Könyv

Ők kapják idén a Déry Tibor-díjat

2022.11.04. 09:50
Ajánlom
Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Sallai Katalin Krisztina és Schein Gábor vehetik át a magyar irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező, nem állami elismerését. A díj különlegessége, hogy nemcsak művészi, hanem irodalomtörténeti-elméleti és kritikai teljesítményeket is jutalmaznak vele.

A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében idén négy szerző részesült – közölte a Déry Tibor Alapítvány. Mint írták, a Déry-díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. Az elismerés ugyanis pénzjutalommal jár, amelynek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után járó jogdíjak összegét is. A díj egyúttal emléket is állít az írónak, akinek idén ünnepeltük 128. születési évfordulóját.

DeryDij2015_0054-094000.jpg

Déry Tibor-díj (Fotó/Forrás: Déry Tibor Alapítvány)

A Déry-díjat idén Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Sallai Katalin Krisztina és Schein Gábor kapták,

ezzel olyan alkotók listájához csatlakoztak, mint például Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészekhez, kritikusokhoz és esszéistákhoz, mint Csűrös Miklós, Ferenczy Győző vagy Lengyel András.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia, Ilia Mihály és Keresztesi József.

Závada Pál hangsúlyozta, a Déry Tibor-díj azért is különleges, mert ez a legelső nem állami irodalmi díj, csaknem negyven évvel ezelőtt hozták létre, a kuratórium tagjain kívül senki sem szólhatott bele, hogy kik kaphatják meg. Hozzátette, a korai években olyan szerzőkre figyeltek, akik nem tartoztak a Kádár-rendszer kegyeltjei közé. „Különlegessége még az is, hogy nemcsak írói-költői életműveket jutalmazunk, hanem az irodalomtörténeti-elméleti és kritikai munkásságokat is, valamint a magyar irodalom külföldi népszerűsítőit, vagyis idegen nyelvekre fordítóit – de a magyar nyelv ápolása terén elért eredményeket ugyancsak igyekszünk elismerni” – fogalmazott.

A díjakat november 4-én adják át.

A díjazottakról

Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus a magyar irodalomtudomány művelésében elért kimagasló eredményeiért részesült a díjban. A debreceni születésű díjazott szakterülete a német irodalom magyar recepciója, a magyar szellemtörténeti iskola és a német szellemtudomány; a kortárs magyar próza, különösen Tar Sándor prózája. Könyvei: Az érzékiség dicsérete (2013), Meredek sziklagerincen: Husserl és a válság problémája (2014), Fordított világ (2016), A jereváni rádió (2021), Tar Sándor (2022).

Krusovszky Dénes a magyar irodalom művelésében elért kitűnő eredményeiért veheti át a Déry Tibor-díjat. A szintén debreceni születésű, József Attila-díjas művész első könyve 2006-ban jelent meg Az összes nevem címmel, azóta összesen tizenegy kötete látott napvilágot. Regénye, az Akik már nem leszünk sosem 2019-ben elnyerte a Libri-díj közönségdíját.

Sallai Katalin Krisztina a magyar nyelv művelése és az egyetemes irodalom tanítása jegyében betöltött hivatásának kimagasló gyakorlásáért kapta meg az elismerést. 1984 és 1988 között a budapesti Katona József Ipari Szakközépiskolában tanított, 1998-től pedig egészen 2022 szeptemberéig a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára volt. A tantárgy tanítása mellett 16 éven keresztül volt osztályfőnök, és számos külön tevékenységet vállalt, így például szervezett versfelolvasó délutánokat és interaktív múzeumi foglalkozásokat, érzékenyítő színházi programokat a Baltazár Színházzal együttműködésben, hagyományos színházi előadások látogatását és osztályterem-színházi előadásokat.

Schein Gábor a magyar költészet, széppróza és irodalomtudomány terén elért kimagasló eredményeiért részesült az elismerésben. A József Attila-, Radnóti- és Füst Milán-díjas költő, író, műfordító, esszéista 1969-ben született Budapesten. 1995-ben kezdett az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén oktatni, ahol ma is dolgozik, 2020-tól professzorként. 2006-ban habilitált, 2019-ben megkapta az MTA doktora címet. Az évek során több irodalmi folyóirat szerkesztőjeként is dolgozott. Tíz verseskötete, hat regénye jelent meg a Jelenkor, a Kalligram és a Magvető Kiadónál. Írt gyerekkönyveket, színdarabokat, operalibrettót, elbeszéléseket. Könyvei angolul, németül, franciául, spanyolul, bolgárul, szerbül, szlovénül és románul jelentek meg. Ő maga németből és angolból fordít.

Fejléckép: Deczki Sarolta és Krusovszky Dénes (Fotó/Forrás: Balogh Ádám, Chripko Lili / Déry Tibor Alapítvány)

Vámos Miklós: Az én totemállatom a rinó

Kapcsolódó

Vámos Miklós: Az én totemállatom a rinó

Állandó rovatában Vámos Miklós ezúttal Schein Gábor a Magvető Kiadónál megjelent, Ó, rinocérosz című gyűjteménye kapcsán osztotta meg gondolatait, amelyekre a szerző reagált.

„Ezek az olvasók szabadok, hiszen gyerekek” – Krusovszky Dénes a Lírástudókban

„Ezek az olvasók szabadok, hiszen gyerekek” – Krusovszky Dénes a Lírástudókban

Gyerekkönyvet írt Krusovszky Dénes, akinek megváltozott az élete, mióta apa. Nálunk járt, felolvasott a versekből, és cáfolta a vélekedést, miszerint az írók és a költők akkor fordulnak a gyerekek felé, amikor már nincs jobb ötletük. Szabó T. Anna beszélgetett vele.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Vámos Miklós legújabb könyve egy coming out

Az Athenaeum Kiadó Karcsú Könyvek-sorozatában megjelent Kerülő a kiközösítés, a befogadás és a szolidaritás témakörében íródott, tudtuk meg Vámos Miklóstól a kötet március 3-án, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott bemutatóján.
Vizuál

Méregdrága szecesszió – a világ legértékesebb Zsolnay kerámiái a Virág Judit Galériában

Először láthatja a nagyközönség Virág Judit és Törő István három évtizeden át gyűjtött Zsolnay magángyűjteményét – ráadásul ingyen. Száznál is több szecessziós műremek, a világ legdrágább Zsolnay kerámiái mutatkoznak be március 6-tól április 19-ig a Virág Judit Galériában.
Tánc

Ez Budapest „kötelező” kulturális programja a The Guardian szerint – ne hagyd ki Te se!

Minden érzékre ható élményt nyújt Európa legnagyobb immerzív színházi produkciója a Millenárison. A Walk My World hatezer négyzetméteres előadóterében, artisták és táncosok keltik életre a mitikus történetet.
Klasszikus

Elhunyt Mali István

A klarinétművész életének 77. évében hunyt el. Munkássága során a Magyar Állami Operaház zenekari igazgatójaként, valamint a Nemzeti Filharmonikusok Zenekar menedzsereként is dolgozott.  
Zenés színház

Össznépi coming-of-age – SICC Production: Velem mindig történik valami

A nézői közelség, a kamara-környezet ellenére iszonyat lazák ezek a srácok, összeszokottan dolgoznak, lendülettel, élettel. Formabontó, mondhatni, de valójában a Velem mindig történik valami semmilyen színházi szabályt nem rúg föl, csak kimaxolja saját lehetőségeit. Kritika.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós legújabb könyve egy coming out

Az Athenaeum Kiadó Karcsú Könyvek-sorozatában megjelent Kerülő a kiközösítés, a befogadás és a szolidaritás témakörében íródott, tudtuk meg Vámos Miklóstól a kötet március 3-án, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott bemutatóján.
Könyv ajánló

Krasznahorkai László és Bereményi Géza munkásságát ünneplik a Tavaszi Margón

Bereményi Géza és Krasznahorkai László művei mellett a legfrissebb vers- és prózamegjelenésekkel találkozhatnak az irodalomrajongók a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon április 9. és 11. között.
Könyv magazin

Beleolvasó – Grecsó Krisztián: Ott maradtok egymásnak

A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. Olvass bele a kötetbe!
Könyv podcast

„Beethoven megváltoztatta az egész világot” – Győriványi Ráth György a Lírástudók vendége

Nemcsak muzsikusoknak, hanem bátor zenehallgatóknak is ajánlja új könyvét Győriványi Ráth György, aki az íróasztalnál végzett kutatómunka után és négy évtized karmesteri tapasztalatával mesél és oktat Beethoven szimfóniáiról.
Könyv ajánló

Hogyan vált a figyelem a világ legveszélyeztetettebb erőforrásává? – megjelent magyarul a Szirének csábítása

Miért érezzük úgy nap mint nap, hogy szétszórtak, túlingereltek és mégis üresek vagyunk? Hogyan lett a figyelem – ez a láthatatlan, mégis legszemélyesebb erőforrásunk – a 21. század legkeményebb hatalmi harcának tárgya? Chris Hayes könyve, a Szirének csábítása azt állítja: nem az adat az új olaj, hanem a figyelem.