Könyv

Nyomdász, tanító, szanitéc és lapkiadó is volt Amerika kedvenc költője, Walt Whitman

2019.05.31. 19:30
Ajánlom
"A költők évszázadokon át egymásra licitáltak a bánkódás művészetében, — Whitman az, aki a múzsákat megtanította örülni" - írta róla Szerb Antal. Kétszáz éve, 1819. május 31-én született Walt Whitman.

1

Magamat ünneplem és énekelem
S amit én elfogadok, te is elfogadod majd,
Mert minden atom, mely enyém, éppúgy a tiéd is.

Henyélek és lelkemet vendégelem,
Hátradőlök, kedvemre henyélek és egy nyári fűszálat figyelek.

Nyelvem, vérem minden atomját e talajból, e légből gyúrták,
Szülőktől származtam, akik szintén itteni szülőktől származtak és ezek szülei szintúgy.
Most harminchétéves fővel jó egészségben nekikezdek,
Remélve, hogy nem hagyom abba holtig.
Hitvallások és iskolák elmaradoznak,
Félreállnak egyidőre, érték szerint becsülve, de sohasem feledve,
Jónak-rossznak szállást adok én, tőlem mindenki kénye-kedve szerint beszélhet,
Akadály nélküli őserejű természet.

(Walt Whitman: Ének magamról)

A "kozmosz, Manhattan fia" kilencgyerekes családban látta meg a napvilágot a New York állambeli West Hillsben. 1824-ben a család Brooklynba költözött, ahol az apa ácsmester vállalkozóként dolgozott, a kis Walt is itt végezte iskoláit. Jól tanuló, érdeklődő, mindenre fogékony gyerek volt, aki leginkább olvasni szeretett.

Tizenkét évesen otthagyta az iskolát, és egy ügyvédi irodában, majd egy orvos mellett végzett kisebb-nagyobb munkákat.

1834-ben nyomdásznak szegődött, hogy megtanulja a betűszedést. Közben folyamatosan képezte önmagát, a szépirodalom mellett jogi és közigazgatási szakkönyveket is olvasott, és 1838-ban tanítóskodni kezdett Suffolk falusi iskoláiban.

Walt_Whitman_age_28_1848-180051.png

Walt Whitman 28 évesen (Fotó/Forrás: közkincs)

Örökké nyugtalan természete miatt hamar abbahagyta a tanítást, visszatért a nyomdászathoz, majd újságíró lett. Huntingtonban saját lapot alapított Long Islander címmel, amelyet tíz hónap múlva eladott, majd Brooklynban szerkesztett lapot. Kíváncsisága azonban új utakra űzte, 1848-1850-ben délen és dél-nyugaton kóborolt.

Utazásai során bőséges tapasztalatokat szerzett a különböző társadalmi rétegek életéről, szociális helyzetéről, benyomásait, élményeit később verseiben rögzítette.

Határozott álláspontja alakult ki a társadalmi feszültséget okozó kérdésekről, helytelenítette a rabszolgaságot, síkra szállt a női egyenjogúság mellett, az egyén szabadságát a fejlődés, a haladás zálogaként dicsőítette. 1850-ben visszatért Brooklynba, kiadta a The Freeman című lapot, majd építkezési vállalkozásba kezdett. Jól megalapozott anyagi helyzete ekkor már lehetővé tette számára, hogy szabadon írhasson.

1855-ben saját kiadásában és a maga tervezte tipográfiával kis verseskötetet jelentetett meg Fűszálak címmel. A kötet kivételes költői képzeletről tanúskodó 12 versével búcsút mondott a kötött, metrikus formáknak, s csak a gondolatritmus által tagolt szabad verseiben páratlan, lüktető képekben, emelkedett, de közvetlen hangon szólaltatta meg az élet teljességét és saját felszabadult, érzéki egyéniségét.

Walt_Whitman_steel_engraving_July_1854-180123.jpg

Walt Whitman, 35 évesen, a Fűszálak kötet borítójának belső oldalán megjelent dagerrotípián (Fotó/Forrás: közkincs)

A kötet megjelenése után nem sokkal a neves filozófus és költő, Ralph Waldo Emerson a New York Tribune hasábjain írt dicsérő sorokat Whitman költészetéről:

A legrendkívülibb, amit ez ideig az amerikai szellem és tudás adott.

Ettől kezdve Whitman az érdeklődés homlokterébe került, de ebben nem mindig volt köszönet. Sok támadás érte, érzékiségéért, a felszabadult testiség örömét ünneplő alkotásaiért erkölcstelennek minősítették, a harmadik kiadásba bekerülő Calamus ciklus miatt homoszexualitással is vádolták. Ezt később azzal utasította vissza, hogy noha nem nősült meg soha, hat gyermeket nemzett.

A Fűszálakat - új ciklusokkal bővítve - időről időre ismét kiadták, az utolsó, kilencedik kiadás 1891-92-ben látott napvilágot.

Újságíróként tovább járta az országot, s minden élmény verssé vált benne. A polgárháború kitörésekor katonai szolgálatra jelentkezett, ám kicsit túlkorosnak találták. Amikor egyik alezredesként szolgáló bátyja megsebesült, beállt szanitécnek, s három éven keresztül katonai kórházakban dolgozott.

Háborús tapasztalatait Drum Taps (Dobpergés) című ciklusának verseiben örökítette meg, s itt található egyik rímes verse is, a Lincoln elnök halálára írott Ó, Kapitány, kapitányom! című (amelyet legtöbben a Holt költők társasága című filmből ismernek).

A háború után Washingtonban a belügyminisztérium indián ügyekkel foglalkozó főosztályán dolgozott, de az erkölcstelennek ítélt Fűszálakért elbocsátották állásából. 1873-ban agyvérzést kapott, és részlegesen megbénult.

Orvosai tanácsára hátat fordított a fővárosnak, és a New Jerseyben található Camdenben telepedett le.

GettyImages-629435807-155443.jpg

Walt Whitman 1887 körül (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

A betegség sem vette el élet- és íráskedvét, folyamatosan dolgozott tovább a Fűszálak újabb kiadásain, kiterjedt levelezést folytatott irodalmár barátaival, 1882-ben pedig Specimen Days címmel megjelentette önéletírását is. 1888-ban November Boughs címmel kis kötete jelent meg prózai és verses műveiből, ezt követően azonban egy újabb szélütés következtében állapota súlyosbodott. Részlegesen felépült ugyan, s még arra is volt ereje, hogy előkészítse a Fűszálak kilencedik kiadását, de szervezete már nem viselte el a különböző betegségeket, s 1892. március 26-án meghalt.

Whitman jelentős hatással volt a versnyelvet megújító, a konvenciók ellen lázadó modern költészetre, honfitársa, a beatköltő Allan Ginsberg tudatosan választotta egyik mintaképének.

Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit, amelyekből Kassák lapja, A Tett is közreadott néhányat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Erős, makacs és érzékeny - Meryl Streep 70 éves

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep, a ma élő legnagyobb színészek egyike, akit 21 alkalommal jelöltek Oscar és 31 alkalommal Golden Globe díjra. Portré.
Színház

„Egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk”

Az Ördögkatlan két megálmodójával, Kiss Mónikával és Bérczes Lászlóval arról beszélgettünk, miből fakad a fesztivál egyedi hangulata és milyen új fellépőket avatnak idén, de néhány praktikus tanáccsal is ellátják azokat, akik kedvet kapnának ellátogatni a fesztiválra július 30. és augusztus 3. között.
Zenés színház

Kijött az első fotó az új West Side Story-filmhez

„Something’s comin’, somethin’ good…” Steven Spielberg rendezi az 1961-es West Side Story remake-jét, összeszedtük, mit tudunk róla.
Jazz/World

M és Ö és R és K, avagy nem tudom, milyen zene ez, de nagyon jó

Funk, soul, pszichedelikus pop, lo-fi és blues, nem is ez a lényeg, hanem hogy a Mörk nem csak azt tudja, hogyan zenéljen, hanem azt is, hogyan zenéljen Neked.
Színház

Eszenyi Enikő a Vígszínház zenés szuperprodukcióiról a Fidelio Klasszikban

A nagy Gatsbyről és a Mágnás Miskáról Eszenyi Enikő mesél a Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorában június 22-én a 92.1-en. Fesztiválkörképünkben a Balatonfüredi Gitárfesztiválról és az Ördögkatlanról beszélgetünk Eötvös Józseffel és Bérczes Lászlóval.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv dia

Térey János irodalmi életműve az internetre kerül

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává választotta a június 3-án elhunyt Térey János költőt, írót, drámaírót, műfordítót, így hamarosan hozzáférhetővé válik életműve a DIA honlapján.
Könyv hír

Olvastad már az év legjobb gyerekkönyvét? És a legszebbet?

Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában adták át a HUBBY szakmai és diákzsűriének díját.
Könyv lista

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv ajánló

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.
Könyv ajánló

„Először életben kell maradnunk” – A Mengele-lány

Stern Rózsa Ibolya nemcsak kibírta a haláltábort és Mengele kísérleteit, de neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik felügyelőnőjét is. Az idős asszony Veronika H. Tóth újságírónak mesélte el a második világháború előtt, alatt és után történteket.