Könyv

Plágiumszoftver derítette ki, honnan merített Shakespeare

2018.02.14. 12:36
Ajánlom
Az egyetemi szakdolgozatok vizsgálatára használthoz hasonló szoftver segítségével bukkantak rá a ma már alig ismert könyvre, ahonnan a Bárd számos monológja alapjait meríthette. Óriási felfedezés vagy csak egy a sokk tippből?

Brit kutatók szerint Shakespeare mintegy 20 monológjához George North egy 1576-ban írott, kiadatlan kéziratából merített. A tudósok egy plágiumszoftverrel mutatták ki az egyezéseket - számolt be róla a The New York Times és a The Guardian. Dennis McCarthy és a LaFayette College professzora, June Schlueter a leggyakrabban a hallgatói dolgozatok ellenőrzésére használt WCopyfind plágiumszoftver segítségével vetették össze Shakespeare darabjait George North A Brief Discourse of Rebellion and Rebels című művével, amely egy király elleni lázadás veszélyeiről értekezik.

David Garrick III. Richárd szerepében, William Hogarth festménye, 1745

David Garrick III. Richárd szerepében, William Hogarth festménye, 1745 (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A szerzők nem azt állítják, hogy Shakespeare plagizált volna, mindössze annyit mondanak, hogy ismerte a könyvet és merített belőle. Erre elsősorban

az akkor ritkának számító, azonban Shakespeare-nél és Northnál is feltűnően gyakran előforduló kifejezések engednek következtetni.

North szövegének ajánlásában például arra sarkallja azokat, akik taszítónak találják a külsejüket, hogy a belső értékeiket fejlesszék, ezzel mondva ellent a természetnek. Érvelésében használja az arány, üveg, jellem, tisztességes, deformált, világ, árnyék és természet kifejezéseket, melyek III. Richárd első monológjában is visszaköszönnek, szinte ugyanebben a sorrendben - ellenkező végkövetkeztetésre juttatva az uralkodót. 

III. Richárd

ford.: Vass István

York napsütése rosszkedvünk telét

Tündöklő nyárrá változtatta át.

Családunkról már elvonult a köd

S alámerült az óceán szívébe.

Most homlokunkon győztes koszorú,

Diadalemlék csorba fegyverünk,

Vad riadónkból víg vacsora lett

És édes dallam szörnyű indulónkból.

Szelíden mosolyog a háború,

Nem lovagol páncélos paripán,

Hogy félénk ellenség szívét ijessze,

Ehelyett fürge lábakkal szökell

A hölgy-szobákban léha lantzenére.

De én, aki nem játszani születtem

Sem tetszelgő tükröknek udvarolni,

Kit durván véstek és szerelem fénye nélkül

S riszáló nimfák előtt nem feszíthet,

Kit megfosztottak minden szép aránytól

S a természet becsapott termetemmel,

Ki torzul, félig kész, s idő előtt

Küldettem el e lélegző világba,

Bénán s idétlenül, hogy a kutyák

Megugatnak, ha bicegek előttük -

Én ilyen fuvolázó békekorban

Nem is tudok egyébbel szórakozni,

Mint hogy a napon nézem árnyamat

És csúfságomat magam magyarázom:

Én, mivel nem játszhatom a szerelmest,

Hogy eltöltsem e csevegő időt -

Úgy döntöttem, hogy gazember leszek

S utálom e kor hiú gyönyörét.

A két kutató Shakespeare több mint 20 monológjában talált egyezést az esszé szövegével. Köztük van Gloucester nyitó monológja a III. Richárdból, Macbeth hasonlata, amelyben a különböző kutyafajokhoz méri a férfiak csoportjait, a Lear királyból a Bolond Merlin-jóslata és a lázadó Jack Cade Alexander Idennel vívott végzetes küzdelmének körülményei a VI. Henrikből.

"Mindeddig egyetlen Shakespeare-kutató sem tanulmányozta ezt a kéziratot, amit kevesen ismernek. Elemzésünk során kiderült, hogy egyike azoknak a forrásszövegeknek, amelyek a legnagyobb hatással voltak Shakespeare-re" - hangsúlyozta McCarthy.

George North az 1500-as években élt. I. Erzsébet udvarának egy kisebb alakja volt, aki svéd nagykövetként működött. George North  eredeti műve pénteken jelenik meg a Boydell and Brewer kiadó gondozásában, a British Library közreműködésével.

McCarthy először egy 1927-es ritka könyvek katalógusában találkozott a Discourse említésével, amelyben "eredeti és ismeretlen munkaként" számoltak be róla. A tudós Schlueterrel kutatott a dokumentum után, s végül a British Libraryben találták meg.

"Az írás arról szól, hogy miért nem szabad egy király ellen lázadni. North eszmefuttatásával kiáll az I. Erzsébethez hű arisztokrácia mellett" - magyarázta McCarthy.

"Shakespeare felhasználta ezt a saját darabjaihoz, elsősorban azokhoz, amelyek a lázadással foglalkoznak. Egy csomó talányra kaphatunk választ, amin eddig a tudósok vitatkoztak" - mondta.

A felfedezés a szakemberek körében vegyes fogadtatásra lelt. A The Guardian által idézett David Bevington, a Chicagói Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy új Shakespeare-források nem mindennap bukkannak fel, és a most előkerült valóban jelentős, mindeddig nem kutatott munka, a visszakövetett idézetek száma pedig tekintélyes.

William Shakespeare darabjai Sir John Gilbert festményén, 1849

William Shakespeare darabjai Sir John Gilbert festményén, 1849 (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Brian Vickers brit Shakespeare-kutató azonban, aki maga is plágiumszoftverrel fedezte fel, hogy a III. Edwardon Shakespeare valószínűleg Thomas Kyddel együtt dolgozott, kevésbé volt lelkes. Mint fogalmazott: McCarthy az elmélet igazolására apró részleteket emelt ki, amiket más tényezőkkel is lehet magyarázni.

A London College professzora, John Mullan is óvatosságra intett a felfedezés jelentőségével kapcsolatban.

Lehet, hogy Shakespeare valóban olvasta a könyvet. De már nyolc kötet foglalja össze Shakespeare forrásait,

és jó figyelmeztetés ezzel kapcsolatban, ha az ember a IV. Henrik első felvonását vizsgálja, amelyben kilenc hosszú passzus szerepel különböző művekből. Ezeket forrásnak, lehetséges forrásnak, valószínű forrásnak, esetleg történelmi analógiának vagy analógiának is minősítették. Sok különböző fokozat létezik" - magyarázta.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Papp Tibor író, költő, tipográfus

A József Attila-díjas alkotó, a magyar avantgárd meghatározó személyisége, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője élete 83. évében halt meg - közölte a Magyar Írószövetség és a Magyar Műhely.
Könyv recenzió

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.
Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.