Könyv

Osvát Ernő az írót szerkesztette, nem a szöveget

2019.10.28. 17:15
Ajánlom
1929. október 28-án halt meg Osvát Ernő író, kritikus, a Nyugat legendás szerkesztője.

Nagyváradon született 1876. április 7-én Róth Ezékiel néven, családnevét egyetemi évei alatt magyarosította. Anyja a nagykárolyi rabbi leánya, apja, Róth Mór terménykereskedő volt. Első irodalmi zsengéit gyermekfejjel írta, és csak az édesanyjának mutatta meg őket.

A budapesti Jogakadémiára járt, de a jogi tankönyvek helyett inkább a klasszikus német és francia irodalmat tanulmányozta, emiatt elbukott az alapvizsgáján, és ekkor átiratkozott a bölcsészkarra.

osvat-170538.jpg

Osvát Ernő (Fotó/Forrás: PIM)

Tanulmányait végül itt sem fejezte be, 1897-ben irodalmi és színházi kritikákat publikált különböző lapokban, 1898-ben A Hét című folyóirat irodalmi rovatának munkatársa lett. Itt publikálta híres tanulmányait és esszéit, például az Ibsenről szólót, és itt láttak napvilágot a Herczeg Ferenc-kritikák is. Közben egyre gyakrabban töprengett önálló folyóirat létrehozásán, a lehetőség erre 1902-ben érkezett el, amikor egy váratlan örökség révén átvehette a Magyar Géniusz című, szépirodalmat is közlő képes családi lapot. Bár kiváló gárdát toborzott, kísérlete kudarcot vallott. 1905-ben Fenyő Miksával megalapította a Figyelőt, ebben jelent meg Ady Endre, Kaffka Margit számos verse és Kosztolányi írásai. A lap tizenegy szám után részben anyagi okok, részben esztétikai-irodalmi viták miatt megszűnt.

1908. január 1-jén indult a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, a Nyugat, amelynek főszerkesztője Ignotus, szerkesztői Osvát és Fenyő Miksa voltak, az anyagi támogatást Hatvany Lajos biztosította. A lap megjelenését az alapítók hosszú éjszakai sétái, kávéházi beszélgetései előzték meg, munkatársnak megnyerték egyebek közt Csáth Gézát, Balázs Bélát, Juhász Gyulát, Szép Ernőt, Tóth Árpádot is.

Molnár Ferenc: Tíz igen rövid tanulság a jubiláns huszonöt munka évéből avagy: többek között még mi mindenre tanítja meg az embert Osvát Ernő élete
 
1. Tőle tanultam: a jó szerkesztő nem a lapot, hanem az írókat szerkeszti.
2. Tőle tanultam: a jó kritikus olyan, mint a jó kiadó: nemcsak a munkát fizeti meg tisztességesen, de előleget is ad költő legközelebbi művére.
3. Tőle tanultam: a legmagasabb kritikusi tekintély az, amikor a kritikusnak már csak az igen-jére, vagy a nem-jére kíváncsi az ember.
4. Tőle tanultam: művészi munka megítélésében csak az engedékenység felé szabad hibát csinálni, a szigorúság felé soha.
5. Tőle tanultam: szépen tévedni szebb, mint csúnyán eltalálni az igazat.
6. Tőle tanultam: fájdalommal szülni csak férfi tud.
7. Tőle tanultam: a tanítványnak el szabad hagyni hűtlenül a mestert, - de a mesternek a tanítványt soha.
8. Tőle tanultam: aki a buzdítást művészetté emelte, azon aztán soha többé semmi buzdítás nem fog.
9. Tőle tanultam: legigazságosabban ítélhet az a bíró, aki maga beszélte rá a vádlottat a tett elkövetésére.
10. Tőle tanultam: Shakespeare lángész volt, mi legyünk tisztességes emberek.
(via PIM)

A lap sikeréhez, túl azon, hogy kiváló szerzők írásait közölte, jórészt Osvát szerkesztői tevékenysége is hozzájárult. Következetes szerkesztő volt, aki kiváló érzékkel rendelkezett a tehetségek felismerésében.

Figyelme minden apró részletre kiterjedt, rendszeresen visszajelzett a szerzőknek, az írás minőségén, esztétikáján túl az író egyénisége is érdekelte.

Fontos volt számára a harmónia megvalósulása, az eredetiség, s minden esetben a gazdag nyelvi kifejezés igénye. Felfedezettjei közt olyan nevek vannak, mint Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő.

A direkt politizálástól idegenkedett, így, bár ünnepelte Ady költői forradalmát, de annak emberi, társadalmi alapjaival nem igazán törődött. A valóságtól azonban nem tudta függetleníteni magát, elvei mellett következetesen kitartott, és részben emiatt, részben magánéleti dolgok miatt komoly vitákba keveredett a mecénás Hatvany Lajossal.

Hatvany az Adyhoz szóló, nyílt levelében leírta, hogy miért nem ért egyet a Nyugat szerkesztési elveivel, Osvát, aki megtámadva érezte magát, a Világ című lap hasábjain kemény hangú válaszban utasította vissza Hatvany vádjait. Az adok-kapok végül 1912 januárjában a két fél között párbajig fajult, aminek következtében komolyabb sérülés nem történt, de Hatvany Lajos évekre hátat fordított a Nyugatnak és Berlinbe költözött, a mélyen megbántott Osvát pedig visszavonult a szerepléstől és az esztétikumban keresett menedéket.

A következő időszakban Babitscsal is megromlott a viszonya, anyagi nehézségei adódtak, végül 1919 elején ő is megvált a Nyugattól. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium elnöke volt, majd a bukás után visszavette a Nyugat irányítását, de már sose lett régi önmaga. 1920-ban átesett a spanyolnáthán, majd nem sokkal később kétszer is megoperálták a veséjét. 1922-ben súlyos tüdőbeteg leánya, Ágnes szanatóriumba került, az állandóan anyagi gondoktól szenvedő Osvátot barátai segítették ki, hogy lánya kezelését fizetni tudja.

1923-ban, működésének 25. évfordulóján a Vígszínházban, majd egy összevont Nyugat-számban 90 pályatársa köszöntötte, de az irodalmi közeg változásai, a szerkesztőségen belül élesedő konfliktusok felőrölték erejét. 1927 májusában felesége, Steiner Cornélia nem bírta tovább az állandó anyagi nehézségeket, férje kicsapongó, pazarló életmódját, és veronállal megmérgezte magát. Halála miatt Osvát önmagát hibáztatta, szembe kellett néznie a marcangoló önváddal, de ugyanakkor erőt is kellett vennie magán, hogy nagybeteg lányát tovább ápolhassa.

Ágnesen azonban nem lehetett segíteni, és amikor meghalt, Osvát sem akart tovább élni, 1929. október 28-án öngyilkosságot követett el.

Búcsúlevelében azt kívánta, hogy temetésén "csend legyen", sírja "jeltelen maradjon" és a Nyugat ebből az alkalomból csak annyira foglalkozzék vele, amennyire az "elengedhetetetlen".

Móricz Zsigmond a Nyugatban megjelent nekrológjában így írt róla: "Csodálatos a munka, amit végzett. Folyton figyelő, szüntelen olvasó,

szakadatlan ítélő szelleme számon tartotta az ország minden fölcsillanó tehetségét, mint bányász az aranyérceket s európai látókörében minden feltűnő jelenség azonnal a maga helyére illeszkedett.

Szíve ügye volt minden tehetség sorsa s mennél kevésbé ismerték el, annál inkább. Szeme oly jelenségeket látott meg nyelvünk határain kívül is, minden égtájon, akiket még saját nemzetük sem méltányolt eléggé s megérte, hogy az idő neki adott igazat."

Osvát Ernő szerkesztői munkája mellett keveset írt, gyűjteményes kötete, Az elégedetlenség könyvéből címmel csak halála után, 1930-ban jelent meg, összes írásait pedig 1945-ben publikálták.

osvat_meghivo12-170539.jpg

Elek Artúr és Osvát Ernő (Fotó/Forrás: PIM)

Osvát Ernő hagyatékának egy része idén májusban került a Petőfi  Irodalmi Múzeumba.

1929-ben Osvát, amikor lánya halálos ágya mellett következetes alapossággal készült öngyilkosságára, könyvtárát elajándékozta, saját írásainak egy részét elégette, a többi kéziratról búcsúlevelében rendelkezett.

Ennek megfelelően hagyatékát Elek Artúr őrizte tovább, aki 1944 áprilisában, munkaszolgálati behívóját kézhez kapva, hogy elkerülje a meghurcoltatást, pisztollyal vetett véget életének. Hiába készített Elek pontos végrendeletet, az ostrom kaotikus körülményei közt az Osváttól származó kéziratok végül egy ládában a Szépművészeti Múzeum kazánházába kerültek. 1949-ben innen, a tűz mellől mentette ki megmaradt részüket Németh Kálmán, a múzeum akkori munkatársa. A megtépázott hagyaték darabjait végül 1978-ban ő adta át az OSZK Kézirattárának. Nem sejtettük, hogy rejtőznek valahol további kéziratok" - írta a hagyatékról Kelevéz Ágnes irodalomtörténész.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Jazz/World

Zeneművet írt a „napalmos lánynak”, most végre élőben is előadhatta neki

1972-ben járta be a világot a vietnámi háború legsokkolóbb fotója, amin gyerekek menekülnek a bombázás elől. Tiszteletükre Hannibal Lokumbe még 1973-ban szvitet komponált, amit most élőben is előadhatott a képen meztelenül szereplő lánynak, Kim Phuc Phan Thi-nek.
Klasszikus

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Vizuál

Megfilmesítik a Mester és Margaritát

Bulgakov regényének mozis változatát A nagy Gatsby-t is rendező Baz Luhrmann forgatja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

"12 perces" rövidített könyveket kínálnak azoknak, akiknek nincs idejük olvasni

A mikrokönyvnek (mármint kicsi, nem mikrohullámú) nevezett formátumot elsősorban telefonos vagy e-bookos olvasásra szánják. A cél nem az olvasásélmény háttérbe szorítása, hanem a könyvek tartalmának ismerete.
Könyv oszk

Miniatűr rekorderek: Ötezer kötet, amely dióhéjban is elfér

Miért készültek minikönyvek? Ki és miért akart tenyérnyi vagy ujjhegynyi könyvecskéket kiadni? Ki olvasta ezeket? A hónap műtárgya sorozat első alkalmával egy igazi „könyves Liliputba” utazunk és megmutatjuk az ország legkisebb rekordereit.
Könyv hír

Rangos német irodalmi díjat kap Földényi F. László

A melankólia dicsérete című kötetéért veheti majd át a Lipcsei Könyvdíjat jövő márciusban.
Könyv hír

Harag Anita az egyik legfontosabb hazai irodalmi ösztöndíj győztese

Harag Anita lett a hetedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei győztese. Az író a Évszakhoz képest hűvösebb című kötetéért részesült az elismerésben.
Könyv galéria

Régi idők karácsonyai az Országos Széchényi Könyvtárban

Múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, régi ajándékokkal, játékokkal, korra jellemző érdekességekkel idézi fel az OSZK tárlata az ünnepek hangulatát.