Könyv

Nyomdász, tanító, szanitéc és lapkiadó is volt Amerika kedvenc költője, Walt Whitman

2019.05.31. 19:30
Ajánlom
"A költők évszázadokon át egymásra licitáltak a bánkódás művészetében, — Whitman az, aki a múzsákat megtanította örülni" - írta róla Szerb Antal. Kétszáz éve, 1819. május 31-én született Walt Whitman.

1

Magamat ünneplem és énekelem
S amit én elfogadok, te is elfogadod majd,
Mert minden atom, mely enyém, éppúgy a tiéd is.

Henyélek és lelkemet vendégelem,
Hátradőlök, kedvemre henyélek és egy nyári fűszálat figyelek.

Nyelvem, vérem minden atomját e talajból, e légből gyúrták,
Szülőktől származtam, akik szintén itteni szülőktől származtak és ezek szülei szintúgy.
Most harminchétéves fővel jó egészségben nekikezdek,
Remélve, hogy nem hagyom abba holtig.
Hitvallások és iskolák elmaradoznak,
Félreállnak egyidőre, érték szerint becsülve, de sohasem feledve,
Jónak-rossznak szállást adok én, tőlem mindenki kénye-kedve szerint beszélhet,
Akadály nélküli őserejű természet.

(Walt Whitman: Ének magamról)

A "kozmosz, Manhattan fia" kilencgyerekes családban látta meg a napvilágot a New York állambeli West Hillsben. 1824-ben a család Brooklynba költözött, ahol az apa ácsmester vállalkozóként dolgozott, a kis Walt is itt végezte iskoláit. Jól tanuló, érdeklődő, mindenre fogékony gyerek volt, aki leginkább olvasni szeretett.

Tizenkét évesen otthagyta az iskolát, és egy ügyvédi irodában, majd egy orvos mellett végzett kisebb-nagyobb munkákat.

1834-ben nyomdásznak szegődött, hogy megtanulja a betűszedést. Közben folyamatosan képezte önmagát, a szépirodalom mellett jogi és közigazgatási szakkönyveket is olvasott, és 1838-ban tanítóskodni kezdett Suffolk falusi iskoláiban.

Walt_Whitman_age_28_1848-180051.png

Walt Whitman 28 évesen (Fotó/Forrás: közkincs)

Örökké nyugtalan természete miatt hamar abbahagyta a tanítást, visszatért a nyomdászathoz, majd újságíró lett. Huntingtonban saját lapot alapított Long Islander címmel, amelyet tíz hónap múlva eladott, majd Brooklynban szerkesztett lapot. Kíváncsisága azonban új utakra űzte, 1848-1850-ben délen és dél-nyugaton kóborolt.

Utazásai során bőséges tapasztalatokat szerzett a különböző társadalmi rétegek életéről, szociális helyzetéről, benyomásait, élményeit később verseiben rögzítette.

Határozott álláspontja alakult ki a társadalmi feszültséget okozó kérdésekről, helytelenítette a rabszolgaságot, síkra szállt a női egyenjogúság mellett, az egyén szabadságát a fejlődés, a haladás zálogaként dicsőítette. 1850-ben visszatért Brooklynba, kiadta a The Freeman című lapot, majd építkezési vállalkozásba kezdett. Jól megalapozott anyagi helyzete ekkor már lehetővé tette számára, hogy szabadon írhasson.

1855-ben saját kiadásában és a maga tervezte tipográfiával kis verseskötetet jelentetett meg Fűszálak címmel. A kötet kivételes költői képzeletről tanúskodó 12 versével búcsút mondott a kötött, metrikus formáknak, s csak a gondolatritmus által tagolt szabad verseiben páratlan, lüktető képekben, emelkedett, de közvetlen hangon szólaltatta meg az élet teljességét és saját felszabadult, érzéki egyéniségét.

Walt_Whitman_steel_engraving_July_1854-180123.jpg

Walt Whitman, 35 évesen, a Fűszálak kötet borítójának belső oldalán megjelent dagerrotípián (Fotó/Forrás: közkincs)

A kötet megjelenése után nem sokkal a neves filozófus és költő, Ralph Waldo Emerson a New York Tribune hasábjain írt dicsérő sorokat Whitman költészetéről:

A legrendkívülibb, amit ez ideig az amerikai szellem és tudás adott.

Ettől kezdve Whitman az érdeklődés homlokterébe került, de ebben nem mindig volt köszönet. Sok támadás érte, érzékiségéért, a felszabadult testiség örömét ünneplő alkotásaiért erkölcstelennek minősítették, a harmadik kiadásba bekerülő Calamus ciklus miatt homoszexualitással is vádolták. Ezt később azzal utasította vissza, hogy noha nem nősült meg soha, hat gyermeket nemzett.

A Fűszálakat - új ciklusokkal bővítve - időről időre ismét kiadták, az utolsó, kilencedik kiadás 1891-92-ben látott napvilágot.

Újságíróként tovább járta az országot, s minden élmény verssé vált benne. A polgárháború kitörésekor katonai szolgálatra jelentkezett, ám kicsit túlkorosnak találták. Amikor egyik alezredesként szolgáló bátyja megsebesült, beállt szanitécnek, s három éven keresztül katonai kórházakban dolgozott.

Háborús tapasztalatait Drum Taps (Dobpergés) című ciklusának verseiben örökítette meg, s itt található egyik rímes verse is, a Lincoln elnök halálára írott Ó, Kapitány, kapitányom! című (amelyet legtöbben a Holt költők társasága című filmből ismernek).

A háború után Washingtonban a belügyminisztérium indián ügyekkel foglalkozó főosztályán dolgozott, de az erkölcstelennek ítélt Fűszálakért elbocsátották állásából. 1873-ban agyvérzést kapott, és részlegesen megbénult.

Orvosai tanácsára hátat fordított a fővárosnak, és a New Jerseyben található Camdenben telepedett le.

GettyImages-629435807-155443.jpg

Walt Whitman 1887 körül (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

A betegség sem vette el élet- és íráskedvét, folyamatosan dolgozott tovább a Fűszálak újabb kiadásain, kiterjedt levelezést folytatott irodalmár barátaival, 1882-ben pedig Specimen Days címmel megjelentette önéletírását is. 1888-ban November Boughs címmel kis kötete jelent meg prózai és verses műveiből, ezt követően azonban egy újabb szélütés következtében állapota súlyosbodott. Részlegesen felépült ugyan, s még arra is volt ereje, hogy előkészítse a Fűszálak kilencedik kiadását, de szervezete már nem viselte el a különböző betegségeket, s 1892. március 26-án meghalt.

Whitman jelentős hatással volt a versnyelvet megújító, a konvenciók ellen lázadó modern költészetre, honfitársa, a beatköltő Allan Ginsberg tudatosan választotta egyik mintaképének.

Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit, amelyekből Kassák lapja, A Tett is közreadott néhányat.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Könyv magazin

Aki Pilinszky Jánostól és Vas Istvántól tanulta a költészetet – 80 éves Várady Szabolcs

1943-ban ezen a napon született Várady Szabolcs Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő.
Könyv ajánló

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról  

Először ismerheti meg a magyar közönség a legfrissebb, 1981-es orosz kiadás alapján Lev Tolsztoj monumentális nagyregényét. A szöveg fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.
Könyv hír

Nyomtasson verset ön is a Széll Kálmán téren!

Ötletes fejlesztéssel tiszteleg a magyar kultúra napja előtt a II. kerület vezetése: a Széll Kálmán téren elhelyezett versmegállóból a körzethez köthető költők sorait nyomtathatjuk ki, és vihetjük magunkkal.
Könyv ajánló

Új oldaláról ismerhetik meg a magyar olvasók Rainer Maria Rilkét

Nehezen megközelíthető költő, akit nem csupán olvasni, tanulmányozni is kell – erről beszélt lapunknak Báthori Csaba, aki hiánypótló kötetben mutatja be az osztrák művész eleddig ismeretlen lírai világát.