Könyv

„Összeurópai tekintély volt” – Így búcsúztatják Konrád Györgyöt a németek

2019.09.15. 17:20
Ajánlom
A német sajtó számos jelentős orgánuma nekrológgal emlékezett meg a hét végén Konrád Györgyről. A Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus szeptember 13-án, pénteken hunyt el.

A Süddeutsche Zeitung című lap idézett Frank-Walter Steinmeier német államfő részvéttáviratából, amely szerint Konrád György "nagy szolgálatot tett nekünk, németeknek" azzal, hogy bátran kiállt hazája demokratizálódása mellett és fellépett az európai megosztottság békés feloldásáért. A német szövetségi elnök az elhunyt özvegyének küldött táviratában hozzátette, hogy Konrád György túlélte a holokausztot és megszenvedte a kommunista diktatúrát hazájában, és így "egészen különleges módon volt szemtanúja az évszázadnak, amelyben oly rettenetes tapasztalatokat szereztek az emberek". A Süddeutsche Zeitung nekrológjában a többi között arról is írt, hogy Konrád György a rendszerváltás után is betöltötte a közösségért felelősséget vállaló polgár és "erkölcsi tekintély" szerepét, mindig felemelte szavát, amikor úgy érezte, hogy veszélybe kerültek az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok.

Konrád György "mintaértelmiségi" volt, és régóta "összeurópai tekintélyként" tartották számon

- írta a liberális müncheni lap, idézve Karl-Markus Gauss német esszéista egyik írását, amelyben a szerző félig tréfásan megjegyezte, hogy Konrád alkalmas lenne az "Európai Egyesült Államok" elnöki tisztségére, ha volna ilyen intézmény.

A konzervatív Die Welt az elhunyt pályafutását összefoglalva kiemelte, hogy egy ilyen életrajz az előző évszázad közepén "szürreális utópiáként" hatott volna, mert Konrád Györgynek  gyermekkorában és ifjúkorában "nem a hosszú és teljes élet volt elrendelve, hanem - mint milliónyi sorstársának - az auschwitzi gázkamrák".  Azonban Konrád György  "minden valószínűségre rácáfolva" szabadságban öregedhetett meg, és - a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnökeként -

vezetője lett egy német akadémiának, amelynek székhelye a zsidódeportálások fő szervezője, Adolf Eichmann egykori irodájától nem messze fekszik - írta a Die Welt.

Hozzátették: Konrád György mindig is ellenezte, hogy holokauszt-túlélőnek nevezzék, mert nem akarta, hogy a tettesek szemszögéből jellemezzék. Kifejtették azt is, hogy időskori munkássága kevésbé "kontúros", viszont ebben a korszakában "liberális politikai kommentátorként" tevékenykedett, és olyan nézeteket hangoztatott a NATO-ról és a háborúról, az EU-ról és Magyarországról, amelyek "nem tették boldoggá sem Orbán Viktort, sem Konrád nyugati rajongóit". A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemelte, hogy Konrád György

"hídépítő volt Kelet és Nyugat között",

és míg a kommunista rendszerben a belső emigrációt választotta, a rendszerváltás után "világszerte befolyásos értelmiségivé vált", akinek különösen Németországban volt tekintélye.

Kifejtették: mostanság távoznak az élők sorából az utolsó, évszázados jelentőségű személyiségek, akik a huszadik század borzalmaiból okulva "kiálltak a népek megbékéléséért", és nem hittek "hamis eszményekben, amelyekkel a bukott ideológiák kecsegtettek". Magyarország különösen sok ilyen személyiséget adott a világnak, köztük Kertész Imrét, Heller Ágnest, Esterházy Pétert és a most elhunyt Konrád Györgyöt - írták. Hozzátették, hogy Konrád György élete utolsó évtizedében súlyos betegsége ellenére továbbra is publikált esszéket és szerepelt a nyilvánosság előtt, aminek révén a közéleti értelmiségi "mintapéldája" lett.

(Fejléckép: Szilágyi Lenke)

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Kapcsolódó

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Hozzátok térek vissza, mert ide tartozom – beszélgetés Hámori Gabriellával

Hámori Gabriella rengeteget forgatott a színház mellett, kipróbálta, milyen kergetni az amerikai álmot, és színpadi játékában is keresi a filmes jelenlétet. Az Örkény Színház Jászai-díjas színművészével készítettünk interjút.
Vizuál

Átadták a 20. Verzió Filmfesztivál díjait

A jubileumi szemlén idén öt kategóriában versenyeztek a filmek. A Nemzetközi versenyben két díjat is osztottak. A fesztivál a nyertes filmekkel a mozikban november 29-ig, online pedig december 10-ig folytatódik.
Vizuál

Hayao Miyazaki új filmjével kezdődik a 21. Anilogue Animációs Filmfesztivál

A hatnapos budapesti szemlén a közönség a legújabb szórakoztató, illetve művészi animációs alkotások legjavát láthatja. A szervezők emellett kisiskolásoknak és kiskamaszoknak szóló versenyprogrammal is várják a családokat.
Vizuál

Rangos németországi fesztiválon díjazták az Elfogy a levegő című magyar filmet 

Moldovai Katalin első mozifilm rendezése, az Elfogy a levegő kapta az ifjúsági zsűri díját a 72. alkalommal megrendezett Mannheim-Heidelberg Nemzetközi Filmfesztiválon.
Vizuál

Ismét hazánkban láthatóak a holokausztot túlélő Bokor Miklós festményei

November 30-án, a Nemes Galériában nyílik meg a Reflexiók című tárlat, ahol hosszú évtizedek után láthatjuk ismét Magyarországon a 2019-ben elhunyt művész munkáit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Vajda Mihály

A Széchenyi-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 88 éves volt. Vajda Mihály munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki.
Könyv ajánló

Aki eposzi magaslatokba emelt egy magyar kisközséget

Oravecz Imre idén töltötte be nyolcvanadik életévét. Több mint ötven esztendőt felölelő költői-írói pályájának egyik legfontosabb érdeme, hogy feltette szülőfaluját, Szajlát a magyar irodalom térképére. A Müpa ünnepi estje előtt négy könyvet ajánlunk tőle.
Könyv ajánló

Az operett bécsi-budapesti vonulatának legizgalmasabb alakjait mutatja be László Ferenc új könyve

A Jaffa Kiadónál megjelent Operettország című kötet átfogó képet kínál az operett hazai, illetve monarchiabéli történetéről, amelyen keresztül mintegy másfél évszázad színház-, kultúr- és politikatörténete is feltárul. 
Könyv ajánló

„Nehéz ember, de komoly művész” – új kötet jelent meg Alföldi Róbertről

Csáki Judit színházkritikus faggatja Alföldi Róbertet az Open Books gondozásában megjelent, Alföldi – Nem rajtam múlt című kötetben személyes és szakmai múltjáról és jelenéről, színészi és rendezői énjéről, műhelytitkokról, a kulturális környezetről és a világról, amelyben élünk.
Könyv hír

Még mindig szavazhatunk az idei Prima Primissima-jelöltekre

November 29-én éjfélig harminc jelölt közül választhatunk, ki nyerje 2023-ban a Prima Primissima Közönségdíját. A szavazók között nyereményt is kisorsolnak. A Prima Primissima Alapítvány nemrég közvélemény-kutatásban kereste a választ, hogyan vélekedik a magyar lakosság a sikerről és a példaképek szerepéről.