Könyv

Sherlock Holmes és a rejtélyes Stradivari

2017.08.19. 12:02
Ajánlom
Sherlock Holmes remek bokszoló volt, szeretett pipázni, és hegedülni - de mit árul el róla valójában hangszere, ami véletlenül pont egy Stradivarius volt?

Arthur Conan Doyle első Sherlock Holmes-regénye sok elutasítás után végül 1887-ben jelent meg A bíborvörös dolgozószoba (vagy magyarul A brixtoni rejtély) címmel. A történetet, mint később valamennyit, Holmes barátja, Dr. John Watson elbeszéléséből ismerhetjük meg. Watson beható listát közöl legfőbb bajtársáról:

  1. Szépirodalmi ismeretek - semmilyen.
  2. Csillagászati ismeretek - semmilyen.
  3. Politikai ismeretek - gyenge.
  4. Növénytani ismeretek - változó, főleg az ópium és a mérgek általános ismeretére összpontosít. A kertészethez nem ért.
  5. Geológiai ismeretek - tapasztalati, de korlátozott. Jól ismeri a különböző talajfajtákat (főleg a London  környékéről származó talajmintákat).
  6. Kémiai ismeretek - alapos.
  7. Anatómiai ismeretek - pontos, de rendszertelen.
  8. Bulvársajtói ismeretek - óriási. Ismeri százada összes bűntényét.
  9. Jól játszik hegedűn.
  10. Kiváló bokszoló és kardforgató.
  11. Behatóan ismeri a brit törvényeket.
  12. Ezen felül önmérgező, nevezetesen dohányos és kokainista.
Később, az 1893-as A rejtélyes doboz történetében azt is megtudhatjuk, hogy a 9-es pontban említett hegedűtudását egy Stradivarin gyakorolja - ami a legismertebb és legtökéletesebb hangszerként ismert.
GettyImages-588182974

GettyImages-588182974 (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

Rachael Durkin, az Edinburgh  Napier University Zenetanszékének előadója szerint ez az információ több, mint apró adalék Sherlock Holmes figurájához - erről írt a The Conversation-ön megjelent cikkében.

A hegedű és a zongora is a viktoriánus korszakban tett szert nagy népszerűségre. Az egyik leghíresebb hangszergyártó a Cremonából származó Antonio Stradivari volt - a hangszereken megjelenő Stradivarius felirat neve latinosított megfelelője. Hangszerei, csak úgy mint a szintén olasz Amati vagy Guarneri munkái egyre keresettebbekké váltak a korban.

A kereslet nemcsak a hangszerek árára, de a csalókra is ösztönzőleg hatott - egyre több hamis Stradivari jelent meg, és sorozatban gyártották az eredetire kísértetiesen hasonló, olcsó utánzatokat. Az egyik legismertebb botrány az 1882-es Hodges vs. Chanot ügy volt - Georges Chanot London-szerte ismert hegedűkészítő hamisan Carlo Bergonzi híres operaénekes nevével akarta eladni hegedűjét. Az eset nagy sajtóvisszhangot váltott ki, de csak csepp volt a tengerben - még ma is bevett szokás régi, átlagos vagy annál rosszabb hegedűket Stradivariusként feltüntetni és eladásra kínálni.

Sherlock Holmes az utóbbi időben ismét reneszánszát éli - a rajongók és kutatók pedig egyre több részletet derítettek ki arról, hogyan született meg a figura. A karaktert Doyle részben Joseph Bell sebészről és orvosi előadóról mintázta, akivel diákként az Edinburgh-i Egyetemen találkozott. Azt is tudjuk, hogy nagy hatással volt az íróra az, hogy a viktoriánus korban az olvasók mennyire rajongtak a valódi bűntényekért és a detektívtörténetekért. James McLevy, Edinburgh első rendőrfőnöke az 1860-as években több nagy sikerű könyvet jelenített meg, amely olyan valódi bűntényeket mutatott be, amelyeken McLevy dolgozott.

Sir Arthur Conan Doyle

Sir Arthur Conan Doyle (Fotó/Forrás: Print Collector / Getty Images Hungary)

A könyvekben leírt nyomozási mód kísértetiesen hasonlít arra, ahogy Sherlock Holmes közelít a bűnügyekhez.

A másik hasonló, a korban népszerű szerző James McGovan volt - ő pont Doyle idejében nyomozott Edinburgh utcáin - igaz, később kiderült hogy sztorijai csak fikciók, és azokat egy helyi hegedűs, William Crawford Honeyman írta. McGovan utolsó könyve (Traced and tracked, or, Memoirs of a City Detective) tartalmaz egy sztorit, amiben McGovan egy Edinburgh közeli otthonból ellopott Stradivari után nyomoz. A novella tartalmaz egy párbeszédet, amiben a detektív a hegedű tulajával beszélget a hangszer értékéről. A tulaj szerint 400 fontot is megér a Stadivari - ezen McGovan őszintén megdöbben, hát még amikor kiderül, hogy mindössze 40 fontért szerezte.

Watson egy ehhez hasonló történetet mesél el Holmesról A rejtelmes doboz történetében.

Eszerint a detektív a legalább 500 guinea értékű Stradivariusát mindössze 55 shillingért vette egy zsidó kereskedőtől - vagyis mindkét történet szerint jóval áron alul cserélt gazdát a klasszikus hangszer. Szintén közös bennük, hogy a Stradivariust egy zálogostól vásárolták - a való életben gyakori, hogy a csaló vagy rablók ilyen módon mossák tisztára zsákmányukat.

GettyImages-142577927

GettyImages-142577927 (Fotó/Forrás: Georges De Keerle / Getty Images Hungary)

McGovan novellájában a detektív egy valódi műértőt látogat meg, akinek a hegedűk bár a hóbortjai, de játszani nem tud rajtuk. Doyle jegyzetei szerint Holmes maga ritka hegedűket gyűjt. Bár a könyvbe végül nem került bele, az író feljegyzései szerint Holmes A bíborvörös dolgozószobában egy cremonai hegedűssel csacsogott a Stradivarius és az Amati közötti különbségekről - vagyis hasonló erényeket csillogtatott meg, mint a műértő McGowan sztorijában. Szintén megegyezik a kifejezés, amivel a hegedűzést illetik McGovan és Doyle könyvében: mindketten a 'scrape' szót használják.

A két történet közötti hasonlóság a cikk szerzője szerint azt bizonyítja, hogy az azokban szereplő Stradivariusok nem eredetiek - viktoriánus hamisítványok.

Ha ez valóban így van, miért írta bele a novelláiba Doyle ezeket a részleteket? Mit akart ezzel elmondani Sherlock Holmes-ról? Lehet hogy csak azt akarta finoman jelezni, hogy főhőse sem hibátlan?

Minden alkalommal, amikor Holmes a pipájára gyújtva nekikezd elmagyarázni Watsonnak, ki a valódi tettes, mintha egy megoldatlan ügy kényelmetlensége mocorogna benne, amiről még maga sem tud. Talán ez volt Doyle egyik vicce Sherlockkal szemben, amin haláláig nevetett magában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv recenzió

Egy regény az utolsó utáni szó jogán

Előző regényeinek hősei a közösséget akarták visszaszerezni maguknak, a Luther kutyáiban viszont a tudatért, az intellektusért, az emberi lényegért folyik a küzdelem. Szilasi László az agydaganatából való felépülését írta meg: újabb, de más utazás egy koponya körül.
Könyv olvasás

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Könyv interjú

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.
Könyv interjú

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.