Könyv

Sherlock Holmes és a rejtélyes Stradivari

2017.08.19. 12:02
Ajánlom
Sherlock Holmes remek bokszoló volt, szeretett pipázni, és hegedülni - de mit árul el róla valójában hangszere, ami véletlenül pont egy Stradivari volt?

Arthur Conan Doyle első Sherlock Holmes-regénye sok elutasítás után végül 1887-ben jelent meg A bíborvörös dolgozószoba (vagy magyarul A brixtoni rejtély) címmel. A történetet, mint később valamennyit, Holmes barátja, Dr. John Watson elbeszéléséből ismerhetjük meg. Watson beható listát közöl legfőbb bajtársáról:

  1. Szépirodalmi ismeretek - semmilyen.
  2. Csillagászati ismeretek - semmilyen.
  3. Politikai ismeretek - gyenge.
  4. Növénytani ismeretek - változó, főleg az ópium és a mérgek általános ismeretére összpontosít. A kertészethez nem ért.
  5. Geológiai ismeretek - tapasztalati, de korlátozott. Jól ismeri a különböző talajfajtákat (főleg a London  környékéről származó talajmintákat).
  6. Kémiai ismeretek - alapos.
  7. Anatómiai ismeretek - pontos, de rendszertelen.
  8. Bulvársajtói ismeretek - óriási. Ismeri százada összes bűntényét.
  9. Jól játszik hegedűn.
  10. Kiváló bokszoló és kardforgató.
  11. Behatóan ismeri a brit törvényeket.
  12. Ezen felül önmérgező, nevezetesen dohányos és kokainista.
Később, az 1893-as A rejtélyes doboz történetében azt is megtudhatjuk, hogy a 9-es pontban említett hegedűtudását egy Stradivarin gyakorolja - ami a legismertebb és legtökéletesebb hangszerként ismert.
GettyImages-588182974

GettyImages-588182974 (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

Rachael Durkin, az Edinburgh  Napier University Zenetanszékének előadója szerint ez az információ több, mint apró adalék Sherlock Holmes figurájához - erről írt a The Conversation-ön megjelent cikkében.

A hegedű és a zongora is a viktoriánus korszakban tett szert nagy népszerűségre. Az egyik leghíresebb hangszergyártó a Cremonából származó Antonio Stradivari volt - a hangszereken megjelenő Stradivarius felirat neve latinosított megfelelője. Hangszerei, csak úgy mint a szintén olasz Amati vagy Guarneri munkái egyre keresettebbekké váltak a korban.

A kereslet nemcsak a hangszerek árára, de a csalókra is ösztönzőleg hatott - egyre több hamis Stradivari jelent meg, és sorozatban gyártották az eredetire kísértetiesen hasonló, olcsó utánzatokat. Az egyik legismertebb botrány az 1882-es Hodges vs. Chanot ügy volt - Georges Chanot London-szerte ismert hegedűkészítő hamisan Carlo Bergonzi híres operaénekes nevével akarta eladni hegedűjét. Az eset nagy sajtóvisszhangot váltott ki, de csak csepp volt a tengerben - még ma is bevett szokás régi, átlagos vagy annál rosszabb hegedűket Stradivariként feltüntetni és eladásra kínálni.

Sherlock Holmes az utóbbi időben ismét reneszánszát éli - a rajongók és kutatók pedig egyre több részletet derítettek ki arról, hogyan született meg a figura. A karaktert Doyle részben Joseph Bell sebészről és orvosi előadóról mintázta, akivel diákként az Edinburgh-i Egyetemen találkozott. Azt is tudjuk, hogy nagy hatással volt az íróra az, hogy a viktoriánus korban az olvasók mennyire rajongtak a valódi bűntényekért és a detektívtörténetekért. James McLevy, Edinburgh első rendőrfőnöke az 1860-as években több nagy sikerű könyvet jelenített meg, amely olyan valódi bűntényeket mutatott be, amelyeken McLevy dolgozott.

Sir Arthur Conan Doyle

Sir Arthur Conan Doyle (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A könyvekben leírt nyomozási mód kísértetiesen hasonlít arra, ahogy Sherlock Holmes közelít a bűnügyekhez.

A másik hasonló, a korban népszerű szerző James McGovan volt - ő pont Doyle idejében nyomozott Edinburgh utcáin - igaz, később kiderült hogy sztorijai csak fikciók, és azokat egy helyi hegedűs, William Crawford Honeyman írta. McGovan utolsó könyve (Traced and tracked, or, Memoirs of a City Detective) tartalmaz egy sztorit, amiben McGovan egy Edinburgh közeli otthonból ellopott Stradivari után nyomoz. A novella tartalmaz egy párbeszédet, amiben a detektív a hegedű tulajával beszélget a hangszer értékéről. A tulaj szerint 400 fontot is megér a Stadivari - ezen McGovan őszintén megdöbben, hát még amikor kiderül, hogy mindössze 40 fontért szerezte.

Watson egy ehhez hasonló történetet mesél el Holmesról A rejtelmes doboz történetében.

Eszerint a detektív a legalább 500 guinea értékű Stradivariát mindössze 55 shillingért vette egy zsidó kereskedőtől - vagyis mindkét történet szerint jóval áron alul cserélt gazdát a klasszikus hangszer. Szintén közös bennük, hogy a Stradivarit egy zálogostól vásárolták - a való életben gyakori, hogy a csaló vagy rablók ilyen módon mossák tisztára zsákmányukat.

GettyImages-142577927

GettyImages-142577927 (Fotó/Forrás: Georges De Keerle / Getty Images Hungary)

McGovan novellájában a detektív egy valódi műértőt látogat meg, akinek a hegedűk bár a hóbortjai, de játszani nem tud rajtuk. Doyle jegyzetei szerint Holmes maga ritka hegedűket gyűjt. Bár a könyvbe végül nem került bele, az író feljegyzései szerint Holmes A bíborvörös dolgozószobában egy cremonai hegedűssel csacsogott a Stradivari és az Amati közötti különbségekről - vagyis hasonló erényeket csillogtatott meg, mint a műértő McGowan sztorijában. Szintén megegyezik a kifejezés, amivel a hegedűzést illetik McGovan és Doyle könyvében: mindketten a 'scrape' szót használják.

A két történet közötti hasonlóság a cikk szerzője szerint azt bizonyítja, hogy az azokban szereplő Stradivarik nem eredetiek - viktoriánus hamisítványok.

Ha ez valóban így van, miért írta bele a novelláiba Doyle ezeket a részleteket? Mit akart ezzel elmondani Sherlock Holmes-ról? Lehet hogy csak azt akarta finoman jelezni, hogy főhőse sem hibátlan?

Minden alkalommal, amikor Holmes a pipájára gyújtva nekikezd elmagyarázni Watsonnak, ki a valódi tettes, mintha egy megoldatlan ügy kényelmetlensége mocorogna benne, amiről még maga sem tud. Talán ez volt Doyle egyik vicce Sherlockkal szemben, amin haláláig nevetett magában.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.
Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.