Könyv

Nyelv és zene, a költészet hálójában

2008.10.23. 00:00
Ajánlom
A hang mint műanyag című könyv Ponori Thewrewk Emil nehezen hozzáférhető munkáiból közöl tíz zene- és nyelvtudományi írást. A több mint száz éves tanulmányok ma is megállják a helyüket, hiszen a magyar kultúratudomány egyik első jelentős kutatójának úttörő gondolatait tartalmazzák, zenéről, nyelvről, költészetről.

Eredményei mindig is nagy vitákat szítottak, s most, az elfeledés után, ismét lehetőség nyílik arra, hogy új diskurzusok alapjául szolgáljon. A mű két fejezetbe rendezi Ponori Thewrewk műveit: az első fejezet a zene és a tág értelemben vett nyelv kapcsolatát tárja fel, a második részben, melyben szintén fellelhető a komparatív jelleg, a nyelvet a legkülönbözőbb, s elsőre meghökkentő diszciplínákkal veti össze.

A könyv elején egy összefoglaló tanulmányt találunk Ponori Thewrewk Emilről, mely kitűnően ráhangol és bevezet minket a tárgyalt témákba. Mindez számos idézettel, és kisebb magyarázatokkal fűszerezve tárul elénk, így, amint írásaiban ezekhez a részekhez érünk, a legfontosabb gondolatok már ismerősen csengnek.

Az első és egyben a címadó tanulmány a legelején leleplezi az egyik legérdekesebb gondolatot, hogy mit is ért Ponori Thewrewk a hang műanyag voltán: a hangot nem fizikai vagy fiziológiai szempontból, hanem egy új perspektívából mutatja be: mint mű-anyag, melyet a zene és költészet a maga céljára használ fel.

A zene hangérzetekkel hat, vagyis műanyaga a puszta hang, mellyel az érzelmekre hat, ezzel szemben a költészetben értelmi és érzelmi sík is megjelenik, műanyaga hangidomok és szavak, s a hangérzés csak mellékes. Emellett viszont a zene dús hanganyagának – egy széles intervallumon belül – minden eleme használható, vagyis nem hiányoznak hangok, mint egyes nyelvekből, s korlátlanul rendezhető, mivel nincsenek szavak, melyeket olyannak kell elfogadni, mint amilyenek.

Beszél hangerőről, hangszínről, hangfokról, de vajon tudjuk-e mi az a hanghuzam? Levezeti és bizonyítja, hogy miért tévedett Liszt Ferenc abban, hogy a cigány zenéből származtatja a magyart, s ez még csak a kezdet, hiszen ezután következik "A magyar zene rhytmusa" illetve a "A dallam és szöveg kongruencziája", melyek rendkívül érdekfeszítőek lehetnek minden zene- és költészetszerető ember számára.

Előbbiben az ókori görögök "rhytmusától" eljut egészen a magyar népzenéig, és részletes ritmusi sorokat, rendeket sem sajnál tőlünk. Utóbbi pedig egy versműhelybe kalauzol minket, s ez utazás során nem kevesebb tudnivaló kerül a batyunkba, mint verselési nemek, ismétlési fajták, rímsorok, rímelési technikák, különböző kongruenciák, mind zenei és költészeti példával illusztrálva. Továbbá kritikai éllel szól az olyan zeneszerzőkről, akik figyelmen kívül hagyják a szöveget.

"A magyar nemzetnek anyanyelvén kívül még egy másik anyanyelve is van: a magyar zene." E gondolatokkal indítja azt a tanulmányát, melyben tudományosan tárgyal a magyar zenéről. Felhívja figyelmünket arra, hogy zenénk európai specialitás, s hogy kötelességünk megfelelően gondozni. Ehhez azt is elárulja, hogy kikhez kell fordulnunk: mint legnagyobb zeneszerzőnket említi Csermákot, műveit kutatja rendületlenül, s közzé is teszi a talált adatokat. Ezenkívül szól régi zenei életünkről és történeti áttekintést tesz a 15.-16. századig.

A könyv első fejezetébe gyűjtött tanulmányok szorosabban kapcsolódnak a zenéhez, és mennyiségileg is a könyv tetemes részét teszik ki, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy a második fejezet ne rejtene érdekességeket. A különlegesen csengő címek, mint A nyelv optikája, és A nyelv mint természettudomány, méltán csalogatják az olvasót, ugyanis izgalmas levezetéseket és fordulatokat tartalmaz, illetve hallhatunk a gyermeknyelvről és az udvariasság nyelvéről is, melyek többet rejtenek, mint azt gondolnánk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Könyv vélemény

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv gyász

Elhunyt Lawrence Ferlinghetti, aki a hátát tartotta Ginsberg Üvöltéséért

Épp ellenkezője volt a beatkorszak feltűnősködő rosszfiúinak, akik az ötvenes években a szárnyai alatt nőttek. Jack Kerouackal és Allen Ginsberggel ellentétben Lawrence Ferlinghetti nem okozott botrányokat. Minden nap kerékpárral indult abba a könyvesboltba, amelyet társával közösen alapított, és amely beatnemzedék íróinak és költőinek törzshelyévé vált.
Könyv szemle

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Könyv hír

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.