Az egész éven át tartó Pilinszky 100 centenáriumi sorozat szerkesztője, rendezője, műsorvezetője, Juhász Anna számos újdonságot, irodalmi felfedezést mesél el a műsorban, többek között édesapja, Juhász Ferenc és Pilinszky János barátságáról is elárul alig ismert részleteket. Beszél a két író közös londoni útjáról, Ted Hugheshoz fűződő különleges barátságukról, családi anekdotákról.
Az Önéletrajzaim szövegeit a kiváló Pilinszky-szakértő, Bende József válogatta és rendezte sajtó alá, a kötet a Magvető Kiadó 2021-es Pilinszky János-évének egyik fontos momentuma. Pilinszky szinte élete végéig a "vertikális regény"-ként emlegetett "önéletrajzait" akarta megírni, a most megjelenő könyv az elkészült és életében publikált részletek és fejezetek mellett közreadja a kapcsolódó töredékeket, befejezetlen részeket és szövegvariánsokat, fakszimiléket is.
Juhász Anna nemrég forgatta le a Frici és Aranka című televíziós filmet, amelyben Karinthy Frigyes és Böhm Aranka kapcsolatát dolgozza fel, és úgy érzi, Pilinszky János élete is bőven kínál megfilmesíteni való témát. Pilinszky önéletírásából az otthonkeresés motívumát és az én és az idő elvesztésének hosszú és fájdalmas folyamatát emeli ki. Hangsúlyozza, hogy bár Pilinszky csendje, szemlélődése távol áll a mai fiataloktól, mégis az elmúlt évben egyre többen tartottunk efelé - még ha kényszerből is.
A szemünk csilloghat a könnytől és a megérkezéstől is. Valahogy erre találok rá Pilinszkyben"
- mesélte Juhász Anna, és felidézte a tavasz egyik irodalmi szenzációját, amikor egy székesfehérvári forgatáson, teljesen váratlanul előkerült Pilinszky János sosem látott naplója, olyan szövegrészletekkel, amelyek bekerültek a most kiadott, sajnos befejezetlenül maradt önéletírásba. Az adásban szóba került még Robert Wilson színháza, Pilinszky római utazása és Kocsis Zoltánnal tervezett operája is.
Könyvajánló
A műsorban érintett könyvek
- Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról
- Pál Sándor Attila: Rokonok
- Csabai László: Inspektor Szindbád
- Zelei Bori: Csörög
- Pilinszky János: Önéletrajzaim
Ebben az adásban négy fiatal, kortárs magyar szerző új kötetére hívjuk fel a figyelmet. Elsőként Szvoren Edina novelláskötetéről, a Mondatok a csodálkozásról beszéltünk, amelyben, mint a címe is sugallja, senki sem csodálkozik. Szvoren Edina legújabb írásai mégis csodálkozásra késztetnek. Hiszen megtudhatjuk belőlük, hogy mennyi minden adhat okot egy lónak a pánikra? Miért utaznak a vakok a libegőn és milyen következményekkel jár, ha alacsonyabb házakba költözünk? Vagy milyen hatással van egy család életére egy a vasfüggönyön túlról hozott videolejátszó, és mit lehet tenni, ha egy anyát túlságosan idegesíti a fia haja, vagy éppen, hogy mi mindenre használhatók a Képes krónika keményfedelű kötetei. Az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetek és a hét hosszabb novella meglepő és lélegzetelállító olvasmány, mint egy sötét tűzijáték.
Pál Sándor Attila Rokonok című novelláskötete ismerős különcöket mutat be. Mesél egy több száz éves öregúrról, aki nem tud meghalni, amíg végig nem olvassa gazdag könyvtárát, egy magát gyümölcsfába oltó agronómusról, vagy a falusi bácsiról, aki beleköltözik egy antropológus fejébe. Ismeretlen csodabogarak ők, akikhez mégis van közünk: mint a rokonainkhoz, akikkel csak húsvétkor találkozunk. A Rokonok történeteiben mindig van egy váratlan csavar. Olvashatunk a jelen és a közeljövő alternatív világairól: ahol kötelezővé teszik az őszinteséget, vagy ahol a néptáncnak minisztériuma van, és a párokat egy férfi és egy robot alkotja. Megtudhatjuk azt is, milyen, ha az évek során egyre jobban kezdünk hasonlítani a kutyánkra, vagy ha reggel a dolgozószobánkban igazi Vasember-páncélt találunk.
Visszatér Csabai László sokak által szeretett nyomozója, Szindbád, ezúttal Nyugat-Európából jelentkezik a sorozat Inspektor Szindbád című kötetében. A történet szerint az '56-os forradalom után a detektív emigrál, és a Német Szövetségi Köztársaságban folytatja munkáját. 1961-et írunk, a német gazdasági csoda egyre több polgár számára érezhető, de a terjeszkedő jólét nem jelenti, hogy a bűn eltűnne az életből. Szindbádnak van feladata bőven, a nyomozások során ráadásul lépten-nyomon ott kísért a háborús múlt. A könyv sűrű szövésű, klasszikus detektívregényként (vagy akár detektívregény-paródiaként) is felfogható, bár Csabai ebben a művében is csak eszközként használja a pszichokrimi formát, hogy arra koncentrálhasson, ami a meseszövésen túl mindig is a legjobban érdekelte: az egyén sorsára, szabadságlehetőségeire egy adott helyszínen, egy adott történelmi, társadalmi környezetben.
Zelei Bori Csörög című, első regényében emlékképek és gesztusok miniatűr rendszerén keresztül mutatja be a párkapcsolatok törékenységét, a közeledés ősi rituáléját, az őszinteség és az elengedés nehézségeit, valamint a testvéri szeretet kontinenseken átívelő erejét. Zsuzsa és Márta egy buliban találkozik először, aztán a sors úgy hozza, hogy a Tabánnál is egymásba botlanak. Megbeszélik, hogy másnap megisznak valamit, és számot cserélnek. A két fiatal centinként araszolgat egymás felé egyre közelebb. Aztán egy szempillantás alatt közös albérlet, lassú reggelek, hosszú éjszakák, duplarandik - te az enyém, én a tied. Vagy mégsem? Hiszen az életben semmi sem tart örökké. A szerelmi, végletes bánat, amivel Zsuzsa alig bír el, a regény egyik legszebben megfogalmazott része. A szerző 1980-ban született Budapesten, ahol jelenleg is él. Első novelláskötete Kevert címmel jelent meg, és a kamaszkor küzdelmeiről szól. Színműírással is foglalkozik, a Gardrób és A hullám című drámák szerzője.
Az új adás itt hallgatható meg:
A Lírástudók minden második szerdán este fél 8-kor jelentkezik új részekkel.