Könyv

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

2019.10.10. 13:10
Ajánlom
Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.

A 2018-ban nem kiosztott, most utólag odaítélt díjat Olga Tokarczuk lengyel szerző kapta a laudáció szerint “az elbeszélőerejű képzeletéért, ami az enciklopédikus szenvedélyével együtt a határok átlépését életformaként mutatja be".

Olga Tokarczuk 1962-ban született a lengyelországi Sulechówban, jelenleg Wrocławban él. A szülei tanárok voltak, az édesapja emellett az iskola könyvtárosa volt, így gyakorlatilag mindent elolvasott a könyvtárban, amire rá tudta tenni a kezét. Ekkor alakult ki az irodalmi ízlése. A Varsói Egyetemen hallgatott pszichológiát, majd 1993-ban mutatkozott be íróként a Podróz ludzi Księgi (‘The Journey of the Book-People’) című kötetével. Az igazi áttörést a harmadik regénye, az 1996-ban megjelent Prawiek i inne czasy’(‘Primeval and Other Times’) hozta meg számára. A könyv az 1989 utáni lengyel irodalom szép példája, ami ellene megy a morális ítéletnek és nem hajlandó megmutatni a nemzet lelkiismeretét. Ehelyett a művei a képzelőerő hihetetlen adományát mutatják, amit a művészi kifinomultság magas foka kísér.

Tokarczuk magnum opusa a 2014-ben kiadott Księgi Jakubowe’ (‘The Books of Jacob’) című történeti regény. Ebben a szerző váltogatja a műfajt és a hangnemet. Több évnyi történelmi kutatómunka előzte meg a kötet megírását. Tokarczuk ebben a könyvében megmutatta a regénynek azt a képességét, hogy olyasmit is bemutasson, ami szinte túl van az emberi megértésen. 

Magyarul megjelent kötetei: Őskor és más idők, Nappali ház, éjjeli ház, Az Őskönyv nyomában, Bizarr történetek, Sok dobon játszani.

nobel1-130917.jpg

Nyertesek 2018, 2019 (Fotó/Forrás: Svéd Királyi Akadámia)

A 2019-es díjazott pedig Peter Handke oszták szerző "meghatározó munkájáért, ami nyelvi találékonysággal fedezi fel az emberi tapasztalatok határvidékeit és különlegességeit."

Peter Handke 1942-ben született egy Griffen nevű faluban, Dél-Ausztriában. Ugyanott, ahol édesanyja, a szlovén kisebbségi felmenőkkel rendelkező Maria. 1961-től a Grazi Egyetemen hallgatott jogot, de néhány évvel később megszakította tanulmányait, amikor 1966-ban megjelent bemutatkozókötete, a Die Hornissen. Ezzel és a ‘Publikumsbeschimpfung’ (‘Offending the Audience’) című darabjával rajtahagyta kézjegyét az irodalmon.

Az elmúlt ötven évben számos kötetet adott ki különböző műfajokban és az egyik legbefolyásosabb íróvá vált a második világháború utáni Európában. Életművében regények, esszék, drámai munkák és forgatókönyvek egyaránt szerepelnek. Műveit erős felfedezési vágy hatja át, illetve hogy ezeket a felfedezéseket új irodalmi kifejezésmóddal keltse életre.

Magyarul megjelent kötetei: Vágy nélkül, boldogtalan, A kapus félelme tizenegyesnél, Az ismétlés, Kaspar, Végre egy kínai, Gyerektörténet.

Jelölésre az akadémia tagjai, illetve a hasonló profillal rendelkező szervezetek tagjai jogosultak, irodalommal és nyelvekkel foglalkozó professzorok, korábbi Nobel-díjasok és az országuk irodalmát képviselő írószervezetek elnökei. A díjra maga a jelölési folyamat is meglehetősen hosszú: január 31-ig kell beérkezniük a javaslatoknak, amik mellé ildomos indoklást is mellékelni. Senki nem jelölheti saját magát, vagyis a Nobelre nem lehet kvázi jelentkezni. Az Akadémia adatai szerint évente átlagosan 350 jelölés érkezik a testülethez. Ezeket a bizottság áprilisig vizsgálja meg, amikor is felterjeszt az akadémia elé egy húsz nevet tartalmazó szűkített listát. Mielőtt pedig az akadémikusok nyaralni mennének ezt is tovább szűkítik öt névre. 

Októberben pedig kiválasztják azt az egy szerzőt, akinek odaítélik az elismerést. Ahhoz, hogy az erről döntő szavazás érvényes legyen, a jelöltnek a szavazatok több, mint felét meg kell szereznie. Magát a díjat a december 10-i ceremónián veheti át a nyertes.

nobeldijatado-224742.jpg

A Nobel-díj átadó felülnézete, Stockholm Concert Hall, 2017. dec. 17. (Fotó/Forrás: Nobel Media AB )

A megalapozott találgatásokat megnehezíti, hogy a Nobel-díjat odaítélő Svéd Királyi Akadémia teljes titokban tartja nemcsak az aktuális esélyeseket, de az elmúlt ötven év jelöltjeinek - illetve a nominálóknak - a névsorát is.

Sőt, ez a szabály nemcsak a mezei halandókra, de még az akadémia tagjaira is vonatkozik. Az 1968 előtti jelölteket az akadémikusok már kutathatják, de külsősök ezt sem.  

Válságban az Akadémia

A Svéd Királyi Akadémiának rázós évei voltak az irodalmi bizottság miatt. A lavina Katarina Frostenson költőnő, akadémiai tag és férje, Jean-Claude Arnault kulturális menedzser kapcsán indult el. A férfit 11 nő vádolta meg szexuális zaklatással, egy pedig nemi erőszakkal. Emiatt a svéd bíróság két év szabadságvesztésre ítélte. A férfit megvádolták azzal is, hogy felesége pozícióját kihasználva a Svéd Akadémiával finanszíroztatta saját kulturális vállalkozását. Az Akadémia belső vizsgálata feltárta, hogy Arnault – akit az akadémia nem hivatalos, tizenkilencedik tagjának becéztek – 1996-tól hét alkalommal, még a díjazottak bejelentése előtt kiszivárogtatta a Nobel-díjasok nevét.

Az ügy az Akadémia belső válságához vezetett, a tagok egy része lemondott, illetve lemondásra szólították fel Katarina Frostensont. A Svéd Akadémia tagjait az eredeti szabályok szerint élethosszig választják meg. ez már korábban is okozott gondokat, ugyanis előfordult, hogy egy tagnak egész egyszerűen nem volt kedve részt venni a munkában és nem járt be. Ettől függetlenül a tagsága megmaradt és csak az elhunyta után jelölhettek új tagot a helyére.

A történtek hatására azonban ezen változtattak: ezután a tagoknak lehetőségük van a tagságról való lemondásra. Frostenson végül közös megegyezéssel távozott a testületből. "25 éves értékes munkájáért" pedig 12 ezer 875 koronás havi juttatást biztosítanak a számára az akadémiától bérelt lakása költségein kívül.

Ennek tudatában tehát a különféle esélylatolgatások inkább pletykákon alapulnak. Régóta emlegetik a díj kapcsán Ljudmila Ulickaja orosz írónőt, Maryse Condé, guadeloupe-i regényírót, illetve A szolgálólány meséjével az utóbbi években sztárrá emelkedő Margaret Atwoodot. Tovább növeli a fenti szerzők esélyeit, hogy Anders Olsson, a bizottság elnöke leszögezte, biztos abban, hogy képesek újrapozicionálni az elismerést és elkerülni a korábban kialakult Európa-központú és férfiak által dominált képet.

A Nobel elnyerő utolsó két szerző ugyanis Kazuo Ishiguro és Bob Dylan, két angolul alkotó férfi.

A Nobel-díj története során 114 szerző részesült az elismerésben, közülük mindössze 14 volt nő.

"A zsűrinek tágítania kell a látókörét" - fogalmazott Olsson. "A korábbi, Európa-centrikus szemlélet helyett az egész világon keressük az alkotókat. Most olyan sok remek női szerző alkot. Így reméljük, hogy a díj maga és az odaítélés folyamata is szélesebb skálán fog mozogni a jövőben" – vázolta a változásokat az elnök. Abban reménykednek, hogy így sikerül visszaállítani a díj presztízsét. 

A kilenc millió svéd koronával járó elismerésben az az író részesül Alfred Nobel eredeti szándéka szerint, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”

A fentieken kívül nagy esélyesnek számít Krasznahorkai László, a lengyel Olga Tokarczuk, ahogy az örök jelöltek Haruki Murakami és Ngugi wa Thiong’o.

Míg a legtöbben a kisebbségiekre és a nőkre fogadnak, akadnak, akik az angol nyelvű alkotókat sem írták le teljesen. Szóba került Neil Gaiman neve, de Margaret Atwoodé is.

A brit nicerodds oldal adatai alapján legesélyesebbnek a kanadai Anne Carsont tartják, őt követi a tavaly alternatív Nobelt elnyerő Maryse Condé, és  Olga Tokarczuk.

A negyedik helyen holtversenyben Can Xue, Haruki Murakami, Ljudmila Ulickaja és Ngugi Wa Thiong'o tartózkodik. Az ötödik helyen Krasznahorkai és Nádas Péter áll, mellettük Margaret Atwood, Marilynne Robinson és Adunis – latolgat a Hvg.

A Litera minden évben részt vesz a latolgatásban, a legesélyesebb írókról portrékat jelentetünk meg, melyek dossziénkban olvashatóak. Úgyhogy lehet találgatni, ki az a két író, költő, akinek nevét október 10-én kimondja a Svéd Akadémia képviselője: Joyce Carol Oates, Javier Marías, Claudio Magris, Milan Kundera, Margaret Atwood, Ámosz Oz, Chimamanda Ngozi Adichie, Don DeLillo, Adam Zagajewski, Philip Roth, Ismail Kadare, Murakami Haruki, Adonis, Ngũgĩ wa Thiong’o, esetleg Nádas Péter vagy Krasznahorkai László?

Egyes szakmabeliek a kettős díjátadót már a Nobel-díj lassú leépülésének jelenként értékelik.

A Svéd Akadémia hitelvesztését pedig nemcsak a költőnőhöz és férjéhez kötik, hanem az is közre játszott benne, ahogy a testület kezelte a tagjai ügyét. Ezért időre van szükség, amíg a bizalom és a tisztelet visszaáll.

(via The Guardian, litera.hu, nobelprize.org)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Plusz

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv nobel-díj

Peter Handke "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia döntését

A 2019-es irodalmi Nobel-díjas Peter Handke osztrák írót meglepte az elismerés, és "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia csütörtöki döntését, amely a munkássága és a nyilatkozatai által kiváltott "megannyi vita után" neki ítélte a díjat.
Könyv hír

Fehér Boldizsár a Margó-díjas

Idén már ötödik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti.
Könyv hír

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.
Könyv interjú

Gerald Durrell számára nem létezett túl kicsi vagy jelentéktelen állat

Először tartott előadást Budapesten Lee Durrell, az 1995-ben elhunyt zoológus, Gerald Durrell kutatótársa és felesége, akivel együtt írták az itthon is népszerű Az amatőr természetbúvár című könyvet. Lapunknak adott exkluzív interjújában mesélt a Jersey Állatkert jelenlegi lakóiról és az anyagi gondjairól, Gerry örökségéről és Korfuról.
Könyv gyász

Elhunyt Dobozi Eszter költő

Hosszú betegség után, hatvannégy éves korában elhunyt Dobozi Eszter József Attila-díjas költő, író, a Forrás folyóirat szerkesztője – tette közzé a Hiros.hu kecskeméti hírportál.