Róbert Gida, Micimackó és a Százholdas Pagony a valóságban

A. A. Milne Micimackóját saját fia, a magyar fordításban Róbert Gidaként szereplő Christopher Robin és játékállatai ihlették - mint az közismert. Az író és családja élete, a hús-vér, illetve plüss szereplők valódi története annyira foglalkoztatja a közönséget, hogy idén két film is mozikba került ebben a témában, januárban a  Viszlát, Christopher Robin,  augusztus elején pedig a  Barátom, Róbert Gida .

Ezekből is kiderül, hogy

Akad köztük fotó az író édesapával és természetesen a plüssmackóval is. Nem lehet azonban nem észre venni, hogy a könyvekből áradó vidámsággal szöges ellentétben, milyen szomorú és komoly Christopher tekintete az összes felvételen. A kötetek többi főszereplője a galéria végén, illetve a New York-i Közkönyvtárban látható.

Alan Alexander Milne (1882-1956) először 1924-ben egy versében említ meg egy játékmackót, amit az akkor mindössze 4 éves fia, Christopher Edward nevű macijáról mintázott. Micimackónak, illetve angol eredetijében, a Winnie-the-Pooh-nak egy évvel ez után keresztelte el a medvét a Londoni Állatkert Winnipeg nevű mackója után. A most már hivatalos nevén szereplő csekély értelmű medvebocs egy karácsonyi novellában jelent meg a The Evening News című lapban. A történet bekerült Milne első hivatalos Micimackó-könyvébe is 1926-ban. 

Christopher Robin Milne (1920-1996) 1975-ben megjelent The Enchanted Places, (magyarul Róbert Gida emlékei, a Milne-ház és lakói) című könyvében számolt be arról, milyen traumatikus élmény volt számára, amikor kilencévesen bentlakásos iskolába ment, ahol piszkálták és gyötörték a diáktársai.

1950-ben, Milne könyveinek amerikai kiadásához időzítve a Life magazin turnéra vitte Christopher régi játékait. "E.P. Dutton (a kiadó) 50,000 dolláros biztostást kötött a plüssökre. Milne annyira szerette a játékokat, épp úgy, ahogy voltak, hogy csak akkor volt hajlandó őket elküldeni az Államokba, amikor ígéretet kapott rá, hogy nem tisztítják ki őket, hanem épp olyan piszkos és molyette állapotban érkeznek vissza Angliába, ahogy elküldi őket."

- számolt be a Life 1951-ben az igen apró állat előéletéről.

Christopher Milne Cambridge-ben tanult, majd szolgált a II. világháborúban. Az 1948-ban készült felvételen unokatestvérével, és egyben jövendőbeli feleségével, a 27 éves Lesley de Selincourt-tal látható. Választása miatt édesanyjával megromlott a kapcsolata, apja 1956-os halála után szinte nem is találkoztak. Christopher és Lesley házasságkötésük után Dartmouth-ban nyitottak könyvkereskedést. Milne büszke volt rá, hogy nem apja könyveinek jogdíjakból, hanem saját bevételeiből él. Kislányuk, Clara (1956-2012) cerebrális parézissel született. A család a később hozzájuk kerülő szerzői jogokat eladva létrehozta a Clara Milne Trust-ot, ami az ebben betegségben szenvedőket támogatja.

Christopher Milne többször említi emlékirataiban, hogy neheztel az édesapjára, amiért "az én gyerekvállaimon kapaszkodott fel oda, ahova eljutott az életben, közben pedig ellopta tőlem a nevemet és nem hagyott számomra semmit, csak az üres hírnevet, hogy az ő fia vagyok." Christopher a gyerekkori játékaitól is megszabadult, szerkesztőjének ajándékozta őket, aki a New York-i Közkönyvtárnak adományozta a kompániát. Úgy tűnik, hogy a saját könyvének megírása végül békét hozott Christophernek, aki 1995-ben hunyt el. 

(via Getty Images Foto)