Könyv

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Interjú Dragomán Györggyel
2018.07.05. 09:05
Ajánlom
Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

November óta heti rendszerességgel jelennek meg tudományos-fantasztikus novellái a Qubit online portálon. Mennyire új ez az irány önnek?

Életem második megjelent írása rögtön egy olyan novella volt, amit sci-fiként is lehet értelmezni. Egy európai uniós csatlakozással kapcsolatos antológiába írtam. A történetben medveháton csempésznek át embereket high-tech határokon. Elég jövőbe látónak bizonyult. Sok írásomban felbukkannak szürreális vagy futurisztikus elemek. Amikor a Qubit megtalált az ötlettel, örültem, hogy van hova adnom ezeket a szövegeket, amiket amúgy is írok.

A hetvenes évekbeli virágkora után mintha ismét felfutóban lenne a sci-fi.

Europe_a_Prophecy_copy_D_object_1_Bentley_1_Erdman_i_Keynes_i_British_Museum-085454.jpg

William Blake: Az öreg korú (The Ancient of Days), 1794, British Museum, London (Fotó/Forrás: William Blake)

Olyankor érdekesek ezek a szövegek, amikor a világ bizonytalan helyzetben van, nem világos a jövő.

Érdekes látni a vágyat a disztópiákra, milyen intenzíven olvassák őket az emberek, a demokráciák milyen élvezettel ijesztgetik saját magukat ezekkel a diktatúraképekkel.

Talán a történelmi bizonytalanság jelenik meg ezekben a szövegekben, vagy a világfolyamatokkal magyarázható, hogy több figyelem terelődik rájuk.

Előfordulhat, hogy ezekből a novellákból is összeáll egy könyv, ahogy a Népszabadságban megjelent tárcákból?

A Máglya volt ilyen: azokból a pici darabokból, amiket itt-ott közöltem, senki sem értette, hogyan lesz könyv. Ezért is közlök újra részleteket a regényből a Facebookon és a honlapomon. Ilyenkor mindenki megdöbben, hogy már olvasta a könyvet, de akkor nem figyelt oda erre a kis részre. Az, hogy vége van egy szövegnek, arra készteti az embert, hogy levegőt vegyen, és végiggondolja azt, amit olvasott. Érdekes látni, hogy a kis szövegek önállóan hogy működnek. Nagyon érdekel a kis szöveg–nagy szöveg viszony. Meghatározza azt, amit csinálok. A regényeim is épülnek fel így. A Máglya mellett az A fehér király részeit is publikáltam lapokban, mielőtt megjelent volna a könyv.

Az online olvasók később a könyveit is megveszik?

Sokan félnek belefogni egy kortárs irodalmi könyvbe, de ha eléjük kerül egy ilyen írás, abba beleolvasnak, úgy nem annyira ijesztő. Ez online is működik. A Máglyából közöltem részleteket a honlapomon, és ettől nem valószínű, hogy kevesebb könyvem fogy. Ne hazudjunk magunknak: aki el akar lopni egy könyvet, az el is lopja! Sőt, én magam is kapok olyan leveleket, hogy letöltötték a könyvemet, de megbánták, és küldenének pénzt.

A Facebookja és a honlapja alapján úgy tűnik, modern felfogása van az író szerepről. Online is kapcsolatot tart a közönségével. Ez szükséges vagy természetes?

A honlapom elég aktívan működik. Abban hiszek, hogy manapság, amikor napilapok szűnnek meg, sajnos az embernek magának kell magát archiválni, mert különben eltűnik a netről. A facebookozást játéknak fogom fel, ez nem függ össze az írói szereppel. Írni egész más, itt csak az írásaimat teszem ki újra. Kalendáriumként kezelem, ahol az arra alkalmas szövegek megjelennek. Az írás az énkiterjesztésnek a része, ha lennének irodalmat közlő napilapok, akkor ezt nem csinálnám.

Színpadon a kultúra arcai

Dragomán György és Fáy Miklós (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az online jelenlét része lett az életnek. Azt szeretem benne, hogy az írások élnek: újra felbukkanhatnak, fontosakká válhatnak. Emellett egy író számára nehezen kezelhető az online jelenlét. Nem twitterezek, mert amikor először beléptem a Twitterre, akkor megkérdezte, hogy „Szeretné-e tudni, mit csinálnak a barátai épp most?” – pont ez az, amit egy író nem szeretne tudni.

Írni úgy lehet, ha az ember ül a szobájában, és nem tud semmiről, csak azzal foglalkozik, amit ír. Emiatt sok író újra kézzel ír.

Létezik egy Freedom nevű szoftver, ami kikapcsolja az internetet – ezt írókkal reklámozzák. Én is nagy Freedom-rajongó vagyok, 6 éve használom. Az írás magányos tevékenység. Az olvasókkal tartott szoros kapcsolat egyáltalán nem segít ebből a szempontból.

DragomanGyorgy_foto_ValuskaGabor_-084449.jpg

Dragomán György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

Az olvasók azonban igénylik ezt…

Fontos, hogy lehessen az írásról beszélgetni. Nem biztos, hogy ebben az írónak részt kell vennie.

A saját írásaimról nem szoktam beszélni, mert az benne van az írásban. Azt gondolom, az csalás lenne, ha én megpróbálnék még a pályán kívülről is magyarázni. Ott a papír, ott a toll, nekem ezekkel kell elmondanom azt, amit akarok.

Ez a szerző halála – vagyis az olvasó ne a szerző szándékait kutassa, hanem értelmezze szabadon az olvasottakat?

Ebből a szempontból igen, illetve a szerző írjon mást, ne magyarázza a bizonyítványát. Lehet mesélni arról, hogyan írt az ember, de megmagyarázni nem érdemes. Ha nem működik magában, akkor nem működik. Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam, de nem foglalok állást.

Ha írunk valamit, az entitássá válik. A jó regény, az egy lény, akivel viszonyban vagyunk, akitől dolgokat kérdezünk, és ő válaszol.

A szerzővel a 2011-ben alapított Margó Irodalmi Fesztivál kapcsán beszélgettünk. Az Ünnepi Könyvhetet kísérő nyári Margó a kortárs magyar írók fesztiválja, az őszi a külföldi szerzőkre koncentrál.

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Dragomán György: Nem a könyvek drágák, mi keresünk keveset

Dragomán György: Nem a könyvek drágák, mi keresünk keveset

„Szinte mindenki, aki könyvre költ, erején felül támogatja ezzel a magyar kultúrát” – írja Dragomán György, aki szerint arányaiban négyszer annyit fizetünk egy könyvért, mint a nyugatiak. Így van?

Színpadon a kultúra arcai – beszélgetés a New York Kávéházban

Színpadon a kultúra arcai – beszélgetés a New York Kávéházban

Thuróczy Szabolcs képes sírni egy jó könyv vagy zenemű hatására, Dragomán György pedig vállaltan nem csapatjátékos, egyvalakinek a véleményét azonban mindig megfogadja. Mindez a KULT50 kiadványhoz kapcsolódó beszélgetésen derült ki a New York Kávéházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Klasszikus

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv recenzió

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.
Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.