Könyv

„Ő maga a rock and roll. Örök és közös nevező”

2017.10.05. 09:43
Ajánlom
A Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítás kurátorainak munkája irigylésre méltó: a tárlatra készülve hivatalból olvasták az írónő műveit. Emellett átnézték a hagyatékokban fellelhető iratokat, felkeresték az írónő keresztfiát és felvették a kapcsolatot a debreceni gimnáziumával. Borbás Andrea és Kiss Borbála mesél arról, hogy szőtte bele Szabó Magda regényeibe népes rokonságát és milyen vagány, kacér nő volt még idős korában is.

– A kiállítás címe Annyi titkom maradt... Az önök számára is akadtak új felfedezések?

Kiss Borbála: Meglepő volt, hogy mennyire – mai szóval – vagány, belevaló nő volt. Többen emlékeznek rá úgy, hogy mennyire vicces volt, milyen vitriolosan fogalmazott. Lator László a nőre emlékszik, aki édes, macskaszerű volt.

Borbás Andrea: Talán Bereményi Géza említette, hogy meglepően kacér nő volt, pedig már ő idős néniként ismerte meg. Az írónő az egyik osztálytalálkozóján – hogy bosszantsa a szigorúan szabályozott gimnáziumot - műszempillával és magassarkú, aranyszínű papucskában jelent meg. (Ezek a kellékek megtalálhatóak a Szabó Magda portréit bemutató terem titkai közt.) Háy János például azt mondja róla: „Ő maga a rock and roll!”, olyan örök és közös nevező. 

A leveleiből kiderült például az is, hogy neki a Rakéta regényújság olyan volt, mint másnak a cigaretta, vagy hogy nagy rajongója a Winnetou-nak.

Szabó Magda esetében lehetséges az életmű és az életrajz szigorú elkülönítése?

BA: Szabó Magda mitológiai rendszert épített fel a saját családtagjaiból - szüleiből, fogadott testvéréből, férjéből, és a házvezetőnőjéből, a nagynénikből, nagybácsikból és unokatestvérekből - a görög és római mitológia mintájára. A kiállításon azt mutatjuk be, hogy kit melyik művében ábrázolt. A mítoszokat az édesapjától hallotta gyerekkorában. Nem véletlen az asszociáció: édesapjáék tizennégyen voltak testvérek. A saját családfájánál csak a mitológia szerteágazóbb. Az író és modell című esszéjében írja, hogy amikor valakit modellként használt, akkor egy-egy tulajdonságát megtartotta, de az összes többit megváltoztatta. Például a nagynénjét, aki nagyon rosszul bánt vele, gonoszként írta meg és még az egyetlen jó tulajdonságát, az állatszeretetét is elvette tőle.

– Hogy jelenik meg a saját gyerekkora a Sziget-kék és a Tündér Lala történetekben?

BA: A Sziget-kék az édesanyja meséje volt. Esténként mesélt neki a Gonosz néniről és Valentinről, ebből lett a regény. De a Tündér Lalának is megvolt egy-egy morzsája.

KB: Szabó Magda több helyen azt írta, hogy végül is az édesanyja is író volt, de nem írta meg a történeteit, csak mesélte. Ő viszont a Sziget-kéket szándékoltan akkor írta meg, amikor az édesanyja még élt és neki ajánlotta. A saját szülei is feltűnnek a mesékben. Az édesanyja a Sziget-kék Mamija, aki körül a cselekmény bonyolódik. Az édesapja pedig a Tündér Lala hősében felismerhető.

BA: A patikus bácsiban, Csillben, akit a tündérek közt is a legnemesebb léleknek tartanak.

KB:

Sokáig azt hitte, az édesanyja is tündér csak valami varázslás folytán az ő anyukájaként él velük.

Szerette leírni magáról, hogy: „Két tündér gyermeke voltam!”

– A debreceni Dóczy Gedeon Gimnáziumban töltött évek mennyire lehetnek ismerősek az olvasóknak? A könyvek tanárai mögött felfedezhetőek a valós személyek?

KB: A Für Elise-ben sokat ír életének erről a szakaszáról, és barátnőjéről (a könyvben fogadott testvérről) Ciliről. Cili mintája Mikes Edit, azaz Agancsos, a gimnáziumi barátnője.

BA: Erősen merített a saját iskolájából, amikor az Abigél iskoláját megteremtette. Más néven írta meg ugyan a tanárait, de be tudjuk őket azonosítani a tablóképeken. A Merszi, Möszjő című esszékötetében is említi azt, akiről az Abigél Kőnig tanár urát mintázta és akit a sorozatban Garas Dezső játszott. Ott sem nevezi meg, de szerepel egy monogram, ebből tudtunk következtetni. Amikor ellátogattunk az iskolába, rákérdeztünk és megerősítették, hogy Hettesheimer Ernő. 

A kiállításon egyébként megtalálható Abigél szobra és a kívánságkorsó, amibe a látogatók bedobhatják kérdéseiket, kívánságaikat.

Abigél pedig válaszol is.

– Megjelenik a tárlaton férje, Szobotka Tibor is?

KB: Különteremben mutatjuk be a Szabó-Szobotka házaspár életét ismeretlen, fiatalkorukból származó fotók alapján, kiegészítve. Ugyanebben a teremben jelenik meg Az ajtó című regény és a Szeredás Emerenccel – valódi nevén Szőke Juliannával - kapcsolata is.

BA: Szabó Magdának az írás volt az élete. Azért is mondta, hogy neki házvezetőnőre van szüksége, mert ha ő dolgozott, írt, akkor még a kutyát sem tudta megsétáltatni. Éjjel-nappal ült az íróasztalnál és írt. Szobotka Tibor ebben párja volt.

KB: A házvezetőnő, Emerenc, illetve a regényalak mögötti valódi személy nagyon titokzatos.

Nem maradt fenn róla fénykép sem, legalábbis mi nem találtunk sehol, viszont három író is megörökítette alakját.

Ezeket a köteteket állítottuk ki „portré” gyanánt.

BA: Illetve ott a sírja, aminek Az ajtó című regényben is fontos szerepe van. Emerenc egy Taj Mahalt – ahogy Szabó Magda gúnyolódik rajta többször – építtet magának és családjának. A valóságban Szőke Julianna Szabó Magdával és Szobotka Tiborral nyugszik egy sírban. A nevét azonban nem lehet kiírni, mert a két író nyughelye védett sír.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv recenzió

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.
Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.