Könyv

Sherlock Holmes íróját tündérekkel verték át

Sir Arthur Conan Doyle 160 éve született
2019.05.22. 17:25
Ajánlom
A világ legismertebb mesterdetektívjét - és posta címét - alkotta meg, mégis egész életében elégedetlen volt írói sikereivel. Élete végén a spiritualizmus bűvkörébe került és egy tündérekkel kapcsolatos botrányba is belekeveredett. Százhatvan éve, 1859. május 22-én született Sir Arthur Conan Doyle, a modern bűnügyi regény megteremtője, Sherlock Holmes "atyja". 

Az általa kitalált magánnyomozó karaktere a zseniális detektív szinonimájává vált, ő mégis elégedetlen volt a krimi műfajban elért sikerrel és utálta a figurát - ahogy Agatha Christie-t is bosszantotta egy idő után Hercules Poirot alakja.

A Holmes-könyveken kívül azonban szinte semmiben nem bizonyult sikeresnek, amihez fogott: orvosként nem talált pácienseket, más típusú írásai nem érdekelték az olvasókat, majd a spiritualisták prédájává és köznevetség tárgyává vált, mikor például a tündérek létezését bizonygatta. 

Arthur Conan Doyle a skóciai Edinburghban született ír szülők gyermekeként. Apja alkoholizmusa egész gyerekkorára rányomta bélyegét, a család meglehetősen szerény körülmények között élt. Csak a tehetős rokonok támogatása tette lehetővé, hogy Doyle a közép-angliai Stonyhurst jezsuita kollégiumában tanulhasson (az író felnőttként szakított a kereszténységgel, és agnosztikusnak vallotta magát).

Sherlock_Holmes_tableau_1-144559.jpg

A Baker street 221/b alatti ház ma múzeumként üzemel. A szobák Sherlock eseteihez kapcsolódó relikviákkal vannak berendezve, sőt a regényei figuráinak viaszmásai is megtalálhatóak itt. (Fotó/Forrás: közkincs)

1876-tól az edinburghi egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, doktori disszertációját - amellyel komoly elismerést is szerzett - a szifiliszes hátgerincsorvadásról írta. Az egyetem után Plymouthban, majd

a walesi Southsea városában praktizált, de kevés páciense akadt, s unaloműzésből írogatni kezdett. Első regényét, egy köszvény miatt szobafogságra kényszerült férfi elmélkedéseit, 1883-84-ben írta, de a kézirat útban a kiadó felé valahol elveszett.

Emlékezetből újraírta az egészet, de soha nem fejezte be, a könyv csak 2011-ben került az olvasók elé.

Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású, jámbor Watson doktor. A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az író egykori sebészprofesszoráról mintázta. A következő Holmes-regény, A Négyek jele 1890-ben jelent meg, és ugyanebben az évben Doyle ismét az iskolapadba ült, Bécsben szemészetet tanult.

Hazatérve Londonban kezdett szemészeti praxist, finoman szólva is minimális sikerrel, mert egyetlen páciense sem akadt, ezért tovább folytatta a bűnügyi novellák írását.

Twisted_lip-145016.jpg

Sherlock Holmes legismertebb ábrázolása 1891-ből, a Strand magazin számára Sidney Paget készítette a rajzot a "A ferde szájú" című novellához (Fotó/Forrás: wikipedia)

A fanyar humorú, fordulatos történeteket és a briliáns észjárású, bár kissé nehéz természetű detektívet imádta a közönség, de a szerző unni kezdte teremtményét, és 1893-ban Az utolsó eset című novellában "meggyilkolta": Holmes az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben lelte halálát. Az olvasói felháborodás azonban olyan nagy volt, hogy A Sátán kutyája című regényében kénytelen volt ismét Sherlockot szerepeltetni, akinek ezt követően még számos novellát és egy regényt is szentelt. Egyébként az író a való életben is szeretett rejtélyeket megoldani, két ügyben is bebizonyította már elítélt vádlottak ártatlanságát, s a rendőrség is fordult hozzá segítségért, például Hasfelmetsző Jack ügyében.

Az Imdb.com filmes adatbázis szerint 200 olyan filmes vagy tévés produkció létezik, amelynek címében szerepel Sherlock Holmes neve. Az elsők, 1908-ból származó fekete-fehér rövidfilmek. Közülük az egyik pedig, amelynek címében ugyan torzítva szerepel a detektív neve - Sherlock Hochmes - Magyarországon készült, Baumann Károly főszereplésével. A közelmúltban a BBC filmsorozatában Benedict Cumberbatch alakítja Sherlock Holmes-t, a hollywoodi feldolgozásban Robert Downey Jr. bújt a bőrébe, de készült egy film a detektív nyugdíjas éveiről is Ian McKellen főszereplésével (méhészkedéssel üti el az időt).

Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá Doyle-t, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, és teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak, és egyetlen műfajba, témába szorult vissza.

Pedig rengeteget próbálkozott: írt színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat, a búr háború idején röpiratban igyekezett kedvező színben feltüntetni a brit fellépést.

A nagy búr háború címmel regényt is írt afrikai élményeiről, 1909-ben a Kongói Szabadállamban zajló kegyetlenkedések ellen szólalt fel egyik pamfletjében. Az írót 1902-ben ütötték lovaggá, de nem - mint várható lett volna - irodalmi tevékenységéért, hanem a búr háborúval kapcsolatos műveivel a Koronának tett szolgálataiért.

Sir_Arthur_Conan_Doyle_and_family-144615.jpg

Arthur Conan Doyle és családja New Yorkban 1922-ben (Fotó/Forrás: George Grantham Bain collection / Library of Congress)

Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született.

Első felesége tüdőbajban halt meg, Kingsley nevű fia az I. világháborúban esett el. Emiatt mély depresszióba esett, amelyből a spiritizmus nyújtott számára kiutat, ami kései műveire (A köd birodalma, A tündérek eljövetele) is rányomta bélyegét. Ekkoriban kötött barátságot a magyar származású neves szabadulóművésszel, Harry Houdinivel is, akinek természetfölötti erőt tulajdonított. Ezen még az sem változtatott, hogy Houdini többször is próbálta meggyőzni: mutatványai csupán trükkök. A hobbiból csaló spiritualisták leleplezésével is foglalkozó Houdinival azonban a nézetkülönbségeik végül barátságuk felbomlásához vezettek.

Cottingley-i tündérek

A viktoriánus korban és az 1900-as évek elején divatossá váltak a fizikai világon túli, paranormális jelenségekkel foglalkozó médiumok, akik spiritualista szeánszokat tartottak. A jövendőmondást, asztaltáncoltatást, szellemekkel, elhunyt szeretteik lelkével való kommunikációt ígérő spiritiszták különösen a háborúk után lettek népszerűek. A fotográfia új lehetőségeket jelentett a csalóknak is. A különféle trükkökkel egymásra exponált fotókat a szellemek jelenlétének bizonyítékaként adták el, de a fényképezés révén került elő bizonyíték a tündérek létezéséről is. 

CottingleyFairies3-144600.jpg

Frances és az ugró tündéra harmadik az öt Cottingley-i tündérfotó közül. (Fotó/Forrás: közkincs)

A Cottingley-i tündérek hírét maga Doyle vitte, amikor a Strand magazin 1920-as karácsonyi számában egy tündérekről szóló cikk mellé illusztrációként mellékelte Elsie Wright (1901–1988) és Frances Griffiths (1907–1986) fotóját, akik a varázslatos lényekkel játszottak. A fotókat még 1917-ben készítette az akkor 16 és 9 éves kislány az egyikük kertjének végében lakó tündérekről. A gyerekek kölcsönkérték Elsie apjának fényképezőgépét, az amatőr fotós férfi egyszerű kartonpapírfiguráknak titulálta a fotón a lányok mellett feltűnő alakokat, ahogy a későbbi képeken megjelenő törpét is csak ugratásnak gondolta, így nem is foglalkoztatta különösebben a dolog. Elsie édesanyja azonban hitt a lányoknak és el is vitte egy, a tündérek életével foglalkozó előadásra a fotókat, ahonnan gyorsan körbejárt az ezzel foglalkozó körökben.

A felvételek megosztották a közvéleményt és évtizedekig próbálták kideríteni, hogy valódiak-e. A fotókat még a Kodak embereivel is megvizsgáltatták, hogy bizonyítsák a hitelességüket. Ők azonban, bár nem találtak csalásra utaló jeleket, nem voltak hajlandóak hiteles képként igazolni őket. A hatvanas években is riporterek keresték Elsiet, hogy nyilatkozzon a tündérekről, de a nő nyitva hagyta a kérdést. Végül a nyolcvanas években mindketten beismerték, hogy a fotókon papírból kivágott alakok szerepelnek.

Doyle neve a század egyik leghírhedtebb tudományos csalása, az 1912-ben "felfedezett" ún. piltdowni ember (a Darwin evolúciós elméletét bizonyító, a majom és az ember közötti hiányzó láncszem) "felfedezése" kapcsán is felmerült. Csak fél évszázaddal később derült ki, hogy a szenzációs leletet egy emberi koponya és egy orangután-állkapocs töredékei alkotják. Ezután sokan állították, hogy a spiritualista nézetei miatt gúnyolt író így akart visszavágni a tudóstársadalomnak, de 2016-ban angol szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az átverés egy amatőr régész munkája volt, az írónak pusztán annyi köze volt a dologhoz, hogy időnként a környéken golfozott, és néha a régészt is elvitte magával a pályára.

Sir Arthur Conan Doyle a sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban. Az írót először háza kertjében, majd 1955-ben - második felesége kérésére - a minsteadi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sherlock_Holmes_blue_plaque_in_East_Dean-144559.jpg

Sherlock Holmes emléktábla East Deanben. "Sherlock Holmes, szaktanácsadó detektívként és méhész itt vonult nyugállományba 1903 - 1917". Holmes “egy kis tanyára vonult vissza öt mérföldre Eastbourne-tól” Az utolsó meghajlás című kötetben szereplő leírás szerint. (Fotó/Forrás: közkincs)

Neves hőse, Sherlock Holmes 1927-ben "visszavonult" vidéki otthonába, és méhészkedni kezdett, londoni címére azonban mind a mai napig hetente több száz levél érkezik. A regényekben szereplő 221/b a Baker Street 239. számú ház mellé van kiírva, itt működik a Sherlock Holmes Múzeum. A mesterdetektív magyarul is megjelent kalandjaiból még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, legutóbb a BBC forgatott nagy sikerű sorozatot Benedict Cumberbatch és Martin Freeman főszereplésével, a mai Londonba helyezve át a történeteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Könyv

Feleannyian olvasnak rendszeresen könyvet, mint 15 éve

A Tárki kutatása szerint 2005 óta majdnem megfeleződött a rendszeres könyolvasók száma. Átlagosan 37 könyvet olvasnak évente azok, akik olvasnak.
Vizuál

Október 1-jén indul a Szemrevaló Filmfesztivál

A nyitófilm Burhan Qurbani társadalmi kérdéseket feszegető mozija, az idei Berlinale egyik versenyfilmje, a Berlin, Alexanderplatz lesz.
Vizuál

100 millió dollárért is elkelhet Botticelli portréja a Sotheby's árverésén

Az alkotás egyike az itáliai reneszánsz mester mindössze tucatnyi portréjának, amelyek fennmaradtak.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv balla zsófia

„Ahogyan élek, az a hazám” – Balla Zsófia a Kult50-ben

„Néha lötyög, meg kell igazítani” – mondja Balla Zsófia, aki fiatalkori verseire is kritikusan néz vissza. Javítgatja őket. Pontosítja. Mint megjegyzi, az okos, szeretetteljes és hozzáértő kritika a legnagyobb ajándék, amit egy író, vagy egy költő kaphat. A dicséretekkel nem igazán tud mit kezdeni, főleg, amikor azt látja, hogy ezek egyfajta értetlenséggel párosulnak.
Könyv hír

Feleannyian olvasnak rendszeresen könyvet, mint 15 éve

A Tárki kutatása szerint 2005 óta majdnem megfeleződött a rendszeres könyolvasók száma. Átlagosan 37 könyvet olvasnak évente azok, akik olvasnak.
Könyv kult50

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.
Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.