Könyv

Őrült Madge, a feminista hercegnő, aki megírta a világ első sci-fijét

2016.09.26. 08:07
Ajánlom
Valószínűleg sokan gondolnák azt, hogy az első sci-fi regényt - és úgy általában a tudományos-fantasztikus történeteket - férfiak írják. Nos, számukra van egy meglepő hírünk: Lady Margaret Cavendish, Newcastle hercegnője írt először ebben a műfajban, méghozzá 1666-ban.

A  hölgy 1623-ban született, arisztokrata volt, aki tudósok körében forgolódott, és a proto-feminizmus, a természetfilozófia és a szociálpolitika úttörőjének számított. Életében húsz könyvet adott ki, és versei, esszéi mellett ő publikálta az egyik első science-fiction regényt, méghozzá 1666-ban The Description of a New World, Called the Blazing World címmel.

Cavendish-Blazing

Cavendish-Blazing

A történetben egy nőt elrabol egy fülig szerelmes kereskedő tengerész, és arra kényszeríti, hogy kövesse őt a tengerre. Egy szélvihar után, amely északra sodorja a hajót, és végez a rajta lévő férfiakkal, a nő átsétál egy kapun az Északi-sarkon, és egy új világban találja magát. A párhuzamos világban a teremtmények érző lények – féreg-emberek, majomemberek, madáremberek és tetűemberek népesítik be a bolygót. Egy nyelvet beszélnek, egy istenben hisznek, és nem háborúznak. Ő lesz az uralkodónőjük, és a másik világból hozott eszközeivel természeti kutatásokat végezve megkérdőjelezi az ott lakók megfigyeléseit.

Cavendish könyvét a női közönségnek címezi “To all Noble and Worthy Ladies” (Minden nemes és tiszteletreméltó hölgynek) - kezdi, majd elmeséli nekik, milyen különös utazás vár rájuk.

Az első rész romantikus, a második rész filozofikus, a harmadik rész fantasztikus.

Cavendish nem csak szórakoztatni akart a regénnyel; a kor népszerű tudományos teóriáit is górcső alá helyezte. A 17. században a tudósok új kérdéseket kezdtek el feltenni arról, hogyan működik a természet; logarlécet, teleszkópot, mikroszkópot használtak, a kutatók állatokat boncoltak, hogy megértsék működésüket. Megkérdőjelezték Isten szerepét. Cavendish-t mindez lenyűgözte. A képzelőerejét használta arra, hogy politikai nézeteit és a tudományos dogmák kigúnyolását irodalmi környezetbe ágyazva adja közre. Cavendish irodalmi világában a lelkek több különböző testben lakoznak, az ember nem értheti meg Istent, a lelkeknek pedig nincs nemük, és a „gondolatok szárnyán utaznak”.

Margaret, Duchess of Newcastle

Margaret, Duchess of Newcastle

Descartes-ot is ismerte

Cavendish az angol polgárháború idején nőtt fel. Gyerekként félénk volt, és pár évig száműzetésben élt több más uralkodóval együtt. Amikor hercegnőként újra visszatért Angliába, a tudományos világba is bejárása lett, ami akkoriban nem volt szokványos a nők körében. Férje, aki szintén érdeklődött a természetfilozófia iránt, támogatta feleségét, és bemutatta őt a kor híres filozófusainak; Thomas Hobbesnak, Robert Boyle-nak vagy René Descartes-nak.

Cavendish volt korának első női természetfilozófusa és tudósa. Szintén ő volt az első nő, akit meghívtak a Brit Királyi Társaságba, amely egy „tudósfórum” volt. (Nem sokára azonban megtiltották a nőknek, hogy tagjai legyenek a társaságnak, és ez a tilalom egészen 1945-ig érvényben volt.) Félénksége ellenére megkérdőjelezte a társadalom nőkről alkotott véleményét, és azt, ahogyan a női nemről vélekednek, amellyel sokak szemében nevetségessé tette magát.

Saját tervezésű ruhákat hordott, és a közvélemény szerint úrihölgy létére túlságosan trágár és szókimondó volt.

Az állatok jogaiért is kiállt, és bírálta a kor társadalmának értékeit, beleértve a folyamatos technológiai haladás iránti megszállottságot. Ezek miatt volt egy gúnyneve is; „Mad Madge”, vagyis "Őrült Madge".

Dimenzióugrás a 17. században

A The Blazing World hat évvel a Brit Királyi Társaság megalakulása után született; Cavendish szereplői a kor népszerű tudományos hiedelmeit kérdőjelezik meg, amelyek alapot szolgáltatnak a tudományos teóriák vizsgálatához. Mindkét főszereplő nő; az egyik a Császárné, a másik a Hercegnő.

Ha egy picit megváltoztatnánk a sztori nyelvezetét, máris egy mai sci-fi történetet kapnánk; amikor a hercegnő belép egy kapun (az angolban portal), most azt mondanánk, hogy egy másik dimenzióba lép át. Cavendish azt írja;

bár még nem ismerték a mágnest, az iránytűt és az órát, a másik világ lakói meg tudták mérni a tenger mélységét egy olyan technológiával, amelyet a könyv megjelenése után 250 évvel fedeztek csak fel.

Ha ez nem lenne elég, Cavendish leír egy olyan kitalált, levegő meghajtású motort, amely túlvilági arany hajókat hajt – a steampunk leírás is nagyban meghaladta Cavendish korát.

A Hercegnő szolgálatába állítja a majomembereket és az egyéb teremtményeket, hogy visszatérve saját hazájába velük és a másik világ technológiai vívmányaival legyőzze az országát fenyegető ellenséget.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Jazz/World

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv recenzió

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.
Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.