Könyv

„Ő maga a rock and roll. Örök és közös nevező”

2017.10.05. 09:43
Ajánlom
A Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítás kurátorainak munkája irigylésre méltó: a tárlatra készülve hivatalból olvasták az írónő műveit. Emellett átnézték a hagyatékokban fellelhető iratokat, felkeresték az írónő keresztfiát és felvették a kapcsolatot a debreceni gimnáziumával. Borbás Andrea és Kiss Borbála mesél arról, hogy szőtte bele Szabó Magda regényeibe népes rokonságát és milyen vagány, kacér nő volt még idős korában is.

– A kiállítás címe Annyi titkom maradt... Az önök számára is akadtak új felfedezések?

Kiss Borbála: Meglepő volt, hogy mennyire – mai szóval – vagány, belevaló nő volt. Többen emlékeznek rá úgy, hogy mennyire vicces volt, milyen vitriolosan fogalmazott. Lator László a nőre emlékszik, aki édes, macskaszerű volt.

Borbás Andrea: Talán Bereményi Géza említette, hogy meglepően kacér nő volt, pedig már ő idős néniként ismerte meg. Az írónő az egyik osztálytalálkozóján – hogy bosszantsa a szigorúan szabályozott gimnáziumot - műszempillával és magassarkú, aranyszínű papucskában jelent meg. (Ezek a kellékek megtalálhatóak a Szabó Magda portréit bemutató terem titkai közt.) Háy János például azt mondja róla: „Ő maga a rock and roll!”, olyan örök és közös nevező. 

A leveleiből kiderült például az is, hogy neki a Rakéta regényújság olyan volt, mint másnak a cigaretta, vagy hogy nagy rajongója a Winnetou-nak.

Szabó Magda esetében lehetséges az életmű és az életrajz szigorú elkülönítése?

BA: Szabó Magda mitológiai rendszert épített fel a saját családtagjaiból - szüleiből, fogadott testvéréből, férjéből, és a házvezetőnőjéből, a nagynénikből, nagybácsikból és unokatestvérekből - a görög és római mitológia mintájára. A kiállításon azt mutatjuk be, hogy kit melyik művében ábrázolt. A mítoszokat az édesapjától hallotta gyerekkorában. Nem véletlen az asszociáció: édesapjáék tizennégyen voltak testvérek. A saját családfájánál csak a mitológia szerteágazóbb. Az író és modell című esszéjében írja, hogy amikor valakit modellként használt, akkor egy-egy tulajdonságát megtartotta, de az összes többit megváltoztatta. Például a nagynénjét, aki nagyon rosszul bánt vele, gonoszként írta meg és még az egyetlen jó tulajdonságát, az állatszeretetét is elvette tőle.

– Hogy jelenik meg a saját gyerekkora a Sziget-kék és a Tündér Lala történetekben?

BA: A Sziget-kék az édesanyja meséje volt. Esténként mesélt neki a Gonosz néniről és Valentinről, ebből lett a regény. De a Tündér Lalának is megvolt egy-egy morzsája.

KB: Szabó Magda több helyen azt írta, hogy végül is az édesanyja is író volt, de nem írta meg a történeteit, csak mesélte. Ő viszont a Sziget-kéket szándékoltan akkor írta meg, amikor az édesanyja még élt és neki ajánlotta. A saját szülei is feltűnnek a mesékben. Az édesanyja a Sziget-kék Mamija, aki körül a cselekmény bonyolódik. Az édesapja pedig a Tündér Lala hősében felismerhető.

BA: A patikus bácsiban, Csillben, akit a tündérek közt is a legnemesebb léleknek tartanak.

KB:

Sokáig azt hitte, az édesanyja is tündér csak valami varázslás folytán az ő anyukájaként él velük.

Szerette leírni magáról, hogy: „Két tündér gyermeke voltam!”

– A debreceni Dóczy Gedeon Gimnáziumban töltött évek mennyire lehetnek ismerősek az olvasóknak? A könyvek tanárai mögött felfedezhetőek a valós személyek?

KB: A Für Elise-ben sokat ír életének erről a szakaszáról, és barátnőjéről (a könyvben fogadott testvérről) Ciliről. Cili mintája Mikes Edit, azaz Agancsos, a gimnáziumi barátnője.

BA: Erősen merített a saját iskolájából, amikor az Abigél iskoláját megteremtette. Más néven írta meg ugyan a tanárait, de be tudjuk őket azonosítani a tablóképeken. A Merszi, Möszjő című esszékötetében is említi azt, akiről az Abigél Kőnig tanár urát mintázta és akit a sorozatban Garas Dezső játszott. Ott sem nevezi meg, de szerepel egy monogram, ebből tudtunk következtetni. Amikor ellátogattunk az iskolába, rákérdeztünk és megerősítették, hogy Hettesheimer Ernő. 

A kiállításon egyébként megtalálható Abigél szobra és a kívánságkorsó, amibe a látogatók bedobhatják kérdéseiket, kívánságaikat.

Abigél pedig válaszol is.

– Megjelenik a tárlaton férje, Szobotka Tibor is?

KB: Különteremben mutatjuk be a Szabó-Szobotka házaspár életét ismeretlen, fiatalkorukból származó fotók alapján, kiegészítve. Ugyanebben a teremben jelenik meg Az ajtó című regény és a Szeredás Emerenccel – valódi nevén Szőke Juliannával - kapcsolata is.

BA: Szabó Magdának az írás volt az élete. Azért is mondta, hogy neki házvezetőnőre van szüksége, mert ha ő dolgozott, írt, akkor még a kutyát sem tudta megsétáltatni. Éjjel-nappal ült az íróasztalnál és írt. Szobotka Tibor ebben párja volt.

KB: A házvezetőnő, Emerenc, illetve a regényalak mögötti valódi személy nagyon titokzatos.

Nem maradt fenn róla fénykép sem, legalábbis mi nem találtunk sehol, viszont három író is megörökítette alakját.

Ezeket a köteteket állítottuk ki „portré” gyanánt.

BA: Illetve ott a sírja, aminek Az ajtó című regényben is fontos szerepe van. Emerenc egy Taj Mahalt – ahogy Szabó Magda gúnyolódik rajta többször – építtet magának és családjának. A valóságban Szőke Julianna Szabó Magdával és Szobotka Tiborral nyugszik egy sírban. A nevét azonban nem lehet kiírni, mert a két író nyughelye védett sír.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Feleannyian olvasnak rendszeresen könyvet, mint 15 éve

A Tárki kutatása szerint 2005 óta majdnem megfeleződött a rendszeres könyolvasók száma. Átlagosan 37 könyvet olvasnak évente azok, akik olvasnak.
Könyv kult50

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.
Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.