon sosem sikerült még kanonizálni.”

Nyáry szerint hiába kapott például hatalmas forrásokat az Előretolt Helyőrség, eddig nem jött tőlük olyan irodalom, amely „megrázta volna a kulturális életet”. Az viszont nem baj, ha egy politikai közösségnek saját kánonja van, de Wass Albertet sem a politika fedezte fel, hanem egy piaci alapon működő kiadó. „Nagyon jó érzékkel találtak egy szerzőt, akit a szocializmus alatt nem adtak ki, és aki jól olvasható. Wass végülis lektűrszerző, könnyen érthető, nagyon sokan szeretik olyanok is, akik nem jobboldaliak.”

aegon-shortlist-jo-100027.jpg

A 2015-ös Aegon-shortlist. A legtöbb szerzőnek feketelistára kell kerülnie a Magyar Idők szerint.

Az interjúban Nyírő József is szóba kerül, aki „feketeöves nyilas volt, a nyilas parlament tagja”. Ebben az esetben hiába várjuk el, hogy az író emberként „erkölcsös, feddhetetlen, fölöttünk álló útmutató legyen”. Viszont ő egy nehezebb, összetettebb művekkel rendelkező író: „amikor Szőcs Géza elkezdte hordozgatni a táskájában a hamvakat, akkor sokan megismerték itthon is, de nem állnak sorban a könyveiért azóta sem.”

A politika gyakran próbál kisajátítani írókat, így volt ez Ady Endre esetében is,

aki „minden ízlésvilágnak, minden világnézetnek eladható, miközben – elég a publicisztikáit elolvasni – kifejezetten baloldali, szociálisan érzékeny gondolkodó volt.” Kosztolányi ellenben apolitikus, de probléma nélkül publikált szélsőjobboldali lapokban is. És ha már itt tartunk, említi Nyáry, akkor Petőfiből is csinálhatunk problémát, aki negyvennyolc márciusában azt mondta már a Batthyány-kormányról, hogy „mindet fel kéne akasztani”. Nem lehet az írókat aszerint megítélni, mi volt a politikai véleményük.

A Magyar Idők felsorolt néhány szerzőt, aki nem értéke szerint kezelt jobboldali író. „Teljesen eklektikus lista, van köztük a harmadvonalbeli ismeretlentől a teljesen kanonizált, politikától függetlenül népszerű szerzőkig, mint Bereményi Géza” – mondja Nyáry, hozzátéve, hogy őt a Líra Kiadó Zrt. (és az ide tartozó Magvető Kiadó) kreatív igazgatójaként úgy támadják, hogy közben több ilyen „jobbos” író megjelent náluk a kiadónál. „A Magvető kiadó például az egyik jelképe az Esterházy nevével fémjelzett, legyőzendő kánonnak”, de itt jelentek meg Oravecz Imre, Szőcs Géza, sőt Orbán János Dénes könyvei is.

Orbán János Dénes Magyar Idők-cikkében az is szerepel, hogy az irodalom leszállóágban van, és ez a liberális baloldali írók és irodalomszervezés bűne. Nyáry szerint ez nem igaz:

„Pillanatnyilag ez egy nagyon sikeres piac, az elmúlt négy-öt évben mindig nőtt, egyre több könyvet vásárolnak az emberek. Szépirodalmat is.”

Persze a könyvpiac ahhoz nem elég nagy és profitorientált, hogy egy oligarcha rátegye a kezét: „évente mindössze 50 milliárd forint forog itt, a haszonkulcs kicsi, a forgalom kábé tíz százaléka. Alacsony jövedelmezőség, magas szakértelemigény: nem annyira vonzó kombináció” – teszi hozzá. Nagy kárt tenne a magyar irodalomban, ha az áfakulcsot 5-ről visszaemelnék 27-re a könyvkiadóknál, és ez a pénz a nemkívánatos szereplőktől az ideológiai megfelelő irodalmi körökhöz (értsd: OJD és az Előretolt Helyőrség) kerülne.

Sajnos a Magyar Időkben vezényelt kultúrharcnak már most van hatása: „OJD megírta, hogy Karafiáth Orsolya nem csak csúnya, de rossz költő is, és máris levették egy évek óta működő irodalmi tábor önkormányzati támogatását, mert Karafiáth volt a vendég.”

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv beszámoló

Schumann és Chopin találkozása a mobiltelefonnal

Mi történik ha egy, az élet minden területén az irányítást a kezében tartó ember alól egyszer csak kicsúszik a talaj? Ez Légrádi Gergely regényének egyik fő kérdése – de nem az egyetlen.
Könyv ajánló

Petri György verseinek minden eddiginél bővebb gyűjteménye jelenik meg

A negyedik kötet összeállításakor derült ki Várady Szabolcsék számára, hogy a költői hagyaték jóval terjedelmesebb, mint addig gondolták.
Könyv interjú

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.
Könyv kult50

15 évnyi hallgatást tört meg a magyar költő – Peer Krisztián

42 című kötetével tizenöt évnyi hallgatást tört meg a költő, aki személyes tragédiáját, szerelmének halálát dolgozza fel a gyász kötetében. Peer Krisztián Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv archívum

Digitálisan olvasható a Kertész-hagyaték egy része

89 éves lenne Kertész Imre. A nevét viselő kutatóintézet az évforduló alkalmából bemutatott új digitális tudástára, túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével mutatja be az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét.