Petőfi Sándor: A hóhér kötele
A hóhér kötelét Petőfi 1846-ban, szülei szalkaszentmártoni fogadójában vetette papírra. A történet a Petőfi által fordított külföldi romantikus művek hatását viseli magán, és bár a kortársak szemében sem tartozott a legsikerültebb munkák közé, az egyedüli regényként mégis említésre méltó a költő életművében.
A könyvben egy hetvenéves aggastyán, Andorlaki Máté mondja el élete történetét. A fiatal Andorlaki szerelmes Rózába, de házasságát megakadályozza a barátjából vetélytárssá lett gazdag Ternyei Boldizsár: szerelem, gyűlölet, bosszú, vérmes fordulatok.
A regényt Petőfi az 1845-ös év csalódásainak hatása alatt, az önmagával és a világgal való meghasonlása időszakában írta.
Általában ezzel szokták magyarázni a művét jellemző sötét színeket. Margócsy István szerint a regényt hiba lenne ugyanakkor csak egy múló válság eredményének tekinteni, hiszen hasonlóan „szélsőségekre törő műveket” később is írt a költő.
Más vélemény szerint a műben okkult, rózsakeresztes szimbolika rejlik. Hamvas Levente Péter Tündérasszony vitriolban – Alkímiai és rózsakeresztes vonatkozások a János vitézben című tanulmányában alkímiai allegóriának tekinti, és részletesen elemzi a János vitézt – de mellette egyetlen másik, hasonló Petőfi-műként A hóhér kötelét említi, ami alkímiai-rózsakeresztes utalásokat rejt.
A regény 1846-ban Pesten jelent meg félbőr kötésben és 155 oldalon, és az első kiadásnak az aukción szereplő példánya a tulajdonosi pecsét szerint Hartleben Konrád Adolf tulajdona volt.
Klasszikus Arany Biblia I–II.
1897-ben jelent meg először a Klasszikus Arany Biblia I–II., amely az első olyan hazai bibliakiadás volt, amelyet színes képekkel illusztráltak. A Szentírás szövegének elbeszélő átiratát, valamint a Bibliára vonatkozó történelmi és teológiai ismereteket is közlő kötetpár igazi jelentőségét az egész oldalas, színes illusztrációk, a híres festőművészek – például Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo Da Vinci, Rembrandt – bibliai eseményeket megjelenítő képeinek reprodukciói adták. A páratlan díszmű rangját tovább emelte, hogy abban a címlap
a legszebb Korvin-Kodexek egyikének hű mása.
A kétkötetes kiadvány a bőr díszkötéssel, a gazdag aranyozással, a címfedél sarkainál veretes, rézből készült, kőberakásos díszekkel és az összesen 126, klasszikus mesterek alkotásai után készült, színes hártyapapírral védett képtáblával igazi ritkaságnak számít.
Szenczi Molnár Albert: Az mi urunc Jesus Christusnac uy testamentoma...

Szenczi Molnár Albert: Az mi urunc Jesus Christusnac uy testamentoma... (Fotó/Forrás: Antikvárium.hu)
Szenczi Molnár Albert 1600-tól Herbornban teológiát és filológiát tanult. Többek között itt került kapcsolatba Johann Piscator teológussal és bibliafordítóval, aki nagy hatással volt rá. Ezt követően az ő fejében is megfordult egy magyar nyelvű Biblia kiadásának a gondolata. 1608-ban megjelentette a Hanaui Bibliát, ami a Vizsolyi Biblia második, javított kiadása volt, és tartalmazta Szenczi Molnár 1607-ben megjelent Zsoltárkönyvét, valamint Kis Katekizmusát. Magyarországon és Németországban is nagyon kedvezően fogadták a művet. A Hanaui Biblia hamar elfogyott, így 1612-ben Szenczi Molnár megjelentette az Oppenheimi Bibliát (az első ilyen kis méretű Bibliát), amely méretnek köszönhetően csökkent a kiadvány ára, és könnyen szállítható lett.
Ebben a kiadásban együtt voltak olvashatóak a Biblia könyvei, a zsoltárok, a keresztény hit igazságai, valamint az egyházi szertartások formái és szabályai.
Az Antikvarium.hu aukcióján szereplő kötet az Újtestamentumot és a Szent Davidnac soltari... című zsoltároskönyvet tartalmazza, nincs benne az Ótestamentum.
Antonio Bonfini: Historia Pannonica
Antonio Bonfini magyar történelmet feldolgozó, latin nyelvű művének teljes kiadása. Bonfini Mátyás király megbízásából, 1488-ban kezdett bele az eredetileg Rerum Hungaricum decades (A magyar történelem tizedei) című, reneszánsz szellemiségű történelmi munka megírásába, amelynek vezérfonala a Thuróczy-krónika volt.
A neves humanista csaknem egy évtizedig, 1497-ig dolgozott a művön,
amely új fejezetet nyitott a magyar történetírásban, és évszázadokra meghatározta a magyar múltról való felfogást. A Rerum először 1543-ban jelent meg nyomtatásban, azonban ez a kiadás csak az első három tizedet tartalmazta. A teljes szöveget elsőként Zsámboky János (1531-1584) humanista történetíró és filológus gondozásában, 1568-ban, Bázelben adták ki. A most felbukkant, 1690-es, kölni kiadású példány mindezen kiegészítéseket is tartalmazza.
Az Antikvárium.hu karácsonyi online könyvárverésén további különleges vallástörténeti és könyvritkaságok között is lehet válogatni.
Fejléckép: Orlai Petrich Soma portréja Petőfi Sándorról és A hóhér kötele című regény első kiadása (Fotó/Forrás: Wikipedia; Antikvarium.hu)