Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)
Závada Pál új könyvének hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében.
Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, '44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain.
Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp. A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer „árnyvezérként” – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie.
A maga tradícióira is reflektáló regényt keresztszálakként szövik át a vonatkozó időkhöz és helyekhez kötődő emlékezetes események, eszmék és alakok – élükön például a legendás szerkesztővel, Réz Pállal.
Az Apfelbaum rímtelen strófákból épül fel. A forma kapcsán Závada Pál a Líra Könyvklub magazinnak adott interjúban elmondta: „A sorok drámai jambusos építkezését (a hatodfeles és ötös, vagyis a 11 és 10 szótagos sorok váltakozását) a klasszikus drámaírók, illetve Madách nyomán követtem már a kezdettől. De rövidesen már nem darabot írtam, hanem regényt – viszont továbbra is kötött formában. Merthogy ennek a műfaja jambikus sorokba tördelt epika, vagyis verses regény lett, egyfajta eposz. Amelynek tagolását – további tradíciókat követve – a 14 soros versszakok adják, 7 fejezeten át.”
Ezen a munkán nagyobbrészt a járvány bezártságában dolgoztam, vagyis elég időm és figyelmem nyílt arra, hogy próbálgassam a ritmikus lüktetést, meg hogy számoljam a szótagokat is úgy, mint pulóvert kötő nagyanyám hajdan a szemeket.
„Az Apfelbaum esetében (…) újdonság az, hogy időnként beleszól a történetbe (vagy kiszól belőle) egy vélhetően szerzői hang – de minthogy nem árulhatom el, „igazat” beszél-e, maradjunk az elbeszélői hangnál. Viszont ezeknek az így közbeszúrt eseteknek én csak a tanúja vagyok, hiszen a lényeg az, hogy kik és hogyan lesznek az ilyen múlt-feltámasztáskor fölidézve. Talán kiderül majd az olvasóknak, hogy miért irányul itt különös figyelem például a név szerint fölsorakozó eltávozottakra – az enyéim halottaira –, kezdve a legelső mondatban említetteken.”
A kötet filozófiai utalásairól és kötődéseiről beszélget a Mesterkurzus sorozatban Szegő János, a Magvető szerkesztője és Radnóti Sándor irodalomtörténész április 21-én 18 órától a Magvető és a Líra Könyv Facebook oldalán.
Online mesterkurzus Závada Pál legújabb, verses regénye kapcsán (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)
Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin
Magvető Kiadó
Megjelenés: 2022. március 17.
A regény megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva. >>>
Fejléckép: Závada Pál (fotó: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház)
hírlevél
