Könyv

Sherlock Holmes és a rejtélyes Stradivari

2017.08.19. 12:02
Ajánlom
Sherlock Holmes remek bokszoló volt, szeretett pipázni, és hegedülni - de mit árul el róla valójában hangszere, ami véletlenül pont egy Stradivari volt?

Arthur Conan Doyle első Sherlock Holmes-regénye sok elutasítás után végül 1887-ben jelent meg A bíborvörös dolgozószoba (vagy magyarul A brixtoni rejtély) címmel. A történetet, mint később valamennyit, Holmes barátja, Dr. John Watson elbeszéléséből ismerhetjük meg. Watson beható listát közöl legfőbb bajtársáról:

  1. Szépirodalmi ismeretek - semmilyen.
  2. Csillagászati ismeretek - semmilyen.
  3. Politikai ismeretek - gyenge.
  4. Növénytani ismeretek - változó, főleg az ópium és a mérgek általános ismeretére összpontosít. A kertészethez nem ért.
  5. Geológiai ismeretek - tapasztalati, de korlátozott. Jól ismeri a különböző talajfajtákat (főleg a London  környékéről származó talajmintákat).
  6. Kémiai ismeretek - alapos.
  7. Anatómiai ismeretek - pontos, de rendszertelen.
  8. Bulvársajtói ismeretek - óriási. Ismeri százada összes bűntényét.
  9. Jól játszik hegedűn.
  10. Kiváló bokszoló és kardforgató.
  11. Behatóan ismeri a brit törvényeket.
  12. Ezen felül önmérgező, nevezetesen dohányos és kokainista.
Később, az 1893-as A rejtélyes doboz történetében azt is megtudhatjuk, hogy a 9-es pontban említett hegedűtudását egy Stradivarin gyakorolja - ami a legismertebb és legtökéletesebb hangszerként ismert.
GettyImages-588182974

GettyImages-588182974 (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

Rachael Durkin, az Edinburgh  Napier University Zenetanszékének előadója szerint ez az információ több, mint apró adalék Sherlock Holmes figurájához - erről írt a The Conversation-ön megjelent cikkében.

A hegedű és a zongora is a viktoriánus korszakban tett szert nagy népszerűségre. Az egyik leghíresebb hangszergyártó a Cremonából származó Antonio Stradivari volt - a hangszereken megjelenő Stradivarius felirat neve latinosított megfelelője. Hangszerei, csak úgy mint a szintén olasz Amati vagy Guarneri munkái egyre keresettebbekké váltak a korban.

A kereslet nemcsak a hangszerek árára, de a csalókra is ösztönzőleg hatott - egyre több hamis Stradivari jelent meg, és sorozatban gyártották az eredetire kísértetiesen hasonló, olcsó utánzatokat. Az egyik legismertebb botrány az 1882-es Hodges vs. Chanot ügy volt - Georges Chanot London-szerte ismert hegedűkészítő hamisan Carlo Bergonzi híres operaénekes nevével akarta eladni hegedűjét. Az eset nagy sajtóvisszhangot váltott ki, de csak csepp volt a tengerben - még ma is bevett szokás régi, átlagos vagy annál rosszabb hegedűket Stradivariként feltüntetni és eladásra kínálni.

Sherlock Holmes az utóbbi időben ismét reneszánszát éli - a rajongók és kutatók pedig egyre több részletet derítettek ki arról, hogyan született meg a figura. A karaktert Doyle részben Joseph Bell sebészről és orvosi előadóról mintázta, akivel diákként az Edinburgh-i Egyetemen találkozott. Azt is tudjuk, hogy nagy hatással volt az íróra az, hogy a viktoriánus korban az olvasók mennyire rajongtak a valódi bűntényekért és a detektívtörténetekért. James McLevy, Edinburgh első rendőrfőnöke az 1860-as években több nagy sikerű könyvet jelenített meg, amely olyan valódi bűntényeket mutatott be, amelyeken McLevy dolgozott.

Sir Arthur Conan Doyle

Sir Arthur Conan Doyle (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A könyvekben leírt nyomozási mód kísértetiesen hasonlít arra, ahogy Sherlock Holmes közelít a bűnügyekhez.

A másik hasonló, a korban népszerű szerző James McGovan volt - ő pont Doyle idejében nyomozott Edinburgh utcáin - igaz, később kiderült hogy sztorijai csak fikciók, és azokat egy helyi hegedűs, William Crawford Honeyman írta. McGovan utolsó könyve (Traced and tracked, or, Memoirs of a City Detective) tartalmaz egy sztorit, amiben McGovan egy Edinburgh közeli otthonból ellopott Stradivari után nyomoz. A novella tartalmaz egy párbeszédet, amiben a detektív a hegedű tulajával beszélget a hangszer értékéről. A tulaj szerint 400 fontot is megér a Stadivari - ezen McGovan őszintén megdöbben, hát még amikor kiderül, hogy mindössze 40 fontért szerezte.

Watson egy ehhez hasonló történetet mesél el Holmesról A rejtelmes doboz történetében.

Eszerint a detektív a legalább 500 guinea értékű Stradivariát mindössze 55 shillingért vette egy zsidó kereskedőtől - vagyis mindkét történet szerint jóval áron alul cserélt gazdát a klasszikus hangszer. Szintén közös bennük, hogy a Stradivarit egy zálogostól vásárolták - a való életben gyakori, hogy a csaló vagy rablók ilyen módon mossák tisztára zsákmányukat.

GettyImages-142577927

GettyImages-142577927 (Fotó/Forrás: Georges De Keerle / Getty Images Hungary)

McGovan novellájában a detektív egy valódi műértőt látogat meg, akinek a hegedűk bár a hóbortjai, de játszani nem tud rajtuk. Doyle jegyzetei szerint Holmes maga ritka hegedűket gyűjt. Bár a könyvbe végül nem került bele, az író feljegyzései szerint Holmes A bíborvörös dolgozószobában egy cremonai hegedűssel csacsogott a Stradivari és az Amati közötti különbségekről - vagyis hasonló erényeket csillogtatott meg, mint a műértő McGowan sztorijában. Szintén megegyezik a kifejezés, amivel a hegedűzést illetik McGovan és Doyle könyvében: mindketten a 'scrape' szót használják.

A két történet közötti hasonlóság a cikk szerzője szerint azt bizonyítja, hogy az azokban szereplő Stradivarik nem eredetiek - viktoriánus hamisítványok.

Ha ez valóban így van, miért írta bele a novelláiba Doyle ezeket a részleteket? Mit akart ezzel elmondani Sherlock Holmes-ról? Lehet hogy csak azt akarta finoman jelezni, hogy főhőse sem hibátlan?

Minden alkalommal, amikor Holmes a pipájára gyújtva nekikezd elmagyarázni Watsonnak, ki a valódi tettes, mintha egy megoldatlan ügy kényelmetlensége mocorogna benne, amiről még maga sem tud. Talán ez volt Doyle egyik vicce Sherlockkal szemben, amin haláláig nevetett magában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.
Könyv galéria

Meghitt pillanatok Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképalbumából - Galéria

A fényképek között akadnak ismerős fotók és eddig soha nem látott képek is. Kapcsolatuk szívet melengető közös portréi mellett helyet kapott mindkettejük gyerekkora és családja, számos kirándulás, strandon töltött nap vagy némi síelés is. 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. 
Könyv magazin

A gumifalú könyvesbolt, amely garancia a minőségre

Az aprócska újlipótvárosi üzlet igazi irodalmi központ: nemcsak az olvasók, de az írók is szívesen járnak ide, mert tudják, itt mindenkivel törődnek. Rédei Éva kemény munkával és odaadással, sokszor zseniális üzleti fogásokkal építette fel a Láng Tékát és azt, ami mögötte van.
Könyv magazin

Ez a monográfia szembemegy a „divatos” holokausztirodalommal

Vámos Miklós novemberben is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Szita Szabolcs Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban című monográfiájával foglalkozik.