Könyv

Osvát Ernő az írót szerkesztette, nem a szöveget

2019.10.28. 17:15
Ajánlom
1929. október 28-án halt meg Osvát Ernő író, kritikus, a Nyugat legendás szerkesztője.

Nagyváradon született 1876. április 7-én Róth Ezékiel néven, családnevét egyetemi évei alatt magyarosította. Anyja a nagykárolyi rabbi leánya, apja, Róth Mór terménykereskedő volt. Első irodalmi zsengéit gyermekfejjel írta, és csak az édesanyjának mutatta meg őket.

A budapesti Jogakadémiára járt, de a jogi tankönyvek helyett inkább a klasszikus német és francia irodalmat tanulmányozta, emiatt elbukott az alapvizsgáján, és ekkor átiratkozott a bölcsészkarra.

osvat-170538.jpg

Osvát Ernő (Fotó/Forrás: PIM)

Tanulmányait végül itt sem fejezte be, 1897-ben irodalmi és színházi kritikákat publikált különböző lapokban, 1898-ben A Hét című folyóirat irodalmi rovatának munkatársa lett. Itt publikálta híres tanulmányait és esszéit, például az Ibsenről szólót, és itt láttak napvilágot a Herczeg Ferenc-kritikák is. Közben egyre gyakrabban töprengett önálló folyóirat létrehozásán, a lehetőség erre 1902-ben érkezett el, amikor egy váratlan örökség révén átvehette a Magyar Géniusz című, szépirodalmat is közlő képes családi lapot. Bár kiváló gárdát toborzott, kísérlete kudarcot vallott. 1905-ben Fenyő Miksával megalapította a Figyelőt, ebben jelent meg Ady Endre, Kaffka Margit számos verse és Kosztolányi írásai. A lap tizenegy szám után részben anyagi okok, részben esztétikai-irodalmi viták miatt megszűnt.

1908. január 1-jén indult a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, a Nyugat, amelynek főszerkesztője Ignotus, szerkesztői Osvát és Fenyő Miksa voltak, az anyagi támogatást Hatvany Lajos biztosította. A lap megjelenését az alapítók hosszú éjszakai sétái, kávéházi beszélgetései előzték meg, munkatársnak megnyerték egyebek közt Csáth Gézát, Balázs Bélát, Juhász Gyulát, Szép Ernőt, Tóth Árpádot is.

Molnár Ferenc: Tíz igen rövid tanulság a jubiláns huszonöt munka évéből avagy: többek között még mi mindenre tanítja meg az embert Osvát Ernő élete
 
1. Tőle tanultam: a jó szerkesztő nem a lapot, hanem az írókat szerkeszti.
2. Tőle tanultam: a jó kritikus olyan, mint a jó kiadó: nemcsak a munkát fizeti meg tisztességesen, de előleget is ad költő legközelebbi művére.
3. Tőle tanultam: a legmagasabb kritikusi tekintély az, amikor a kritikusnak már csak az igen-jére, vagy a nem-jére kíváncsi az ember.
4. Tőle tanultam: művészi munka megítélésében csak az engedékenység felé szabad hibát csinálni, a szigorúság felé soha.
5. Tőle tanultam: szépen tévedni szebb, mint csúnyán eltalálni az igazat.
6. Tőle tanultam: fájdalommal szülni csak férfi tud.
7. Tőle tanultam: a tanítványnak el szabad hagyni hűtlenül a mestert, - de a mesternek a tanítványt soha.
8. Tőle tanultam: aki a buzdítást művészetté emelte, azon aztán soha többé semmi buzdítás nem fog.
9. Tőle tanultam: legigazságosabban ítélhet az a bíró, aki maga beszélte rá a vádlottat a tett elkövetésére.
10. Tőle tanultam: Shakespeare lángész volt, mi legyünk tisztességes emberek.
(via PIM)

A lap sikeréhez, túl azon, hogy kiváló szerzők írásait közölte, jórészt Osvát szerkesztői tevékenysége is hozzájárult. Következetes szerkesztő volt, aki kiváló érzékkel rendelkezett a tehetségek felismerésében.

Figyelme minden apró részletre kiterjedt, rendszeresen visszajelzett a szerzőknek, az írás minőségén, esztétikáján túl az író egyénisége is érdekelte.

Fontos volt számára a harmónia megvalósulása, az eredetiség, s minden esetben a gazdag nyelvi kifejezés igénye. Felfedezettjei közt olyan nevek vannak, mint Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő.

A direkt politizálástól idegenkedett, így, bár ünnepelte Ady költői forradalmát, de annak emberi, társadalmi alapjaival nem igazán törődött. A valóságtól azonban nem tudta függetleníteni magát, elvei mellett következetesen kitartott, és részben emiatt, részben magánéleti dolgok miatt komoly vitákba keveredett a mecénás Hatvany Lajossal.

Hatvany az Adyhoz szóló, nyílt levelében leírta, hogy miért nem ért egyet a Nyugat szerkesztési elveivel, Osvát, aki megtámadva érezte magát, a Világ című lap hasábjain kemény hangú válaszban utasította vissza Hatvany vádjait. Az adok-kapok végül 1912 januárjában a két fél között párbajig fajult, aminek következtében komolyabb sérülés nem történt, de Hatvany Lajos évekre hátat fordított a Nyugatnak és Berlinbe költözött, a mélyen megbántott Osvát pedig visszavonult a szerepléstől és az esztétikumban keresett menedéket.

A következő időszakban Babitscsal is megromlott a viszonya, anyagi nehézségei adódtak, végül 1919 elején ő is megvált a Nyugattól. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium elnöke volt, majd a bukás után visszavette a Nyugat irányítását, de már sose lett régi önmaga. 1920-ban átesett a spanyolnáthán, majd nem sokkal később kétszer is megoperálták a veséjét. 1922-ben súlyos tüdőbeteg leánya, Ágnes szanatóriumba került, az állandóan anyagi gondoktól szenvedő Osvátot barátai segítették ki, hogy lánya kezelését fizetni tudja.

1923-ban, működésének 25. évfordulóján a Vígszínházban, majd egy összevont Nyugat-számban 90 pályatársa köszöntötte, de az irodalmi közeg változásai, a szerkesztőségen belül élesedő konfliktusok felőrölték erejét. 1927 májusában felesége, Steiner Cornélia nem bírta tovább az állandó anyagi nehézségeket, férje kicsapongó, pazarló életmódját, és veronállal megmérgezte magát. Halála miatt Osvát önmagát hibáztatta, szembe kellett néznie a marcangoló önváddal, de ugyanakkor erőt is kellett vennie magán, hogy nagybeteg lányát tovább ápolhassa.

Ágnesen azonban nem lehetett segíteni, és amikor meghalt, Osvát sem akart tovább élni, 1929. október 28-án öngyilkosságot követett el.

Búcsúlevelében azt kívánta, hogy temetésén "csend legyen", sírja "jeltelen maradjon" és a Nyugat ebből az alkalomból csak annyira foglalkozzék vele, amennyire az "elengedhetetetlen".

Móricz Zsigmond a Nyugatban megjelent nekrológjában így írt róla: "Csodálatos a munka, amit végzett. Folyton figyelő, szüntelen olvasó,

szakadatlan ítélő szelleme számon tartotta az ország minden fölcsillanó tehetségét, mint bányász az aranyérceket s európai látókörében minden feltűnő jelenség azonnal a maga helyére illeszkedett.

Szíve ügye volt minden tehetség sorsa s mennél kevésbé ismerték el, annál inkább. Szeme oly jelenségeket látott meg nyelvünk határain kívül is, minden égtájon, akiket még saját nemzetük sem méltányolt eléggé s megérte, hogy az idő neki adott igazat."

Osvát Ernő szerkesztői munkája mellett keveset írt, gyűjteményes kötete, Az elégedetlenség könyvéből címmel csak halála után, 1930-ban jelent meg, összes írásait pedig 1945-ben publikálták.

osvat_meghivo12-170539.jpg

Elek Artúr és Osvát Ernő (Fotó/Forrás: PIM)

Osvát Ernő hagyatékának egy része idén májusban került a Petőfi  Irodalmi Múzeumba.

1929-ben Osvát, amikor lánya halálos ágya mellett következetes alapossággal készült öngyilkosságára, könyvtárát elajándékozta, saját írásainak egy részét elégette, a többi kéziratról búcsúlevelében rendelkezett.

Ennek megfelelően hagyatékát Elek Artúr őrizte tovább, aki 1944 áprilisában, munkaszolgálati behívóját kézhez kapva, hogy elkerülje a meghurcoltatást, pisztollyal vetett véget életének. Hiába készített Elek pontos végrendeletet, az ostrom kaotikus körülményei közt az Osváttól származó kéziratok végül egy ládában a Szépművészeti Múzeum kazánházába kerültek. 1949-ben innen, a tűz mellől mentette ki megmaradt részüket Németh Kálmán, a múzeum akkori munkatársa. A megtépázott hagyaték darabjait végül 1978-ban ő adta át az OSZK Kézirattárának. Nem sejtettük, hogy rejtőznek valahol további kéziratok" - írta a hagyatékról Kelevéz Ágnes irodalomtörténész.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.
Könyv ajánló

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Könyv hír

Ingyen elérhető az első Harry Potter-kötet

J. K. Rowling a szülőknek, gondviselőknek és tanároknak szeretne segíteni a gyerekek szórakoztatásában a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején.
Könyv ajánló

Rendhagyó könyvbemutató Balázsy Pannával

A Manó Könyvek kiadásában jelent meg március 31-én Balázsy Panna gyerekkönyv sorozatának, a Szandra és a csajok harmadik része, a Csendháborítás. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget online április 2-án 16.00 órától a Líra Könyv Facebook-oldalán.
Könyv ajánló

Vámos Miklós a karanténban – az íróval Nyáry Krisztián beszélget

Április 1-jén, szerdán 16.00 órakor folytatódik a Líra sorozata, amelyben Nyáry Krisztián ezúttal Vámos Miklóst kérdezi az Athenaeumnál megjelent, Hetvenkedő című kötetéről.