A Ravensburger Verlag kiadó a Magyarországon is népszerű Winnetou-könyvek közül két kötetet vett ki a kínálatából, mert úgy véli, hogy a regények a gyarmatosítás korából származó rasszista sztereotípiákat erősítik, az őslakosok ábrázolása pedig egyenlő a kulturális kisajátítással.

A Guardian szemlézi a Die Zeit és a Bild egy-egy cikkét is. Míg előbbi arról ír, hogy az Karl May idillikus és hazug képet festett Észak-Amerikáról, elhallgatva az őslakosok kiirtását és a természetes élőhelyek feldúlását, utóbbi éppen amellett érvel, hogy a Winnetou-könyveket nem szabad kivonni a forgalomból, felhívva a figyelmet arra, hogy „gyermekkorunk hősét máglyán akarják elégetni”.

Az ügyben megszólalt Clemens Meier, a kiadó vezetője is, azzal indokolva a döntést, hogy a két kötet klisés, romantikus képet mutat egy hamis történelmi környezetben. Ugyanakkor megjegyzi, hogy soha nem állt szándékukban másokban rossz érzést kelteni a művekkel.

Az egyik műből idézve „Jó nap ez a halálra” felütéssel Nyáry Krisztián is megszólalt az ügyben közösségi oldalán, felhívva a figyelmet arra, hogy saját korában Winnetout romlatlan lelkű vadembernek tekintették, aki a morális igazság letéteményese. Nyáry szerint a történet megtanít arra, hogy képzeletben azonosulni tudjunk egy más kultúrájú emberrel, és képesek legyünk belehelyezkedni a miénktől eltérő gondolkodásba – és éppen ez lenne az irodalom értelme.

„A Winnetou betiltása vagy bármifajta eltörlése a barbárság” – írja az irodalmár, hozzátéve, hogy ha a cancel culture eltörli a múltat, a történelmi tények tanításán túl a szülőknek nem lesz lehetősége megbeszélni a gyerekekkel például azt, hogy miben van igaza a hősöknek. „Az lesz a jó nap az irodalmi örökség halálára” – zárja sorait Nyáry Krisztián.

Fejléckép: A Winnetou 1893-as kiadása (forrás: Wikipédia)