Könyv

Osvát Ernő az írót szerkesztette, nem a szöveget

2019.10.28. 17:15
Ajánlom
1929. október 28-án halt meg Osvát Ernő író, kritikus, a Nyugat legendás szerkesztője.

Nagyváradon született 1876. április 7-én Róth Ezékiel néven, családnevét egyetemi évei alatt magyarosította. Anyja a nagykárolyi rabbi leánya, apja, Róth Mór terménykereskedő volt. Első irodalmi zsengéit gyermekfejjel írta, és csak az édesanyjának mutatta meg őket.

A budapesti Jogakadémiára járt, de a jogi tankönyvek helyett inkább a klasszikus német és francia irodalmat tanulmányozta, emiatt elbukott az alapvizsgáján, és ekkor átiratkozott a bölcsészkarra.

osvat-170538.jpg

Osvát Ernő (Fotó/Forrás: PIM)

Tanulmányait végül itt sem fejezte be, 1897-ben irodalmi és színházi kritikákat publikált különböző lapokban, 1898-ben A Hét című folyóirat irodalmi rovatának munkatársa lett. Itt publikálta híres tanulmányait és esszéit, például az Ibsenről szólót, és itt láttak napvilágot a Herczeg Ferenc-kritikák is. Közben egyre gyakrabban töprengett önálló folyóirat létrehozásán, a lehetőség erre 1902-ben érkezett el, amikor egy váratlan örökség révén átvehette a Magyar Géniusz című, szépirodalmat is közlő képes családi lapot. Bár kiváló gárdát toborzott, kísérlete kudarcot vallott. 1905-ben Fenyő Miksával megalapította a Figyelőt, ebben jelent meg Ady Endre, Kaffka Margit számos verse és Kosztolányi írásai. A lap tizenegy szám után részben anyagi okok, részben esztétikai-irodalmi viták miatt megszűnt.

1908. január 1-jén indult a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, a Nyugat, amelynek főszerkesztője Ignotus, szerkesztői Osvát és Fenyő Miksa voltak, az anyagi támogatást Hatvany Lajos biztosította. A lap megjelenését az alapítók hosszú éjszakai sétái, kávéházi beszélgetései előzték meg, munkatársnak megnyerték egyebek közt Csáth Gézát, Balázs Bélát, Juhász Gyulát, Szép Ernőt, Tóth Árpádot is.

Molnár Ferenc: Tíz igen rövid tanulság a jubiláns huszonöt munka évéből avagy: többek között még mi mindenre tanítja meg az embert Osvát Ernő élete
 
1. Tőle tanultam: a jó szerkesztő nem a lapot, hanem az írókat szerkeszti.
2. Tőle tanultam: a jó kritikus olyan, mint a jó kiadó: nemcsak a munkát fizeti meg tisztességesen, de előleget is ad költő legközelebbi művére.
3. Tőle tanultam: a legmagasabb kritikusi tekintély az, amikor a kritikusnak már csak az igen-jére, vagy a nem-jére kíváncsi az ember.
4. Tőle tanultam: művészi munka megítélésében csak az engedékenység felé szabad hibát csinálni, a szigorúság felé soha.
5. Tőle tanultam: szépen tévedni szebb, mint csúnyán eltalálni az igazat.
6. Tőle tanultam: fájdalommal szülni csak férfi tud.
7. Tőle tanultam: a tanítványnak el szabad hagyni hűtlenül a mestert, - de a mesternek a tanítványt soha.
8. Tőle tanultam: aki a buzdítást művészetté emelte, azon aztán soha többé semmi buzdítás nem fog.
9. Tőle tanultam: legigazságosabban ítélhet az a bíró, aki maga beszélte rá a vádlottat a tett elkövetésére.
10. Tőle tanultam: Shakespeare lángész volt, mi legyünk tisztességes emberek.
(via PIM)

A lap sikeréhez, túl azon, hogy kiváló szerzők írásait közölte, jórészt Osvát szerkesztői tevékenysége is hozzájárult. Következetes szerkesztő volt, aki kiváló érzékkel rendelkezett a tehetségek felismerésében.

Figyelme minden apró részletre kiterjedt, rendszeresen visszajelzett a szerzőknek, az írás minőségén, esztétikáján túl az író egyénisége is érdekelte.

Fontos volt számára a harmónia megvalósulása, az eredetiség, s minden esetben a gazdag nyelvi kifejezés igénye. Felfedezettjei közt olyan nevek vannak, mint Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő.

A direkt politizálástól idegenkedett, így, bár ünnepelte Ady költői forradalmát, de annak emberi, társadalmi alapjaival nem igazán törődött. A valóságtól azonban nem tudta függetleníteni magát, elvei mellett következetesen kitartott, és részben emiatt, részben magánéleti dolgok miatt komoly vitákba keveredett a mecénás Hatvany Lajossal.

Hatvany az Adyhoz szóló, nyílt levelében leírta, hogy miért nem ért egyet a Nyugat szerkesztési elveivel, Osvát, aki megtámadva érezte magát, a Világ című lap hasábjain kemény hangú válaszban utasította vissza Hatvany vádjait. Az adok-kapok végül 1912 januárjában a két fél között párbajig fajult, aminek következtében komolyabb sérülés nem történt, de Hatvany Lajos évekre hátat fordított a Nyugatnak és Berlinbe költözött, a mélyen megbántott Osvát pedig visszavonult a szerepléstől és az esztétikumban keresett menedéket.

A következő időszakban Babitscsal is megromlott a viszonya, anyagi nehézségei adódtak, végül 1919 elején ő is megvált a Nyugattól. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium elnöke volt, majd a bukás után visszavette a Nyugat irányítását, de már sose lett régi önmaga. 1920-ban átesett a spanyolnáthán, majd nem sokkal később kétszer is megoperálták a veséjét. 1922-ben súlyos tüdőbeteg leánya, Ágnes szanatóriumba került, az állandóan anyagi gondoktól szenvedő Osvátot barátai segítették ki, hogy lánya kezelését fizetni tudja.

1923-ban, működésének 25. évfordulóján a Vígszínházban, majd egy összevont Nyugat-számban 90 pályatársa köszöntötte, de az irodalmi közeg változásai, a szerkesztőségen belül élesedő konfliktusok felőrölték erejét. 1927 májusában felesége, Steiner Cornélia nem bírta tovább az állandó anyagi nehézségeket, férje kicsapongó, pazarló életmódját, és veronállal megmérgezte magát. Halála miatt Osvát önmagát hibáztatta, szembe kellett néznie a marcangoló önváddal, de ugyanakkor erőt is kellett vennie magán, hogy nagybeteg lányát tovább ápolhassa.

Ágnesen azonban nem lehetett segíteni, és amikor meghalt, Osvát sem akart tovább élni, 1929. október 28-án öngyilkosságot követett el.

Búcsúlevelében azt kívánta, hogy temetésén "csend legyen", sírja "jeltelen maradjon" és a Nyugat ebből az alkalomból csak annyira foglalkozzék vele, amennyire az "elengedhetetetlen".

Móricz Zsigmond a Nyugatban megjelent nekrológjában így írt róla: "Csodálatos a munka, amit végzett. Folyton figyelő, szüntelen olvasó,

szakadatlan ítélő szelleme számon tartotta az ország minden fölcsillanó tehetségét, mint bányász az aranyérceket s európai látókörében minden feltűnő jelenség azonnal a maga helyére illeszkedett.

Szíve ügye volt minden tehetség sorsa s mennél kevésbé ismerték el, annál inkább. Szeme oly jelenségeket látott meg nyelvünk határain kívül is, minden égtájon, akiket még saját nemzetük sem méltányolt eléggé s megérte, hogy az idő neki adott igazat."

Osvát Ernő szerkesztői munkája mellett keveset írt, gyűjteményes kötete, Az elégedetlenség könyvéből címmel csak halála után, 1930-ban jelent meg, összes írásait pedig 1945-ben publikálták.

osvat_meghivo12-170539.jpg

Elek Artúr és Osvát Ernő (Fotó/Forrás: PIM)

Osvát Ernő hagyatékának egy része idén májusban került a Petőfi  Irodalmi Múzeumba.

1929-ben Osvát, amikor lánya halálos ágya mellett következetes alapossággal készült öngyilkosságára, könyvtárát elajándékozta, saját írásainak egy részét elégette, a többi kéziratról búcsúlevelében rendelkezett.

Ennek megfelelően hagyatékát Elek Artúr őrizte tovább, aki 1944 áprilisában, munkaszolgálati behívóját kézhez kapva, hogy elkerülje a meghurcoltatást, pisztollyal vetett véget életének. Hiába készített Elek pontos végrendeletet, az ostrom kaotikus körülményei közt az Osváttól származó kéziratok végül egy ládában a Szépművészeti Múzeum kazánházába kerültek. 1949-ben innen, a tűz mellől mentette ki megmaradt részüket Németh Kálmán, a múzeum akkori munkatársa. A megtépázott hagyaték darabjait végül 1978-ban ő adta át az OSZK Kézirattárának. Nem sejtettük, hogy rejtőznek valahol további kéziratok" - írta a hagyatékról Kelevéz Ágnes irodalomtörténész.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.