Szükséges ismerni a könyvkötés történetét, a tinta összetételét és készítésének módjait. Sorolta Beöthyné Kozocsa Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár egykori munkatársa, aki kilenc éven keresztül mintegy harmincöt corvina restaurálásban vett részt, mi mindenre kell figyelni, ha keze ügyébe kerül egy Mátyás korabeli kötet. Ahogy fogalmazott, ahhoz, hogy valaki hozzáérjen a corvinákhoz nem elég a könyvkötés tudománya, kémiai, biológiai, művészettörténeti és rajztudás is szükséges.

"A törökök hatalmas károkat okozva eltávolították az eredeti lila bársony- és bőrkötést, majd piros, zöld valamint fehér bőrkötéssel vonták be a könyveket, ráadásul úgy adták vissza, hogy a török felségjelet is rábiggyesztették, belül viszont nem restaurálták. A pergamenből darabok hiányoztak, az írás olvashatatlanná vált, a köteteket rovar-, penész- és gombakár érte, ezért a pergament pótolni kellett, de nem lehetett újjal kiegészíteni, különben az letört volna" – idézte fel a munkálatokat. A lapok pótlására új módszert kezdtek el kikísérletezni, amelyhez a Bőripari Kutató Intézet egyik bőrvegyész munkatársa is csatlakozott. Az eredeti pergamenhez hasonló anyagot igyekeztek létrehozni pergamen porból, különböző adalékokból és fertőtlenítőből. Az így kapott pépet először töredékeken tesztelték, hogy mennyire tartós, majd miután bevált a kódexeken is alkalmazták. Az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló Laboratóriumának pergamen- kódexrestauráló eljárását 2017-ben Magyar Örökség Díjjal jutalmazták.

Akadt, ahol a pergamen is pótlásra szorult (Fotó/Forrás: OSZK)

"Mátyás király korában is ügyeltek a könyvek védelmére, ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a pergamen hő és pára hatására képes mozogni, ezért azt csatok közé kell szorítani. A feljegyzések szerint a könyvek érdekében az uralkodó polcokra fektetve, letakarva tárolta a köteteket, némelyik kötésen lánc nyoma is felfedezhető. Ez valószínűleg azért volt a kódexeken, hogy azok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. A legújabb kutatások szerint Budán is létrejött egy könyvkötő műhely, Mátyás király pedig nem csak gyűjtötte, hanem olvasta is a köteteket" – ismertette a szakértő.