Hogy ennek a nézetnek a hívei mennyire nem különcök, azt jól mutatja, hogy létezik a strandolvasmány, és a strandkönyvtár fogalma is.
Az előbbiek a könnyű, üdítő köteteket, amelyek főként a ponyva kedveskedő becézését takarják. Ezeket maguk a kiadók is ilyenkorra időzítik. A kötetek gyakran nem is élik túl a nyaralást: ha nem a strandkönyvtárban kötnek ki, akkor olvasójuk egyszerűen otthagyja a hotelszobában.
1938 (Fotó/Forrás: fortepan/ adományozó: Vojnich Károly)
Egy brit szállodalánc például minden évben közzéteszi azoknak a könyveknek a toplistáját, melyeket a távozó vendégek a szobákban hagynak.
(A listán annál előrébb kerül egy cím, minél több példány marad belőle a szálloda szobáiban.) A jó szándékú olvasat szerint ezeket a köteteket elolvasás után már nem szeretnék hazacipelni a nyaralók, nem akarják, hogy foglalja a helyet a csomagjukban, illetve nyilvánvalóan nem szándékoznak újraolvasni. Persze ugyanennek a szállodaláncnak a szobákban felejtett tárgyakról készített listája alapján –, amelyre egy Frederick nevű - élő - hörcsög épp úgy felkerült, mint egy másfél éves gyerek, vagy egy urna az illető feleségének hamvaival – nem biztos, hogy csak azt hagyják el az emberek, ami nem fontos nekik. (A felsorolt tárgyak tudomásunk szerint nem egyetlen személyhez tartoztak!)
A 2018-as lista élén A szolgálólány meséje áll, de a 20-as lista legtöbb helyét a filmek vagy tévésorozatok alapjául szolgáló kötetek foglalják el. Így felkerült a Lány a vonaton, a 13 okom volt, a Éles tárgyak és a Hatalmas kis hazugságok, de a Harry Potter egyik kötetet és Stephen King Az című regénye. Persze olyan is akadt, akinek ennyi relaxáció elég volt és Johanna Basford színezőjét hagyta ott, más A szépség és a szörnyeteg történetét nem akarta látni soha többé.
Aki nemhogy elhagy, de magával sem visz könyvet, annak segíthetnek a strandkönyvtárak. A balatonalmádi strandon található a feljegyzések szerint már 1908-tól üzemel. A strandkönyvtár a mostani fogalmaink szerint olyan könyvespolc vagy -szekrény, ahonnan a nyaralók - általában a strandon való tartózkodásuk tartamára - magukhoz vehetnek némi olvasnivalót. Sőt, egyes esetekben ott is hagyhatják. Azokban az esetekben, amikor a helyi könyvtár települ ki készlete egy részével, olvasójegyet is kérhetnek, esetleg zálogot cserébe a könyvért.
Az Arcanum archívumának tanúsága szerint a csillaghegyi Árpád-fürdőben is lehetett kölcsönözni 1924-ben.
A most megszokott szabadon elvihető rendszer helyett azonban a hagyományos könyvtárakhoz közelebb álló szisztéma működött. Az Ujság című lap előfizetőinek állt nyitva a lehetőség, hogy napijegyet váltsanak 1000 pengőért. Az ezt követő évtizedekben az egész országban elszaporodtak a szezonális kölcsönzők. 1956-ban Debrecenben, a nagyerdei strandon és a pesterzsébeti strandon nyitott könyvtár. 1959-ben az újszegedi partfürdő is követte a példájukat. 1963-ban arról számol be a Szabad Föld, hogy Szombathelyen és Vas megye több településén már a strandokon is várják az olvasókat a könyvtárak. 1964-ban a dunaújvárosi strandfürdőről és a Balaton melletti létesítményekről cikkeztek. Úgy tűnik a háború előtt és a szocializmusban is népszerű volt a koncepció és ez azóta sem változott.
1937 (Fotó/Forrás: fortepan/adományozó: Szöllősy Károly)
A Népszabadság 2015-ös cikke 150-re becsülte a a magyar tenger körül működő strandkönyvtárak számát, ahonnan a fürdőzők ott tartózkodásuk tartamára kölcsönözhetnek kötetet. Külföldön is népszerű a víz mellett olvasás. Az Atlas Obscura cikkében Franciaországtól Spanyolországig a legszebb szabadtéri könyvespolcokat gyűjtötte össze.
Kíváncsiak vagyunk, hol működnek és hogy festenek ezek a szabadtéri minifiókok, ezért kérjük, ha ismertek ilyet küldjétek el a fotóját, vagy írjátok meg, hol található!
hírlevél
