Könyv

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

2019.10.10. 13:10
Ajánlom
Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.

A 2018-ban nem kiosztott, most utólag odaítélt díjat Olga Tokarczuk lengyel szerző kapta a laudáció szerint “az elbeszélőerejű képzeletéért, ami az enciklopédikus szenvedélyével együtt a határok átlépését életformaként mutatja be".

Olga Tokarczuk 1962-ban született a lengyelországi Sulechówban, jelenleg Wrocławban él. A szülei tanárok voltak, az édesapja emellett az iskola könyvtárosa volt, így gyakorlatilag mindent elolvasott a könyvtárban, amire rá tudta tenni a kezét. Ekkor alakult ki az irodalmi ízlése. A Varsói Egyetemen hallgatott pszichológiát, majd 1993-ban mutatkozott be íróként a Podróz ludzi Księgi (‘The Journey of the Book-People’) című kötetével. Az igazi áttörést a harmadik regénye, az 1996-ban megjelent Prawiek i inne czasy’(‘Primeval and Other Times’) hozta meg számára. A könyv az 1989 utáni lengyel irodalom szép példája, ami ellene megy a morális ítéletnek és nem hajlandó megmutatni a nemzet lelkiismeretét. Ehelyett a művei a képzelőerő hihetetlen adományát mutatják, amit a művészi kifinomultság magas foka kísér.

Tokarczuk magnum opusa a 2014-ben kiadott Księgi Jakubowe’ (‘The Books of Jacob’) című történeti regény. Ebben a szerző váltogatja a műfajt és a hangnemet. Több évnyi történelmi kutatómunka előzte meg a kötet megírását. Tokarczuk ebben a könyvében megmutatta a regénynek azt a képességét, hogy olyasmit is bemutasson, ami szinte túl van az emberi megértésen. 

Magyarul megjelent kötetei: Őskor és más idők, Nappali ház, éjjeli ház, Az Őskönyv nyomában, Bizarr történetek, Sok dobon játszani.

nobel1-130917.jpg

Nyertesek 2018, 2019 (Fotó/Forrás: Svéd Királyi Akadámia)

A 2019-es díjazott pedig Peter Handke oszták szerző "meghatározó munkájáért, ami nyelvi találékonysággal fedezi fel az emberi tapasztalatok határvidékeit és különlegességeit."

Peter Handke 1942-ben született egy Griffen nevű faluban, Dél-Ausztriában. Ugyanott, ahol édesanyja, a szlovén kisebbségi felmenőkkel rendelkező Maria. 1961-től a Grazi Egyetemen hallgatott jogot, de néhány évvel később megszakította tanulmányait, amikor 1966-ban megjelent bemutatkozókötete, a Die Hornissen. Ezzel és a ‘Publikumsbeschimpfung’ (‘Offending the Audience’) című darabjával rajtahagyta kézjegyét az irodalmon.

Az elmúlt ötven évben számos kötetet adott ki különböző műfajokban és az egyik legbefolyásosabb íróvá vált a második világháború utáni Európában. Életművében regények, esszék, drámai munkák és forgatókönyvek egyaránt szerepelnek. Műveit erős felfedezési vágy hatja át, illetve hogy ezeket a felfedezéseket új irodalmi kifejezésmóddal keltse életre.

Magyarul megjelent kötetei: Vágy nélkül, boldogtalan, A kapus félelme tizenegyesnél, Az ismétlés, Kaspar, Végre egy kínai, Gyerektörténet.

Jelölésre az akadémia tagjai, illetve a hasonló profillal rendelkező szervezetek tagjai jogosultak, irodalommal és nyelvekkel foglalkozó professzorok, korábbi Nobel-díjasok és az országuk irodalmát képviselő írószervezetek elnökei. A díjra maga a jelölési folyamat is meglehetősen hosszú: január 31-ig kell beérkezniük a javaslatoknak, amik mellé ildomos indoklást is mellékelni. Senki nem jelölheti saját magát, vagyis a Nobelre nem lehet kvázi jelentkezni. Az Akadémia adatai szerint évente átlagosan 350 jelölés érkezik a testülethez. Ezeket a bizottság áprilisig vizsgálja meg, amikor is felterjeszt az akadémia elé egy húsz nevet tartalmazó szűkített listát. Mielőtt pedig az akadémikusok nyaralni mennének ezt is tovább szűkítik öt névre. 

Októberben pedig kiválasztják azt az egy szerzőt, akinek odaítélik az elismerést. Ahhoz, hogy az erről döntő szavazás érvényes legyen, a jelöltnek a szavazatok több, mint felét meg kell szereznie. Magát a díjat a december 10-i ceremónián veheti át a nyertes.

nobeldijatado-224742.jpg

A Nobel-díj átadó felülnézete, Stockholm Concert Hall, 2017. dec. 17. (Fotó/Forrás: Nobel Media AB )

A megalapozott találgatásokat megnehezíti, hogy a Nobel-díjat odaítélő Svéd Királyi Akadémia teljes titokban tartja nemcsak az aktuális esélyeseket, de az elmúlt ötven év jelöltjeinek - illetve a nominálóknak - a névsorát is.

Sőt, ez a szabály nemcsak a mezei halandókra, de még az akadémia tagjaira is vonatkozik. Az 1968 előtti jelölteket az akadémikusok már kutathatják, de külsősök ezt sem.  

Válságban az Akadémia

A Svéd Királyi Akadémiának rázós évei voltak az irodalmi bizottság miatt. A lavina Katarina Frostenson költőnő, akadémiai tag és férje, Jean-Claude Arnault kulturális menedzser kapcsán indult el. A férfit 11 nő vádolta meg szexuális zaklatással, egy pedig nemi erőszakkal. Emiatt a svéd bíróság két év szabadságvesztésre ítélte. A férfit megvádolták azzal is, hogy felesége pozícióját kihasználva a Svéd Akadémiával finanszíroztatta saját kulturális vállalkozását. Az Akadémia belső vizsgálata feltárta, hogy Arnault – akit az akadémia nem hivatalos, tizenkilencedik tagjának becéztek – 1996-tól hét alkalommal, még a díjazottak bejelentése előtt kiszivárogtatta a Nobel-díjasok nevét.

Az ügy az Akadémia belső válságához vezetett, a tagok egy része lemondott, illetve lemondásra szólították fel Katarina Frostensont. A Svéd Akadémia tagjait az eredeti szabályok szerint élethosszig választják meg. ez már korábban is okozott gondokat, ugyanis előfordult, hogy egy tagnak egész egyszerűen nem volt kedve részt venni a munkában és nem járt be. Ettől függetlenül a tagsága megmaradt és csak az elhunyta után jelölhettek új tagot a helyére.

A történtek hatására azonban ezen változtattak: ezután a tagoknak lehetőségük van a tagságról való lemondásra. Frostenson végül közös megegyezéssel távozott a testületből. "25 éves értékes munkájáért" pedig 12 ezer 875 koronás havi juttatást biztosítanak a számára az akadémiától bérelt lakása költségein kívül.

Ennek tudatában tehát a különféle esélylatolgatások inkább pletykákon alapulnak. Régóta emlegetik a díj kapcsán Ljudmila Ulickaja orosz írónőt, Maryse Condé, guadeloupe-i regényírót, illetve A szolgálólány meséjével az utóbbi években sztárrá emelkedő Margaret Atwoodot. Tovább növeli a fenti szerzők esélyeit, hogy Anders Olsson, a bizottság elnöke leszögezte, biztos abban, hogy képesek újrapozicionálni az elismerést és elkerülni a korábban kialakult Európa-központú és férfiak által dominált képet.

A Nobel elnyerő utolsó két szerző ugyanis Kazuo Ishiguro és Bob Dylan, két angolul alkotó férfi.

A Nobel-díj története során 114 szerző részesült az elismerésben, közülük mindössze 14 volt nő.

"A zsűrinek tágítania kell a látókörét" - fogalmazott Olsson. "A korábbi, Európa-centrikus szemlélet helyett az egész világon keressük az alkotókat. Most olyan sok remek női szerző alkot. Így reméljük, hogy a díj maga és az odaítélés folyamata is szélesebb skálán fog mozogni a jövőben" – vázolta a változásokat az elnök. Abban reménykednek, hogy így sikerül visszaállítani a díj presztízsét. 

A kilenc millió svéd koronával járó elismerésben az az író részesül Alfred Nobel eredeti szándéka szerint, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”

A fentieken kívül nagy esélyesnek számít Krasznahorkai László, a lengyel Olga Tokarczuk, ahogy az örök jelöltek Haruki Murakami és Ngugi wa Thiong’o.

Míg a legtöbben a kisebbségiekre és a nőkre fogadnak, akadnak, akik az angol nyelvű alkotókat sem írták le teljesen. Szóba került Neil Gaiman neve, de Margaret Atwoodé is.

A brit nicerodds oldal adatai alapján legesélyesebbnek a kanadai Anne Carsont tartják, őt követi a tavaly alternatív Nobelt elnyerő Maryse Condé, és  Olga Tokarczuk.

A negyedik helyen holtversenyben Can Xue, Haruki Murakami, Ljudmila Ulickaja és Ngugi Wa Thiong'o tartózkodik. Az ötödik helyen Krasznahorkai és Nádas Péter áll, mellettük Margaret Atwood, Marilynne Robinson és Adunis – latolgat a Hvg.

A Litera minden évben részt vesz a latolgatásban, a legesélyesebb írókról portrékat jelentetünk meg, melyek dossziénkban olvashatóak. Úgyhogy lehet találgatni, ki az a két író, költő, akinek nevét október 10-én kimondja a Svéd Akadémia képviselője: Joyce Carol Oates, Javier Marías, Claudio Magris, Milan Kundera, Margaret Atwood, Ámosz Oz, Chimamanda Ngozi Adichie, Don DeLillo, Adam Zagajewski, Philip Roth, Ismail Kadare, Murakami Haruki, Adonis, Ngũgĩ wa Thiong’o, esetleg Nádas Péter vagy Krasznahorkai László?

Egyes szakmabeliek a kettős díjátadót már a Nobel-díj lassú leépülésének jelenként értékelik.

A Svéd Akadémia hitelvesztését pedig nemcsak a költőnőhöz és férjéhez kötik, hanem az is közre játszott benne, ahogy a testület kezelte a tagjai ügyét. Ezért időre van szükség, amíg a bizalom és a tisztelet visszaáll.

(via The Guardian, litera.hu, nobelprize.org)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Jazz/World

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Hogy nézett ki Balzac igazából?

A híres francia írót, a Goriot apó és az Emberi színjáték szerzőjét szenvedélyesen foglalkoztatta az akkor igen újnak számító módszer, mellyel a valóságot lehetett rögzíteni. Így róla is készült dagerrotípia.
Könyv hír

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Könyv hír

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Könyv ajánló

Online követhető a Libri 2022-es díjátadó gálája

49 kiadó 150 kiadványa indult 2022-ben a Libri irodalmi díjért. A pályaművekről egy 189 tagú, művészekből és közéleti személyiségekből álló bizottság végezte az előválogatást, s szavazataik alapján állt össze a döntős magyar irodalmi alkotások tízes listája. Az online díjátadó 2022. május 19-én, 19 órakor kezdődik.
Könyv hír

Magyarul is olvasható lesz a Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regénye

A 2021-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett zanzibári író műve, az Utóéletek az Európa Könyvkiadó gondozásában, Neset Adrienn fordításában jelenik meg.