Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

2020.09.16. 09:15
Ajánlom
A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
ST8_6879-073945.jpg

Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Családja Erdélyből származik, és többször nyilatkozta, hogy Visegrád-Szentgyörgypusztán, az Áprily Lajos-völgyben egyfajta „mini Erdélyt” teremtettek meg. Ez hogyan valósult meg miliőjében, mentalitásában, tárgyi emlékeiben?

Dédapám, miután áttelepült Erdélyből, a Visegrád környéki hegyekben találta meg azt a környezetet, ahol otthonosan érezte magát. Aztán az idők során számos – szintén erdélyi – barátja épített házat ebben a völgyben, hoztak székelykaput, szőtteseket, megpróbáltak olyan világot teremteni maguk körül, amilyet elveszítettek. Ez ad ennek a helynek egyfajta különleges, díszletszerű atmoszférát. Én gyerekkoromban sokat jártam Erdélyben, apai nagyszüleim ott éltek, rengeteget utaztam azon a vidéken, ismerem a tájnyelvet, a szokásokat, az irodalmat. Anyám konyhájában sok erdélyi étel készült, sok erdélyi barátom van, unokatestvéreim révén pedig rengeteg rokoni szál köt oda.

Családjával Kisorosziban él. A Dunakanyar korábban is sok művészt vonzott, kultúrával erősen átitatott hely. Egy terület földrajzi elhelyezkedése, domborzati viszonya hozzájárul az alkotáshoz, hat rá?

Egy ilyen vidékben, ahol hegyek, fennsíkok, folyó, szigetek, patakok váltogatják egymást, nagyon nagy a változatosság, sokféle impulzus ér, sokféle forma, szín váltja egymást. A Dunakanyarban van valami grandiózus, valami szélesvásznú – ez számomra csakugyan inspiráló.

Itt együtt van Róma, a középkor, a magyar reneszánsz, sokféle nyelv és nemzet találkozási pontja, svábok, szlovákok, osztrákok – Visegrádra a török után osztrák telepesek érkeztek –, zsidók, magyarok, kultúrák és tradíciók keverednek.

Ez megint olyasmi, amely termékenyítően hat.

Apai nagyapja református lelkész volt, anyai nagyapja Jékely Zoltán író. Az örökségként kapott klasszikus műveltség áldás vagy átok volt a kommunizmusban? A golyó, amely megölte Puskint című legutóbbi regényében a Waldstein-ház lakói közül Pétert ez az örökség elzárja a külvilágtól, és az antikvitásba menekül.

A klasszikus műveltség minden polgári családban alap volt – vallástól és tradíciótól függetlenül –, illetve a szabadság, az emberi és művészi függetlenség ugyancsak része volt a polgári hagyománynak, ezt nehezen lehetett összeegyeztetni a létező szocializmussal. Az én családom a magyar hagyománynak megfelelő belső emigrációt, passzív rezisztenciát választotta, nem érintkeztünk az elkerülhetetlen minimumnál többet a társdalommal, nem osztottuk az értékeit és nem követtük a szokásait – nem asszimilálódott kisebbségként éltünk gyerekkoromban. Ez aztán nagyon gazdag tapasztalatot jelent felnőtt íróként, az elkülönbözés, az idegenség hatalmas televényét.

KOZOS2-073926.jpg

Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Jékely Zoltán milyen személyiség és nagyapa volt? Mennyire vettek részt aktívan feleségével, Jancsó Adriennel az unokák életében?

Ők már elváltak, amikor én születtem, de kedélyesen respektálták egymást, és mindketten részt vettek nagyszülőként az életünkben. Nagyapám mindig felnőttként kezelt és imádtam vele lenni. Sok mindenre megtanított a latin költészettől, a horgászat cselvetésein át az udvarlás etikettjéig. Remek humora volt, és különlegesen pozitív atmoszférája. Rengeteget köszönhetek neki.

Őriz tárgyi emlékeket dédapjától, nagyapjától?

Persze, sok mindent. Kedvenc ógörög szótáram ugyanaz, amit Áprily dédapám használt középiskolában, itt van Beethoven és Wagner portréja, amelyek Jékely nagyapám könyvespolcán álltak, vagy itt van a cigarettatartó, amelyet nagyapám legjobb barátjától, Szerb Antaltól kapott – szóval sok minden.

Ön klasszika-filológia szakon diplomázott. Az antikvitás iránti érdeklődése is nagyapjától eredeztethető?

Döntően igen, annyit szavalt nekem Catullust és Martialist, annyit mesélt Olaszországról, ahol sokat járt és amelyet imádott, hogy végül sikerrel rám hagyta italomániáját. Ugyanígy a németet is általa tanultam meg, neki az még többé-kevésbé anyanyelve volt (szász családból származott), nekem már tanult nyelv. De hát nagyon sok összetevőből áll még, hogy én miért választottam a klasszika-filológiát, többek között az is, hogy nagyjából az ókor volt az, amit nem nagyon tudott összepiszkítani a kor hivatalos ideológiája, és

a szabadság inkább csak a múlt felé nyílt, nem a jövőbe.

Ma ezt elég nehéz elmagyarázni, de akkoriban úgy tűnt, hogy Kelet-Európában bedeszkázták az eget, és egyetlen lehetőség áll az ember előtt: minél hamarabb disszidálni.

IMG_20200220_110234-073817.jpg

Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Ön többször volt hosszabb-rövidebb ideig író ösztöndíjjal külföldön, illetve Kilépő című sorozatában is a kivándorlásról készít interjúkat. Akinek ilyen erős nyelvspecifikus öröksége van, és a saját pályájával is ezt örökíti tovább, az el tudná hagyni véglegesen Magyarországot?

Természetesen, mint ahogy nyilván meg is fogom tenni hosszabb-rövidebb időre, vagy ki tudja. Európában lenni azt jelenti, hogy otthon vagyok, hogy ez épp Olaszország vagy Németország vagy Anglia, az bizonyos fokig mindegy. A nagyfiam már hat éve Berlinben él, sokat járok ki hozzá. A nyelv nem bezártság, hanem lehetőség, magyar irodalmat írni nem bezártság, hanem inkább kötelezettség arra, hogy az ember kinézzen ennek a pici nyelvnek a határain túlra.

Nekem épp olyan jól esik magyarul írni Németországban, mint Olaszországban vagy Pesten.

Pályáján ön viszi tovább dédapai és nagyapai örökséget, míg testvére, Péterfy Bori a nagyanyai örökséget. A hangsúlyos nagyszülői hatás megmutatkozik a gyermekei érdeklődésében is, akár a képzőművészet iránti affinitásban?

Azt csinálnak, amihez a leginkább kedvük van: a nagyfiam és a lányom pszichológusnak tanul, a kisebbik fiam még a gimnáziumot végzi. Az ő világukban nekik kell eligazodni, nekik kell megtalálni, hogy képességeiknek és kitartásuknak milyen hivatás felel meg a legjobban. Bárhogy döntenek, támogatni fogom őket a döntésükben.

Van olyan terve, hogy együtt dolgozzanak testvérével, Borival? Rá írjon szerepet?

Többször léptünk már fel együtt, és közös színpadi produkciónk is volt. Most éppen a feleségem, Péterfy-Novák Éva regényéből készült színdarab – Apád előtt ne vetkőzz – főszerepét fogja játszani, amit Tasnádi István rendez. De sok közös projektet tervezünk még a jövőben.

Min dolgozik most?

Reggelenként regényt írok, mint mindig, délutánonként meseregényt, amelyet Nagy Ervin barátom hétről hétre szombatonként felolvas a gyerekeknek a Facebook-oldalán. Emellett csinálom a Péterfy Akadémiát több mint negyven hallgatóval, tehát van tennivalóm bőven.

A Partitúra visegrádi adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.
Klasszikus

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus

Kutatók szerint Beethoven nem jól használta a metronómját

Újabb világrengető felfedezés, s ráadásul nem a brit tudósok az elkövetők. Spanyol kutatók állítják, hogy megfejtették Ludwig van Beethoven szimfóniáinak gyors tempómegjelöléseinek titkát. Egy új vizsgálat szerint a zeneszerző rosszul olvashatta le a metronómot. A fene gondolta volna!
Jazz/World

Beethoven Holdfény-szonátája, de flamenco zenészek játsszák

Egészen friss felvétel a frissen alakult Los Azulejos zenekartól: Beethoven klasszikusának, a Holdfény-szonáta harmadik tételét adják elő. De nem a szokásos felrakásban, hanem gitárral, basszussal és cajonnal.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

75. születésnapjára jelent meg Bereményi Géza új novelláskötete

Az íróval életművéről és pályájáról beszélgetnek január 25-én 18.00 órától a Líra Könyv Facebook-oldalán.
Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.