Könyv

Petőfi-ereklyék a nemzeti könyvtárban

2020.03.15. 09:50
Ajánlom
Tudtad, hogy Petőfinek nemcsak remek nyelvérzéke volt, több nyelvről fordított, hanem rajzban is tehetséges volt?
Nemzetidal-143951.jpg

Nemzeti dal (Fotó/Forrás: OSZK)

Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse a Petőfi-kultusz kialakulása során eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal. A vers keletkezéséről Petőfi a következőket írta naplójában: „A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad.

Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.”

A Nemzeti dal autográf példánya a költő 1848-ban papírra vetett kéziratos verseit tartalmazó füzetben maradt fenn, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.

A Nemzeti dal 1848. március 15-i elhangzásának történetét maga Petőfi is feljegyezte: „E költemény buzdította március 15-én a pesti ifjúságot.

Elszavaltam először az ifjak kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a szeminárium terén (most már 15-dik március tere), végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk,

a Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá lett sajtó alól ez a költemény került ki először.”

Pilvaxkavehaz-143951.jpg

Pilvax kávéház (Fotó/Forrás: OSZK)

A költő kortársa, Egressy Gábor színész és rendező, aki az egyik helyszínen hallgatta Petőfi szavalatát, így emlékezett vissza: „Ekkor Petőfi fölemelkedik, mint egy túlvilági alak, mint megtestesült népszenvedés, mint egy ezeréves tantalusi szomjúság – mint végítélet halálangyala. Elüvölti Nemzeti dalát. – E hangok leírhatatlanok. Most is hallom és látom azokat, és örökké fogom látni és hallani, mert e kép és hang elválaszthatatlanok.

Leírhatatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt – s megesküvék Isten szabad ege alatt.”

A Landerer nyomda korszerű, amerikai Columbian-gyorssajtójának köszönhetően a vers már aznap több száz példányban terjedt Pest-Budán. Másnap lefordították németre, majd augusztusban francia nyelvre.

Más értékes korabeli dokumentumok mellett Petőfi néhány oldalas feljegyzése is érdekes, amely a forradalmi nap részleteibe ad betekintést Históriai jegyzetek címmel. A kézirat Petőfi Sándor testvérén, Petőfi Istvánon keresztül került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.

Petőfi Sándor neve a magyar és nemzetközi olvasóközönség előtt mint a „szabadságharc költője” vált ismertté. Ez a kép éppen a nagy irodalmi szellem és nagy történelmi fordulópontnak a későbbi kultusz által szentesített frigye miatt alakult ki,

és valójában jelentősen leegyszerűsítette alakját a közönség szemében. A fiatalon elhunyt költő pályafutása és irodalmi tevékenysége pedig sokkal színesebb, érdekesebb és igényesebb, mint ahogy az iskolában tanított és kiemelt versek egy-egy sorát felidéző halvány emlékeink alapján feltételeznénk. Állíthatjuk ezt, hiszen kevesen tudják róla, hogy

jó nyelvérzéke volt; több nyelven írt és olvasott.

PetofirajzaArany-143951.jpg

Petőfi rajza Arany Jánosról (Fotó/Forrás: OSZK)

Többek között lefordította George James Robin Hood című regényét és Alexander Dumas novelláit. Barátjával, Arany Jánossal együtt tervezték a Shakespeare drámák lefordítását. Petőfi a Coriolanus fordításával el is készült, majd 1848 tavaszán hozzákezdett a Rómeó és Júlia fordításához, de ez a szabadságharc miatt félbe maradt.

Az íráson, fordításon kívül kiváló érzéke volt a rajzoláshoz is.

A jelenleg ismert rajzai közül különösen jellegzetes, barátjáról és fia keresztapjáról, Arany Jánosról készült portré. A költő hagyatékában fennmaradt a fiáról, Zoltánról készült rajz is.

Petőfi 1849-ben csatlakozott Bem József lengyel tábornok erdélyi seregéhez. A katonai feletteseivel gyakran hadilábon álló költő Bem tábornokban valódi támogatóra, jó barátra lelt. Bem a csatákban tanúsított hősies magatartása miatt érdeméremmel tüntette ki Petőfit, majd századossá, később őrnaggyá léptette elő. A csaták eseményét is feljegyző Petőfinek egy Bemmel készült riport-töredéke is fennmaradt, de ezen kívül ismerjük Bem Józsefről készült rajzait is.

Ki volt Szendrey Júlia a mítoszon túl?

Kapcsolódó

Ki volt Szendrey Júlia a mítoszon túl?

Alakjához sokszor még ma is a korábban kapcsolt jelzők (hiú, kacér, excentrikus) és asszociációk (nadrág, szivar, rövid haj, „feleségek felesége”, „erdődi George Sand”, „Petőfi hűtlen özvegye”) tapadnak.

A tintamarások jelentik a legnagyobb veszélyt Arany János kézirataira

A tintamarások jelentik a legnagyobb veszélyt Arany János kézirataira

Arany János Nagyszalontán őrzött kéziratait és egyéb dokumentumait az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a tárgyait a Petőfi Irodalmi Múzeumban restaurálják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv ünnepi könyvhét

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Könyv gyász

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A 77 éves Groom szerdán halt meg alabamai otthonában, Fairhope-ban. Forrest Gump című regényéből Tom Hanks főszereplésével forgattak népszerű hollywoodi filmet.
Könyv kosztolányi dezső

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.