Könyv

Sherlock Holmes íróját tündérekkel verték át

Sir Arthur Conan Doyle 160 éve született
2019.05.22. 17:25
Ajánlom
A világ legismertebb mesterdetektívjét - és posta címét - alkotta meg, mégis egész életében elégedetlen volt írói sikereivel. Élete végén a spiritualizmus bűvkörébe került és egy tündérekkel kapcsolatos botrányba is belekeveredett. Százhatvan éve, 1859. május 22-én született Sir Arthur Conan Doyle, a modern bűnügyi regény megteremtője, Sherlock Holmes "atyja". 

Az általa kitalált magánnyomozó karaktere a zseniális detektív szinonimájává vált, ő mégis elégedetlen volt a krimi műfajban elért sikerrel és utálta a figurát - ahogy Agatha Christie-t is bosszantotta egy idő után Hercules Poirot alakja.

A Holmes-könyveken kívül azonban szinte semmiben nem bizonyult sikeresnek, amihez fogott: orvosként nem talált pácienseket, más típusú írásai nem érdekelték az olvasókat, majd a spiritualisták prédájává és köznevetség tárgyává vált, mikor például a tündérek létezését bizonygatta. 

Arthur Conan Doyle a skóciai Edinburghban született ír szülők gyermekeként. Apja alkoholizmusa egész gyerekkorára rányomta bélyegét, a család meglehetősen szerény körülmények között élt. Csak a tehetős rokonok támogatása tette lehetővé, hogy Doyle a közép-angliai Stonyhurst jezsuita kollégiumában tanulhasson (az író felnőttként szakított a kereszténységgel, és agnosztikusnak vallotta magát).

Sherlock_Holmes_tableau_1-144559.jpg

A Baker street 221/b alatti ház ma múzeumként üzemel. A szobák Sherlock eseteihez kapcsolódó relikviákkal vannak berendezve, sőt a regényei figuráinak viaszmásai is megtalálhatóak itt. (Fotó/Forrás: közkincs)

1876-tól az edinburghi egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, doktori disszertációját - amellyel komoly elismerést is szerzett - a szifiliszes hátgerincsorvadásról írta. Az egyetem után Plymouthban, majd

a walesi Southsea városában praktizált, de kevés páciense akadt, s unaloműzésből írogatni kezdett. Első regényét, egy köszvény miatt szobafogságra kényszerült férfi elmélkedéseit, 1883-84-ben írta, de a kézirat útban a kiadó felé valahol elveszett.

Emlékezetből újraírta az egészet, de soha nem fejezte be, a könyv csak 2011-ben került az olvasók elé.

Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású, jámbor Watson doktor. A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az író egykori sebészprofesszoráról mintázta. A következő Holmes-regény, A Négyek jele 1890-ben jelent meg, és ugyanebben az évben Doyle ismét az iskolapadba ült, Bécsben szemészetet tanult.

Hazatérve Londonban kezdett szemészeti praxist, finoman szólva is minimális sikerrel, mert egyetlen páciense sem akadt, ezért tovább folytatta a bűnügyi novellák írását.

Twisted_lip-145016.jpg

Sherlock Holmes legismertebb ábrázolása 1891-ből, a Strand magazin számára Sidney Paget készítette a rajzot a "A ferde szájú" című novellához (Fotó/Forrás: wikipedia)

A fanyar humorú, fordulatos történeteket és a briliáns észjárású, bár kissé nehéz természetű detektívet imádta a közönség, de a szerző unni kezdte teremtményét, és 1893-ban Az utolsó eset című novellában "meggyilkolta": Holmes az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben lelte halálát. Az olvasói felháborodás azonban olyan nagy volt, hogy A Sátán kutyája című regényében kénytelen volt ismét Sherlockot szerepeltetni, akinek ezt követően még számos novellát és egy regényt is szentelt. Egyébként az író a való életben is szeretett rejtélyeket megoldani, két ügyben is bebizonyította már elítélt vádlottak ártatlanságát, s a rendőrség is fordult hozzá segítségért, például Hasfelmetsző Jack ügyében.

Az Imdb.com filmes adatbázis szerint 200 olyan filmes vagy tévés produkció létezik, amelynek címében szerepel Sherlock Holmes neve. Az elsők, 1908-ból származó fekete-fehér rövidfilmek. Közülük az egyik pedig, amelynek címében ugyan torzítva szerepel a detektív neve - Sherlock Hochmes - Magyarországon készült, Baumann Károly főszereplésével. A közelmúltban a BBC filmsorozatában Benedict Cumberbatch alakítja Sherlock Holmes-t, a hollywoodi feldolgozásban Robert Downey Jr. bújt a bőrébe, de készült egy film a detektív nyugdíjas éveiről is Ian McKellen főszereplésével (méhészkedéssel üti el az időt).

Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá Doyle-t, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, és teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak, és egyetlen műfajba, témába szorult vissza.

Pedig rengeteget próbálkozott: írt színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat, a búr háború idején röpiratban igyekezett kedvező színben feltüntetni a brit fellépést.

A nagy búr háború címmel regényt is írt afrikai élményeiről, 1909-ben a Kongói Szabadállamban zajló kegyetlenkedések ellen szólalt fel egyik pamfletjében. Az írót 1902-ben ütötték lovaggá, de nem - mint várható lett volna - irodalmi tevékenységéért, hanem a búr háborúval kapcsolatos műveivel a Koronának tett szolgálataiért.

Sir_Arthur_Conan_Doyle_and_family-144615.jpg

Arthur Conan Doyle és családja New Yorkban 1922-ben (Fotó/Forrás: George Grantham Bain collection / Library of Congress)

Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született.

Első felesége tüdőbajban halt meg, Kingsley nevű fia az I. világháborúban esett el. Emiatt mély depresszióba esett, amelyből a spiritizmus nyújtott számára kiutat, ami kései műveire (A köd birodalma, A tündérek eljövetele) is rányomta bélyegét. Ekkoriban kötött barátságot a magyar származású neves szabadulóművésszel, Harry Houdinivel is, akinek természetfölötti erőt tulajdonított. Ezen még az sem változtatott, hogy Houdini többször is próbálta meggyőzni: mutatványai csupán trükkök. A hobbiból csaló spiritualisták leleplezésével is foglalkozó Houdinival azonban a nézetkülönbségeik végül barátságuk felbomlásához vezettek.

Cottingley-i tündérek

A viktoriánus korban és az 1900-as évek elején divatossá váltak a fizikai világon túli, paranormális jelenségekkel foglalkozó médiumok, akik spiritualista szeánszokat tartottak. A jövendőmondást, asztaltáncoltatást, szellemekkel, elhunyt szeretteik lelkével való kommunikációt ígérő spiritiszták különösen a háborúk után lettek népszerűek. A fotográfia új lehetőségeket jelentett a csalóknak is. A különféle trükkökkel egymásra exponált fotókat a szellemek jelenlétének bizonyítékaként adták el, de a fényképezés révén került elő bizonyíték a tündérek létezéséről is. 

CottingleyFairies3-144600.jpg

Frances és az ugró tündéra harmadik az öt Cottingley-i tündérfotó közül. (Fotó/Forrás: közkincs)

A Cottingley-i tündérek hírét maga Doyle vitte, amikor a Strand magazin 1920-as karácsonyi számában egy tündérekről szóló cikk mellé illusztrációként mellékelte Elsie Wright (1901–1988) és Frances Griffiths (1907–1986) fotóját, akik a varázslatos lényekkel játszottak. A fotókat még 1917-ben készítette az akkor 16 és 9 éves kislány az egyikük kertjének végében lakó tündérekről. A gyerekek kölcsönkérték Elsie apjának fényképezőgépét, az amatőr fotós férfi egyszerű kartonpapírfiguráknak titulálta a fotón a lányok mellett feltűnő alakokat, ahogy a későbbi képeken megjelenő törpét is csak ugratásnak gondolta, így nem is foglalkoztatta különösebben a dolog. Elsie édesanyja azonban hitt a lányoknak és el is vitte egy, a tündérek életével foglalkozó előadásra a fotókat, ahonnan gyorsan körbejárt az ezzel foglalkozó körökben.

A felvételek megosztották a közvéleményt és évtizedekig próbálták kideríteni, hogy valódiak-e. A fotókat még a Kodak embereivel is megvizsgáltatták, hogy bizonyítsák a hitelességüket. Ők azonban, bár nem találtak csalásra utaló jeleket, nem voltak hajlandóak hiteles képként igazolni őket. A hatvanas években is riporterek keresték Elsiet, hogy nyilatkozzon a tündérekről, de a nő nyitva hagyta a kérdést. Végül a nyolcvanas években mindketten beismerték, hogy a fotókon papírból kivágott alakok szerepelnek.

Doyle neve a század egyik leghírhedtebb tudományos csalása, az 1912-ben "felfedezett" ún. piltdowni ember (a Darwin evolúciós elméletét bizonyító, a majom és az ember közötti hiányzó láncszem) "felfedezése" kapcsán is felmerült. Csak fél évszázaddal később derült ki, hogy a szenzációs leletet egy emberi koponya és egy orangután-állkapocs töredékei alkotják. Ezután sokan állították, hogy a spiritualista nézetei miatt gúnyolt író így akart visszavágni a tudóstársadalomnak, de 2016-ban angol szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az átverés egy amatőr régész munkája volt, az írónak pusztán annyi köze volt a dologhoz, hogy időnként a környéken golfozott, és néha a régészt is elvitte magával a pályára.

Sir Arthur Conan Doyle a sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban. Az írót először háza kertjében, majd 1955-ben - második felesége kérésére - a minsteadi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sherlock_Holmes_blue_plaque_in_East_Dean-144559.jpg

Sherlock Holmes emléktábla East Deanben. "Sherlock Holmes, szaktanácsadó detektívként és méhész itt vonult nyugállományba 1903 - 1917". Holmes “egy kis tanyára vonult vissza öt mérföldre Eastbourne-tól” Az utolsó meghajlás című kötetben szereplő leírás szerint. (Fotó/Forrás: közkincs)

Neves hőse, Sherlock Holmes 1927-ben "visszavonult" vidéki otthonába, és méhészkedni kezdett, londoni címére azonban mind a mai napig hetente több száz levél érkezik. A regényekben szereplő 221/b a Baker Street 239. számú ház mellé van kiírva, itt működik a Sherlock Holmes Múzeum. A mesterdetektív magyarul is megjelent kalandjaiból még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, legutóbb a BBC forgatott nagy sikerű sorozatot Benedict Cumberbatch és Martin Freeman főszereplésével, a mai Londonba helyezve át a történeteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kortárs magyar szerzők a Gyulai Várszínházban

A világirodalmi (Csehov, Donizetti, Ibsen, Shakespeare, Goldoni) és magyar klasszikusok (Madách Imre, Móricz Zsigmond, Örkény István, Wass Albert) mellett a kortárs magyar szerzők művei az idei évadban is hangsúlyos szerepet kapnak Gyulán.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Színház

Almodóvar musicallal nyit a Mézesvölgyi Nyár

2021. július 3. és augusztus 29. között már ötödik alkalommal várja nézőit Pest megye legnagyobb nyári szabadtéri színházi fesztiválja, a Mézesvölgyi Nyár.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

Június 10-én átadták a tavaly odaítélt Franz Kafka-díjat Prágában. A 20. alkalommal odaítélt kitüntetést Milan Kundera képviselője vette át.
Könyv hír

Az interneten is elérhető Franz Kafka Izraelben őrzött irodalmi hagyatéka

A gyűjtemény többek közt több tucat Kafka-kéziratot, jegyzetfüzeteket, személyes leveleket, rajzokat tartalmaz, amelyeknek a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárba kerülését hosszas jogi csetepaté előzte meg.
Könyv ajánló

„A költészet maga a titokzatos zene” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio június 9-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Hogyan lehet összekötözött lábbal táncolni

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ez alkalommal Barack Obama elnöki memoárjának első részét, az Egy ígéret földje című kötetet ajánlja, amire a HVG Könyveknél megjelent könyv felelős szerkesztője, Dufka Hajnalka reagál.
Könyv hír

Nyáron is nyitva tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a tagkönyvtárak július 5-től szeptember 5-ig érvényes nyári nyitvatartásáról a bibliotéka honlapján lehet tájékozódni.