Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

2020.09.16. 09:15
Ajánlom
A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
ST8_6879-073945.jpg

Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Családja Erdélyből származik, és többször nyilatkozta, hogy Visegrád-Szentgyörgypusztán, az Áprily Lajos-völgyben egyfajta „mini Erdélyt” teremtettek meg. Ez hogyan valósult meg miliőjében, mentalitásában, tárgyi emlékeiben?

Dédapám, miután áttelepült Erdélyből, a Visegrád környéki hegyekben találta meg azt a környezetet, ahol otthonosan érezte magát. Aztán az idők során számos – szintén erdélyi – barátja épített házat ebben a völgyben, hoztak székelykaput, szőtteseket, megpróbáltak olyan világot teremteni maguk körül, amilyet elveszítettek. Ez ad ennek a helynek egyfajta különleges, díszletszerű atmoszférát. Én gyerekkoromban sokat jártam Erdélyben, apai nagyszüleim ott éltek, rengeteget utaztam azon a vidéken, ismerem a tájnyelvet, a szokásokat, az irodalmat. Anyám konyhájában sok erdélyi étel készült, sok erdélyi barátom van, unokatestvéreim révén pedig rengeteg rokoni szál köt oda.

Családjával Kisorosziban él. A Dunakanyar korábban is sok művészt vonzott, kultúrával erősen átitatott hely. Egy terület földrajzi elhelyezkedése, domborzati viszonya hozzájárul az alkotáshoz, hat rá?

Egy ilyen vidékben, ahol hegyek, fennsíkok, folyó, szigetek, patakok váltogatják egymást, nagyon nagy a változatosság, sokféle impulzus ér, sokféle forma, szín váltja egymást. A Dunakanyarban van valami grandiózus, valami szélesvásznú – ez számomra csakugyan inspiráló.

Itt együtt van Róma, a középkor, a magyar reneszánsz, sokféle nyelv és nemzet találkozási pontja, svábok, szlovákok, osztrákok – Visegrádra a török után osztrák telepesek érkeztek –, zsidók, magyarok, kultúrák és tradíciók keverednek.

Ez megint olyasmi, amely termékenyítően hat.

Apai nagyapja református lelkész volt, anyai nagyapja Jékely Zoltán író. Az örökségként kapott klasszikus műveltség áldás vagy átok volt a kommunizmusban? A golyó, amely megölte Puskint című legutóbbi regényében a Waldstein-ház lakói közül Pétert ez az örökség elzárja a külvilágtól, és az antikvitásba menekül.

A klasszikus műveltség minden polgári családban alap volt – vallástól és tradíciótól függetlenül –, illetve a szabadság, az emberi és művészi függetlenség ugyancsak része volt a polgári hagyománynak, ezt nehezen lehetett összeegyeztetni a létező szocializmussal. Az én családom a magyar hagyománynak megfelelő belső emigrációt, passzív rezisztenciát választotta, nem érintkeztünk az elkerülhetetlen minimumnál többet a társdalommal, nem osztottuk az értékeit és nem követtük a szokásait – nem asszimilálódott kisebbségként éltünk gyerekkoromban. Ez aztán nagyon gazdag tapasztalatot jelent felnőtt íróként, az elkülönbözés, az idegenség hatalmas televényét.

KOZOS2-073926.jpg

Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Jékely Zoltán milyen személyiség és nagyapa volt? Mennyire vettek részt aktívan feleségével, Jancsó Adriennel az unokák életében?

Ők már elváltak, amikor én születtem, de kedélyesen respektálták egymást, és mindketten részt vettek nagyszülőként az életünkben. Nagyapám mindig felnőttként kezelt és imádtam vele lenni. Sok mindenre megtanított a latin költészettől, a horgászat cselvetésein át az udvarlás etikettjéig. Remek humora volt, és különlegesen pozitív atmoszférája. Rengeteget köszönhetek neki.

Őriz tárgyi emlékeket dédapjától, nagyapjától?

Persze, sok mindent. Kedvenc ógörög szótáram ugyanaz, amit Áprily dédapám használt középiskolában, itt van Beethoven és Wagner portréja, amelyek Jékely nagyapám könyvespolcán álltak, vagy itt van a cigarettatartó, amelyet nagyapám legjobb barátjától, Szerb Antaltól kapott – szóval sok minden.

Ön klasszika-filológia szakon diplomázott. Az antikvitás iránti érdeklődése is nagyapjától eredeztethető?

Döntően igen, annyit szavalt nekem Catullust és Martialist, annyit mesélt Olaszországról, ahol sokat járt és amelyet imádott, hogy végül sikerrel rám hagyta italomániáját. Ugyanígy a németet is általa tanultam meg, neki az még többé-kevésbé anyanyelve volt (szász családból származott), nekem már tanult nyelv. De hát nagyon sok összetevőből áll még, hogy én miért választottam a klasszika-filológiát, többek között az is, hogy nagyjából az ókor volt az, amit nem nagyon tudott összepiszkítani a kor hivatalos ideológiája, és

a szabadság inkább csak a múlt felé nyílt, nem a jövőbe.

Ma ezt elég nehéz elmagyarázni, de akkoriban úgy tűnt, hogy Kelet-Európában bedeszkázták az eget, és egyetlen lehetőség áll az ember előtt: minél hamarabb disszidálni.

IMG_20200220_110234-073817.jpg

Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Ön többször volt hosszabb-rövidebb ideig író ösztöndíjjal külföldön, illetve Kilépő című sorozatában is a kivándorlásról készít interjúkat. Akinek ilyen erős nyelvspecifikus öröksége van, és a saját pályájával is ezt örökíti tovább, az el tudná hagyni véglegesen Magyarországot?

Természetesen, mint ahogy nyilván meg is fogom tenni hosszabb-rövidebb időre, vagy ki tudja. Európában lenni azt jelenti, hogy otthon vagyok, hogy ez épp Olaszország vagy Németország vagy Anglia, az bizonyos fokig mindegy. A nagyfiam már hat éve Berlinben él, sokat járok ki hozzá. A nyelv nem bezártság, hanem lehetőség, magyar irodalmat írni nem bezártság, hanem inkább kötelezettség arra, hogy az ember kinézzen ennek a pici nyelvnek a határain túlra.

Nekem épp olyan jól esik magyarul írni Németországban, mint Olaszországban vagy Pesten.

Pályáján ön viszi tovább dédapai és nagyapai örökséget, míg testvére, Péterfy Bori a nagyanyai örökséget. A hangsúlyos nagyszülői hatás megmutatkozik a gyermekei érdeklődésében is, akár a képzőművészet iránti affinitásban?

Azt csinálnak, amihez a leginkább kedvük van: a nagyfiam és a lányom pszichológusnak tanul, a kisebbik fiam még a gimnáziumot végzi. Az ő világukban nekik kell eligazodni, nekik kell megtalálni, hogy képességeiknek és kitartásuknak milyen hivatás felel meg a legjobban. Bárhogy döntenek, támogatni fogom őket a döntésükben.

Van olyan terve, hogy együtt dolgozzanak testvérével, Borival? Rá írjon szerepet?

Többször léptünk már fel együtt, és közös színpadi produkciónk is volt. Most éppen a feleségem, Péterfy-Novák Éva regényéből készült színdarab – Apád előtt ne vetkőzz – főszerepét fogja játszani, amit Tasnádi István rendez. De sok közös projektet tervezünk még a jövőben.

Min dolgozik most?

Reggelenként regényt írok, mint mindig, délutánonként meseregényt, amelyet Nagy Ervin barátom hétről hétre szombatonként felolvas a gyerekeknek a Facebook-oldalán. Emellett csinálom a Péterfy Akadémiát több mint negyven hallgatóval, tehát van tennivalóm bőven.

A Partitúra visegrádi adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legolvasottabb

Tánc

Október 21-én búcsúztatják Novák Tatát

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfusról nyilvános búcsún emlékezhetnek meg tisztelői, az Erkel Színházban rendezett megemlékezésen.
Könyv

Per Petterson: Tizennyolc évesen azt gondoltam, ha nem válok íróvá, boldogtalan ember leszek

Per Petterson a PesText vendégeként érkezett Budapestre szeptember végén, a programsorozat előtt beszélgettünk vele írói indulásáról, gyermekkoráról, valóság és emlékezet furcsa viszonyáról, valamint az önmagukat megíró regényekről.
Plusz

Grecsó Krisztián tart rendhagyó tárlatvezetést a Közlekedési Múzeum kiállításán

A Magyar Műszaki és Közlekedési és Múzeum Mivel megyünk? – Energiamix a közlekedésben címmel nyitotta meg idén szokásos éves időszaki kiállítását. Október 16-án az ismert író a tárlat ihlette szövegeivel kalauzolja végig a látogatókat.
Klasszikus

Találkozások – zeneszerző-kapcsolódásokra fókuszál az Orosz Zenei Fesztivál

Hatodik alkalommal rendezik meg három városban az Orosz Zenei Fesztivált Szabó Marcell zongoraművész művészeti vezetésével. A program idén a Találkozások témakörére épül, a fesztivált végigkísérők abba tekinthetnek be, hogyan hatottak egymásra a művészek.
Vizuál

A kortárs magyar festészet három generációjának művei töltik meg a Pesti Vigadó tereit

Október 13. és november 24. között lesz látható az Élő Magyar Festészet című nagykiállítás a Pesti Vigadóban. A megnyitón három szakmai díjat is átadnak majd.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Beleolvasó – Hidas Bence: A hamis Merkúr

Hidas Bence krimije az 1925-ös év ködös októberébe kalauzolja az olvasót: egy fiatal férfi testét halásszák ki a Dunából a Ferenc József híd melletti hidroplánállomás deszkái közül. Az ügy felderítése Márzay Ottó detektívfelügyelőre vár. Olvasson bele a kötetbe!
Könyv interjú

Per Petterson: Tizennyolc évesen azt gondoltam, ha nem válok íróvá, boldogtalan ember leszek

Per Petterson a PesText vendégeként érkezett Budapestre szeptember végén, a programsorozat előtt beszélgettünk vele írói indulásáról, gyermekkoráról, valóság és emlékezet furcsa viszonyáról, valamint az önmagukat megíró regényekről.
Könyv hír

Kemény Lili nyerte a Margó-díjat

Nem című regényével Kemény Lili nyerte el 2024-ben a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet a Margó Fesztivál megnyitóján adtak át október 10-én, immáron tizedik alkalommal. A különdíjat Kovács Dominik és Kovács Viktor vehette át a Lesz majd minden című kötetéért.
Könyv hír

Han Kang kapta a 2024-es irodalmi Nobel-díjat

A dél-koreai szerző december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján veheti át a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését intenzív és költői nyelvezetéért, amellyel megújította a kortárs prózát. 
Könyv gyász

Százéves korában elhunyt Lily Ebert

A magyar származású brit holokauszttúlélő családja tájékoztatása szerint szerettei körében, békésen távozott. Lily Ebert egész életét annak szentelte, hogy elmesélje a világnak, mi történt a haláltáborokban.