A hölgy 1623-ban született, arisztokrata volt, aki tudósok körében forgolódott, és a proto-feminizmus, a természetfilozófia és a szociálpolitika úttörőjének számított. Életében húsz könyvet adott ki, és versei, esszéi mellett ő publikálta az egyik első science-fiction regényt, méghozzá 1666-ban The Description of a New World, Called the Blazing World címmel.
Cavendish-Blazing
A történetben egy nőt elrabol egy fülig szerelmes kereskedő tengerész, és arra kényszeríti, hogy kövesse őt a tengerre. Egy szélvihar után, amely északra sodorja a hajót, és végez a rajta lévő férfiakkal, a nő átsétál egy kapun az Északi-sarkon, és egy új világban találja magát. A párhuzamos világban a teremtmények érző lények – féreg-emberek, majomemberek, madáremberek és tetűemberek népesítik be a bolygót. Egy nyelvet beszélnek, egy istenben hisznek, és nem háborúznak. Ő lesz az uralkodónőjük, és a másik világból hozott eszközeivel természeti kutatásokat végezve megkérdőjelezi az ott lakók megfigyeléseit.
Cavendish könyvét a női közönségnek címezi “To all Noble and Worthy Ladies” (Minden nemes és tiszteletreméltó hölgynek) - kezdi, majd elmeséli nekik, milyen különös utazás vár rájuk.
Az első rész romantikus, a második rész filozofikus, a harmadik rész fantasztikus.
Cavendish nem csak szórakoztatni akart a regénnyel; a kor népszerű tudományos teóriáit is górcső alá helyezte. A 17. században a tudósok új kérdéseket kezdtek el feltenni arról, hogyan működik a természet; logarlécet, teleszkópot, mikroszkópot használtak, a kutatók állatokat boncoltak, hogy megértsék működésüket. Megkérdőjelezték Isten szerepét. Cavendish-t mindez lenyűgözte. A képzelőerejét használta arra, hogy politikai nézeteit és a tudományos dogmák kigúnyolását irodalmi környezetbe ágyazva adja közre. Cavendish irodalmi világában a lelkek több különböző testben lakoznak, az ember nem értheti meg Istent, a lelkeknek pedig nincs nemük, és a „gondolatok szárnyán utaznak”.
Margaret, Duchess of Newcastle
Descartes-ot is ismerte
Cavendish az angol polgárháború idején nőtt fel. Gyerekként félénk volt, és pár évig száműzetésben élt több más uralkodóval együtt. Amikor hercegnőként újra visszatért Angliába, a tudományos világba is bejárása lett, ami akkoriban nem volt szokványos a nők körében. Férje, aki szintén érdeklődött a természetfilozófia iránt, támogatta feleségét, és bemutatta őt a kor híres filozófusainak; Thomas Hobbesnak, Robert Boyle-nak vagy René Descartes-nak.
Cavendish volt korának első női természetfilozófusa és tudósa. Szintén ő volt az első nő, akit meghívtak a Brit Királyi Társaságba, amely egy „tudósfórum” volt. (Nem sokára azonban megtiltották a nőknek, hogy tagjai legyenek a társaságnak, és ez a tilalom egészen 1945-ig érvényben volt.) Félénksége ellenére megkérdőjelezte a társadalom nőkről alkotott véleményét, és azt, ahogyan a női nemről vélekednek, amellyel sokak szemében nevetségessé tette magát.
Az állatok jogaiért is kiállt, és bírálta a kor társadalmának értékeit, beleértve a folyamatos technológiai haladás iránti megszállottságot. Ezek miatt volt egy gúnyneve is; „Mad Madge”, vagyis "Őrült Madge".
Dimenzióugrás a 17. században
A The Blazing World hat évvel a Brit Királyi Társaság megalakulása után született; Cavendish szereplői a kor népszerű tudományos hiedelmeit kérdőjelezik meg, amelyek alapot szolgáltatnak a tudományos teóriák vizsgálatához. Mindkét főszereplő nő; az egyik a Császárné, a másik a Hercegnő.
Ha egy picit megváltoztatnánk a sztori nyelvezetét, máris egy mai sci-fi történetet kapnánk; amikor a hercegnő belép egy kapun (az angolban portal), most azt mondanánk, hogy egy másik dimenzióba lép át. Cavendish azt írja;
bár még nem ismerték a mágnest, az iránytűt és az órát, a másik világ lakói meg tudták mérni a tenger mélységét egy olyan technológiával, amelyet a könyv megjelenése után 250 évvel fedeztek csak fel.
Ha ez nem lenne elég, Cavendish leír egy olyan kitalált, levegő meghajtású motort, amely túlvilági arany hajókat hajt – a steampunk leírás is nagyban meghaladta Cavendish korát.
A Hercegnő szolgálatába állítja a majomembereket és az egyéb teremtményeket, hogy visszatérve saját hazájába velük és a másik világ technológiai vívmányaival legyőzze az országát fenyegető ellenséget.
hírlevél
